III. Károly király idén Székelyföldre látogathat: Kálnoky Mátyás történész a sokak által kedvelt zalánpataki királyi birtokról

– A nyugat-európai sajtóban már a kétezres évek derekától folyamatosan jelennek meg hírek a Kálnoky család háromszéki vendéglátásáról. Hogyan kezdődött az Erdélyben úttörőnek számító történet?

– A családunk által megalapozott vendégfogadás Miklósváron indult. Szüleim 1997-ben vásároltak egy emeletes házat Miklósváron, amit mi főháznak hívunk. Közben hosszú évek pereskedésével sikerült visszaszerezni az egykori családi birtokot. Szüleim azon töprengtek, hogyan tudják hasznosítani az épületeket, így született meg a falusi vendéglátás gondolata. Kezdetben családi barátokat fogadtunk Nyugat-Európából. Amikor kiderült, hogy komoly érdeklődés van szolgáltatásainkra, 1998-ban a szüleim bejegyeztek egy vendéglátással foglalkozó céget. Édesapám felmondta az állását a német Boehringer cégnél, és az egész család ráállt a turizmusra. A zömében Nagy-Britanniából, Németországból, Franciaországból és Magyarországról érkező vendégeket a 2020 tavaszán kitört koronavírus-járvány váltotta fel romániai turistákra.

– Az erdélyi falusi turizmus a kilencvenes években erősödött meg Székelyföldön és Kalotaszegen. A Kálnoky család vállalkozása miben különbözött az addigi kezdeményezésektől?

– A szüleim 19. századi stílusú bútorokkal rendezték be a házakat. Minden lakáshoz egy rendesen felszerelt fürdőszoba tartozott, de a vendég nálunk nem talált sem tévét, sem internetet. A turisták nem kólát, hanem bodzaszörpöt ihattak hűsítőként.

Egy nálunk nyaraló ismerősétől szerzett rólunk tudomást Károly herceg is.

– Nagy-Britannia királya, III. Károly hercegként mit tudott Erdélyről?

– Károly herceg a Ceaușescu-rendszer idején tiltakozott a falurombolás ellen: egyik híressé vált beszédében felhívta a világ figyelmét a román diktátor veszélyes terveire.

Kapóra jött, hogy szüleim hagyományos paraszti környezetben fogadják a turistákat Háromszéken. 2001-ben hívta fel édesapámat telefonon, hogy meglátogatná. Korábban már járt Romániában, és Erdélyben megvásárolt egy szászfehéregyházi házat.

– Milyen volt a herceg első látogatása a Kálnoky családnál?

– 2002-ben látogatott el hozzánk Miklósvárra. A szüleim kendőzetlenül bemutatták a hétköznapi székely életet. Székelyföldhöz való kötődésében meghatározó szerepe volt ennek a látogatásnak.

Ahhoz volt szokva, hogy szerte a nagyvilágban előre megrendezett műsorokkal, szavalatokkal, táncokkal fogadták. A mesterkélt vendéglátást nem kedvelte, ezért örvendett a miklósvári látogatásának. Miután szétnézett több székely faluban, édesapámat arra kérte, hogy keressen számára megvásárolható székely portákat.

– Hogyan esett a választás Zalánpatakra?

– A Kálnoky család őseinek a 19. század második feléig birtokai és üveggyára működött Zalánpatakon, így jól ismertük az eldugott fekvésű települést. Úgy döntöttünk, hogy Károly herceggel lovas szekeren és gyalog ereszkedünk be a falu fölötti dombokról Zalánpatakra.

A 2003-ban nyélbe ütött adásvételt követően a következő négy-öt esztendőben építették újjá a parasztházakat az egyhektáros területen. Azóta a herceg évi rendszerességgel ellátogatott hozzánk. Zalánpatakon érezte magát legjobban: négy-öt napot tölt itt el kíséretével minden évben. A birtok gondozását ránk bízta, így távollétében mi intézzük a turisták fogadását.

– Egy szép kivitelezésű kandalló előtt beszélgetünk az egyik vendégházban. Mennyi időt tartózkodik ebben az épületben Károly herceg?

– Itt szokott ebédelni és vacsorázni, és a kandalló előtti fotelekben tölt el esténként több időt. A szoba helyén istálló és szénatároló csűr állt, amit olyan formán építettek át, hogy megmaradjon a rusztikus, paraszti miliő. Ehhez ragaszkodott Károly herceg. Minden épületben fürdőszoba van, és a berendezés, a teljes környezet a régi módosabb paraszti világot idézi.

A diplomáciai szabályok tiszteletben tartásával a Bukarestbe érkező herceg a román hivatalosságoknál tett rövid látogatásai után helikopterrel jön Zalánpatakra.

– A világsajtóban nagy felhajtás kíséri székelyföldi látogatásait. Mennyire zavarja a herceget az újságírók, fotósok jelenléte?

– Az elején mindig nagy felhajtás volt, de sikerült elérnünk a sajtófotósokkal, hogy kapnak egy mosolyt és integetést a herceg részéről, és onnantól kezdve békén hagyják. Ez egy viszonylag eldugott hely, ahol testőrei és a román titkosszolgálatok emberei ügyelik itt-tartózkodását. Sok fejtörést okoz számukra, hogy Károly herceg közvetlen ember, aki szívesen szóba áll a falubeliekkel, és sokat kirándul. A környező erdőkben sok medve él, de eddig nem adódtak biztonsági gondok Zalánpatakon.

– III. Károly királyként vajon mikor tér vissza Erdélybe a zalánpataki birtok tulajdonosa?

– Az angol királyi udvar szabályairól azt kell tudni, hogy királlyá válása után az egykori hercegi birtokokat az új uralkodó átadja a trónörökös hercegnek.

Édesapám rendszeresen levelezik vele, így valószínűleg 2023-ban is vendégünk lesz. Királyként nyilván bonyolultabb egy ilyen látogatás, de meggyőződésem, hogy megtalálják a módját. A király tisztában van Székelyföld helyzetével, a román–magyar viszonnyal, de nem foglal állást, diplomatikusan viszonyul ehhez is. Az mindenképpen sokatmondó, hogy szászföldi birtokai ellenére nálunk tölti el a legtöbb időt, amikor Romániába látogat. A szívéhez nőtt a székelyföldi táj.

– Az önök által működtetett honlapokon épp úgy foglalni lehet zalánpataki szállást, mint nagy-britanniai turistaoldalakon. Mekkora az érdeklődés a királyi birtok iránt?

– A koronavírus-járvány előtt óriási volt, szinte folyamatosan telt házzal működtünk.

A 14 ágyas zalánpataki vendéglátás arról is nevezetes, hogy felárral a királyi vendégszobában lehet megszállni. Ez nem luxusturizmusról, hanem elegánsabb falusi vendéglátásról szól. Tapasztalataim szerint a turisták elégedetten távoznak. Az érintetlen zalánpataki mezők és erdők nagy nyári kirándulások helyszínei, ugyanakkor megkóstolhatják a hagyományos erdélyi konyha kínálatát. Megegyezés szerint a külföldi turistákat mi szállítjuk ide a repülőterekről, és itt teljes nyugalmat élveznek.