Advent első vasárnapján felgyúl az ünnep első fénye
Fotó: Mária Rádió
Advent első vasárnapja jelenti a karácsonyi ünnepkör, és egyben az egyházi év kezdetét. Az ünnepre való készülődés, a lelki nyugalom megtalálásának időszaka ez, amiben fontos szerepet játszik a keresztyén gyülekezetben való szerves részvétel. Erről beszélgetünk Bukovinszky Csáki Tünde református lelkésszel, a marosvásárhelyi Vártemplom református egyházközségének lelkipásztorával.
2024. november 30., 19:222024. november 30., 19:22
2024. november 30., 22:102024. november 30., 22:10
– Mit jelent a református keresztyén ember számára advent?
– Ugyanazt kell jelentse, mint ötszáz évvel ezelőtt, a mi küldetésünk ebben a kérdésben nem változott. Az adventünk arról szól, hogy Uram, Jézus, jöjj! Ezt az igét fogalmazza meg a Jelenések könyvében a Szentírás utolsó mondata: Uram, Jézus, jöjj!
Ez a vágyakozás benne van az emberben. Református keresztyénként tudatosítjuk magunkban, hogy nekem szükségem van rá, az ünnepi készülődésemben is tőle kapok útmutatást. Amíg viszont nincs bennem vágy arra, hogy nem másra, hanem Jézus Krisztusra, a vele való személyes kapcsolatra, az ő jelenlétére van szükségem, akkor az ünnep tényleg „elcsúszik”.
Az adventváró Vártemplom Marosvásárhelyen
Fotó: Vártemplomi Református Egyházközség
– Hogyan tud az ember adventkor elcsendesedni?
– Erre jók a bűnbánati istentiszteletek alkalmai: a csendet ott találjuk meg, ahol Isten szól hozzánk. A mi adventünk a Jézus-várás. Ami nem Jézuska-várást, és nem a karácsonyfa ünnepét jelenti, mert akkor tényleg kiüresedik az ünnepre készülődés. Ha az élő Krisztusra vágyom, ha Vele akarok az ünneplésben részes lenni, akkor Isten Szentlelke megadja azt, amire igazából szükségem van. Ez jelenti az Istennel való kapcsolat keresését, a hittel való készülődést, a hit a ,,váltópénz” Isten országában az advent rendjén is az ünnepi ,,bevásárláshoz”. Ha megkérdezzük, hogy mi a terve ma, holnap, az ünnepek idején velünk, akkor biztos, hogy választ fogunk kapni.
– A nagyvárosi környezet több csábítást rejt magában, mint egy falusi közösség?
– Ma már nincs akkora különbség a két életforma között, mint pár évtizeddel ezelőtt. A médián, a közösségi oldalakon keresztül az információ pont úgy eljut bárkihez. Az emberek telefonjaikon ma már minden információhoz hozzájutnak, bárhol is éljenek. Ha csak azt nézem, hogy a lakások berendezése révén milyen trendeket követnek, jól látszik, hogy nem élnek elszigetelten. Falu és város között annyi a különbség, hogy a városban élők számára „testközelben” van minden lehetőség. Az ünnepi készülődés idején is sokkal nehezebb nemet mondani a környezet csábítására.
Bukovinszky Csáki Tünde lelkipásztor: „a mi adventünk a Jézus-várás”
Fotó: Facebook/Bukovinszky Csáki Tünde
– Hogyan jellemezné vártemplombeli gyülekezetét, ahol másik két lelkipásztor társaságában szolgál?
– A tíz marosvásárhelyi református egyházközség egyike a vártemplomi, időrendi sorrendben az 1556-os évtől kezdve ez volt az első. 2700 lelkes gyülekezetünkben hasonló programok vannak, mint máshol a városban, legfeljebb saját adottságainkból és személyiségünkből kifolyólag kicsit másként jelenik meg a történet. A pandémia előtti napi istentiszteletekből mára a vasárnap délelőtti és délutáni, illetve a csütörtöki és szombati istentiszteletek maradtak meg. Vannak különböző csoportjaink – kórusok, gyerekek, fiatalok csoportjai –, akikkel külön foglalkozunk, ezek is rendszerint igemagyarázatos, imádságos alkalmak.
Mi abban tudunk segíteni, hogy ezek a csomagok megfelelő helyre, megfelelő családokhoz jussanak el.
– Mekkora volt a pandémia utóhatása a gyülekezeti életre?
– Gyökeresen megváltozott a családok élete, és a hozzáállása szinte mindenhez. A koronavírus-járvány elsősorban a félelmet mélyítette el az emberek lelkében. Azt látjuk, hogyha valaki meg van hűlve, vagy köhög, nem jön el istentiszteletre. Régen nem volt ilyen, ez a félelem lépten-nyomon tapasztalható. A pandémia óta csökkent a templomba járók száma, habár idén emelkedést látunk a kisebb csoportos alkalmakon, a nagy istentiszteletekre rendszeresen 130-an, 150-en járnak el. Nagyon sok az idős, egyedülálló ember, a marosvásárhelyi gyülekezetek közül nálunk van ezekből a nemzedékekből a legtöbb.
– A magányos emberek mennyire igénylik a lelki támaszt, a mélyebb beszélgetéseket a lelkipásztorral?
