Kálnoky Mátyás történész a zalánpataki királyi birtokon beszélt a környéken fellendülő faluturizmusról
Fotó: Beliczay László
A háromszéki Miklósváron élő Kálnoky család Európa-hírű falusi turizmust honosított meg, amelynek visszatérő vendége Károly herceg, Nagy-Britannia új királya, III. Károly. A jeles angliai vendég húsz évvel ezelőtt vásárolt birtokot Zalánpatakon, és 2023-ban is ide várják vissza. Az erdélyi történelmi család vendéglátásáról a 28 éves Kálnoky Mátyás történésszel beszélgettünk, aki a miklósvári családi kastély múzeológusaként látott vendégül a zalánpataki királyi birtokon.
2023. január 01., 14:442023. január 01., 14:44
– A nyugat-európai sajtóban már a kétezres évek derekától folyamatosan jelennek meg hírek a Kálnoky család háromszéki vendéglátásáról. Hogyan kezdődött az Erdélyben úttörőnek számító történet?
– A családunk által megalapozott vendégfogadás Miklósváron indult. Szüleim 1997-ben vásároltak egy emeletes házat Miklósváron, amit mi főháznak hívunk. Közben hosszú évek pereskedésével sikerült visszaszerezni az egykori családi birtokot. Szüleim azon töprengtek, hogyan tudják hasznosítani az épületeket, így született meg a falusi vendéglátás gondolata. Kezdetben családi barátokat fogadtunk Nyugat-Európából. Amikor kiderült, hogy komoly érdeklődés van szolgáltatásainkra, 1998-ban a szüleim bejegyeztek egy vendéglátással foglalkozó céget. Édesapám felmondta az állását a német Boehringer cégnél, és az egész család ráállt a turizmusra. A zömében Nagy-Britanniából, Németországból, Franciaországból és Magyarországról érkező vendégeket a 2020 tavaszán kitört koronavírus-járvány váltotta fel romániai turistákra.
– Az erdélyi falusi turizmus a kilencvenes években erősödött meg Székelyföldön és Kalotaszegen. A Kálnoky család vállalkozása miben különbözött az addigi kezdeményezésektől?
– A szüleim 19. századi stílusú bútorokkal rendezték be a házakat. Minden lakáshoz egy rendesen felszerelt fürdőszoba tartozott, de a vendég nálunk nem talált sem tévét, sem internetet. A turisták nem kólát, hanem bodzaszörpöt ihattak hűsítőként.
Egy nálunk nyaraló ismerősétől szerzett rólunk tudomást Károly herceg is.
Fotó: Beliczay László
– Nagy-Britannia királya, III. Károly hercegként mit tudott Erdélyről?
– Károly herceg a Ceaușescu-rendszer idején tiltakozott a falurombolás ellen: egyik híressé vált beszédében felhívta a világ figyelmét a román diktátor veszélyes terveire.
Kapóra jött, hogy szüleim hagyományos paraszti környezetben fogadják a turistákat Háromszéken. 2001-ben hívta fel édesapámat telefonon, hogy meglátogatná. Korábban már járt Romániában, és Erdélyben megvásárolt egy szászfehéregyházi házat.
– Milyen volt a herceg első látogatása a Kálnoky családnál?
– 2002-ben látogatott el hozzánk Miklósvárra. A szüleim kendőzetlenül bemutatták a hétköznapi székely életet. Székelyföldhöz való kötődésében meghatározó szerepe volt ennek a látogatásnak.
Ahhoz volt szokva, hogy szerte a nagyvilágban előre megrendezett műsorokkal, szavalatokkal, táncokkal fogadták. A mesterkélt vendéglátást nem kedvelte, ezért örvendett a miklósvári látogatásának. Miután szétnézett több székely faluban, édesapámat arra kérte, hogy keressen számára megvásárolható székely portákat.
Fotó: Beliczay László
– Hogyan esett a választás Zalánpatakra?
– A Kálnoky család őseinek a 19. század második feléig birtokai és üveggyára működött Zalánpatakon, így jól ismertük az eldugott fekvésű települést. Úgy döntöttünk, hogy Károly herceggel lovas szekeren és gyalog ereszkedünk be a falu fölötti dombokról Zalánpatakra.
A 2003-ban nyélbe ütött adásvételt követően a következő négy-öt esztendőben építették újjá a parasztházakat az egyhektáros területen. Azóta a herceg évi rendszerességgel ellátogatott hozzánk. Zalánpatakon érezte magát legjobban: négy-öt napot tölt itt el kíséretével minden évben. A birtok gondozását ránk bízta, így távollétében mi intézzük a turisták fogadását.
– Egy szép kivitelezésű kandalló előtt beszélgetünk az egyik vendégházban. Mennyi időt tartózkodik ebben az épületben Károly herceg?