– A református egyházban jó pár éve kezdődött el egy ilyen próbálkozás, amire tapasztalataim szerint nagy igény van. Megkeresnek az irodánkban egy-egy gonddal, és amikor elkezdünk beszélgetni, kiderül, hogy igazából nem a felszíni történet foglalkoztatja őket, hanem sokkal mélyebb gondjaik vannak. Ezekről viszont akkor tudunk legjobban beszélgetni, ha a család keresztelő, házasság, vagy temetés kapcsán keres meg.
A legondolkozói beszélgetéseknek sikerül néhány kérdést tisztába tenniük az ember lelkében. Minden ilyen beszélgetésben azonban Isten igéje ad irányt számunkra. Lehetnek elképzeléseink pszichológiai megoldásokról, de a legfontosabb Isten igéjének a tolmácsolása. Mindig ezt szoktam képviselni: emberi problémáinkra mit válaszol az Úr?
A reformátusok számára az ünnepre való készülődésnek fontos helyszíne az istentisztelet
Fotó: Haáz Vince
– Tapasztalatai szerint az emberek hogyan készülnek adventre, és a négy adventi vasárnap révén karácsonyra?
– Megérzésem szerint sokan nem igazán az ünnepre készülnek, hanem egyfajta elvárásnak akarnak eleget tenni. A világ, a reklámok, az üzletek önmagukat kínálják nagyon hangosan. Tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember eldöntse, őt nem az üzleti reklámok vezetik, hanem az ünnep gondolata, a tanult, ismert történet, advent és karácsony igazi tartalma, istentiszteleteken is ezt hangsúlyozzuk.
Aki ezt teszi, annak ez alapvető segítség ahhoz, hogy a világgal szemben tényleg az ünnepre készüljön fel, Isten igéje nélkül ugyanis gyorsan „elcsúszunk”. Lelkipásztorként is megtapasztaljuk saját életünkben, hogy ha nincs konkrét igei vezetés, hamar csapdába eshet bárki.
Bukovinszky Csáki Tünde lelkipásztor gyereket keresztel a Vártemplomban
Fotó: Facebook/Bukovinszky Csáki Tünde
– Mennyire igénylik az emberek a családlátogatást, ahol közvetlenül és őszintén lehet beszélgetni?
– Városi nagy gyülekezetben nehéz családot látogatni. Az egyedül élőket ma sokkal nehezebb felkeresni, mint régen, félnek a bekopogtatótól, csalóktól. Vannak olyan történeteim, hogy kéthetes telefonos egyeztetés után sikerül meglátogatni egy-egy családot, idős embert. Az emberek igazából nagyon igénylik ezeket a beszélgetéseket, de sok esetben nehezen jön össze, nehéz megtalálni a logisztikát hozzá.
Csak a betegség, az egyedüllét, és a sok elfoglaltság ma háttérbe szorítja bennük az érzelemmel teli emlékeket.
– A gyülekezetek számára nagy kihívás megszólítani a fiatalokat. Marosvásárhelyen ez mennyire sikeres?
– A város tíz református gyülekezetének mindenikében van ifjúsági, bibliaórás közösségi csoport. Kolozsvárhoz hasonlóan néhány vásárhelyi gyülekezet a konfirmálást kitolta három évre, hetedik, nyolcadik és kilencedik osztályra, így hosszabb ideig tudunk velük kapcsolatban maradni. Az egyházközségben a vallásórás csoporton kívül három konfirmációs csoport is működik, a gyülekezet lelkipásztorai velük és a fiatalokkal gyakran vannak együtt, kirándulnak. A teológia elvégzése után Marosvásárhelyre került egy olyan ifjúsági lelkipásztor, akinek az a dolga, hogy a tíz gyülekezet ifjúságát összefogja.
A fiatalok nagyon szeretik az olyan lelkészt, aki nem irányítani akarja őket, hanem egyszerűen a jelenlétével és a hitével bizonyságot tesz számukra.
Marosvásárhelyen a Bolyai téren helyezik el idén is a város adventi koszorúját, Szászrégenben a DIO-Ház udvarán, Nyárádszeredában a Bocskai-szobor előtti téren, Szovátán a Placcon állítják fel az adventet jelző koszorút.
Kovács Mihály Levente fiatal kora ellenére jelentős politikai tapasztalatra tett szert az évek során. A 2024-es választásokról kérdeztük Kovács Mihály Leventét, aki most Marosvásárhelyen a városi tanácsosi listán indul.
Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében 1993-ban jött létre a református vallástanárképző kar. Dr. Lukács Olgával, a Református Tanárképző és Zeneművészeti kar dékánjával vettük számba a harmincéves évforduló új kihívásait.
Közel két hónapos konzultációt zár le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az összegyűjtött tapasztalatokról beszélt nekünk Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Interjú.
Országos konzultációt indított az RMDSZ. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint azért is fontos ez, mert leméri, hogy az általa vezetett minisztérium intézkedéscsomagjai hogyan hatnak az önkormányzatok működésére és a közösség életére.
Harminc éve alakult meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Alapító elnökével, Dukrét Géza földrajz- és biológiatanárral a partiumi és bánsági települések helytörténeti kutatásairól és a műemlékvédelemről beszélgettünk.
Az RMDSZ keretében működő egykori Reform Tömörülés értékeit szeretnék tovább vinni az Erdélyi Magyar Szövetség, amely tíz pontból álló nyilatkozatot fogadott el kolozsvári tanácskozásán. Az EMSZ alelnökével, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
A háromszéki Miklósváron élő Kálnoky család Európa-hírű falusi turizmust honosított meg, amelynek visszatérő vendége Károly herceg, Nagy-Britannia új királya, III. Károly.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!