– Itt szokott ebédelni és vacsorázni, és a kandalló előtti fotelekben tölt el esténként több időt. A szoba helyén istálló és szénatároló csűr állt, amit olyan formán építettek át, hogy megmaradjon a rusztikus, paraszti miliő. Ehhez ragaszkodott Károly herceg. Minden épületben fürdőszoba van, és a berendezés, a teljes környezet a régi módosabb paraszti világot idézi.
A diplomáciai szabályok tiszteletben tartásával a Bukarestbe érkező herceg a román hivatalosságoknál tett rövid látogatásai után helikopterrel jön Zalánpatakra.
Fotó: Makkay József
– A világsajtóban nagy felhajtás kíséri székelyföldi látogatásait. Mennyire zavarja a herceget az újságírók, fotósok jelenléte?
– Az elején mindig nagy felhajtás volt, de sikerült elérnünk a sajtófotósokkal, hogy kapnak egy mosolyt és integetést a herceg részéről, és onnantól kezdve békén hagyják. Ez egy viszonylag eldugott hely, ahol testőrei és a román titkosszolgálatok emberei ügyelik itt-tartózkodását. Sok fejtörést okoz számukra, hogy Károly herceg közvetlen ember, aki szívesen szóba áll a falubeliekkel, és sokat kirándul. A környező erdőkben sok medve él, de eddig nem adódtak biztonsági gondok Zalánpatakon.
– III. Károly királyként vajon mikor tér vissza Erdélybe a zalánpataki birtok tulajdonosa?
– Az angol királyi udvar szabályairól azt kell tudni, hogy királlyá válása után az egykori hercegi birtokokat az új uralkodó átadja a trónörökös hercegnek.
Édesapám rendszeresen levelezik vele, így valószínűleg 2023-ban is vendégünk lesz. Királyként nyilván bonyolultabb egy ilyen látogatás, de meggyőződésem, hogy megtalálják a módját. A király tisztában van Székelyföld helyzetével, a román–magyar viszonnyal, de nem foglal állást, diplomatikusan viszonyul ehhez is. Az mindenképpen sokatmondó, hogy szászföldi birtokai ellenére nálunk tölti el a legtöbb időt, amikor Romániába látogat. A szívéhez nőtt a székelyföldi táj.
Fotó: Makkay József
– Az önök által működtetett honlapokon épp úgy foglalni lehet zalánpataki szállást, mint nagy-britanniai turistaoldalakon. Mekkora az érdeklődés a királyi birtok iránt?
– A koronavírus-járvány előtt óriási volt, szinte folyamatosan telt házzal működtünk.
A 14 ágyas zalánpataki vendéglátás arról is nevezetes, hogy felárral a királyi vendégszobában lehet megszállni. Ez nem luxusturizmusról, hanem elegánsabb falusi vendéglátásról szól. Tapasztalataim szerint a turisták elégedetten távoznak. Az érintetlen zalánpataki mezők és erdők nagy nyári kirándulások helyszínei, ugyanakkor megkóstolhatják a hagyományos erdélyi konyha kínálatát. Megegyezés szerint a külföldi turistákat mi szállítjuk ide a repülőterekről, és itt teljes nyugalmat élveznek.
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében 1993-ban jött létre a református vallástanárképző kar. Dr. Lukács Olgával, a Református Tanárképző és Zeneművészeti kar dékánjával vettük számba a harmincéves évforduló új kihívásait.
Közel két hónapos konzultációt zár le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az összegyűjtött tapasztalatokról beszélt nekünk Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Interjú.
Országos konzultációt indított az RMDSZ. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint azért is fontos ez, mert leméri, hogy az általa vezetett minisztérium intézkedéscsomagjai hogyan hatnak az önkormányzatok működésére és a közösség életére.
Harminc éve alakult meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Alapító elnökével, Dukrét Géza földrajz- és biológiatanárral a partiumi és bánsági települések helytörténeti kutatásairól és a műemlékvédelemről beszélgettünk.
Az RMDSZ keretében működő egykori Reform Tömörülés értékeit szeretnék tovább vinni az Erdélyi Magyar Szövetség, amely tíz pontból álló nyilatkozatot fogadott el kolozsvári tanácskozásán. Az EMSZ alelnökével, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
A schengeni csatlakozás kilátásairól, az Európai Néppárt energiaárakkal, környezetvédelemmel és mezőgazdasággal kapcsolatos álláspontjáról kérdeztük az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét.
Varga Péter Miklóst, a budapesti Agrárminisztérium új főosztályvezetőjét rendszeresen hívják erdélyi gazdaszervezetek előadást tartani.
A 20. századi történelmünk következménye, hogy a kolozsvári főkonzulátus nemcsak konzuli ügyeket végez, hanem a Kárpát-medencei adottságok miatt számos nemzetpolitikai és kulturális ügyben is közreműködik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!