Fotó: Lukácsi Lehel
Olyan fűtési módozatban kell gondolkodni, amely nemcsak a legolcsóbb, hanem a jövőben csökkenthetők is a velejáró költségek – olvasható az Intelligens Energia Egyesület elemzésében. Nagyváradi példa bizonyítja: nem csak Nyugaton lehet ezt megvalósítani.
2023. január 25., 17:112023. január 25., 17:11
Dumitru Chisăliță, a szervezet elnöke rámutatott, bár eddig enyhe telünk volt, a fűtés biztosítása így is a családok egyik legnagyobb kiadását jelenti, és ez csak fokozódni fog a jövőben. Erre pedig nem a folyamatos állami támogatások jelentik a megoldást. Már csak azért sem, mert a jelentős energiaügyi kompenzációk kevesebb kórházat, iskolát, utat, stb. eredményeznek, azaz a végtelen állami támogatások szegényebbé tesznek, energetikai téren is – idézte a Hotnews portál a szakembert.
Chisăliță szerint az egyetlen alternatíva egy hatékony, önfenntartó fűtésrendszer létrehozása, amelyet úgy lehet fejleszteni, hogy közben csökkenthető a felhasznált energia egységnyi ára.
Az Intelligens Energia Egyesület elemzésében összehasonlították, mennyi a különböző energiahordozók egységnyi ára több romániai városban az állami támogatással, illetve anélkül számolva. Egy gigakalória hőenergiát Nagyváradon jelenleg (tehát kompenzációval) tűzifa révén lehet a legolcsóbban előállítani, 349 lejért. Ezt követi a földgáz (360), a távfűtés (373), a fa brikett (523), a pellet (953) és a villamos energia (988). Az adatokat a váradi polgármesteri hivatal honlapjáról gyűjtötték be.
Azonban ha töröljük a „képletből” az állam által biztosított támogatást, azaz a teljes árra tekintünk, az energetikai egyesület szerint már a távfűtés jelenti a legolcsóbb módozatot a Körös-parti városban (441 lej/gigakalória), ezt a földgáz (476), a brikett (523), a tűzifa (524), a pellet (953) és az elektromos áram (1511) követi.
Sürgősségi rendeletet készül pénteken elfogadni a kormány, amely a jelenlegi szinten rögzíti januártól az elektromos áram lakossági árát – számolt be a kabinet ülése elején a miniszterelnök.
Az elemzésben ugyanakkor emlékeztetnek: tűzifát jelenleg alig lehet kapni (a rosszul elsült ársapka-alkalmazás miatt), ráadásul nem hatékony és környezetszennyező. Emellett a földgázt szinte kizárólag azonnali elégetésre használják az országban, miközben például a petrolkémiában, a kőolajipari termékek előállítása során sokkal nagyobb hozzáadott értékkel bírna. Mindezekhez képest a távfűtési rendszer újragondolható megfelelő méretezés, kihasználtság, a veszteségek minimálisra csökkentése, magas energetikai és gazdasági hatékonyság révén. Ezáltal pedig az egyetlen olyan fűtési módozat, amelynek ára a jövőben csökkenhet.
A Román Posta intézi a rászorulóknak a kormány által biztosított fűtéstámogatás kézbesítését, a postásokat optikai leolvasókkal látják el, a pénz pedig február 20-án érkezik – jelentette be Marcel Boloş, az európai uniós alapokért felelős tárca vezetője.
Ugyanakkor figyelmeztető jel más városokra nézve, hogy miközben jelenleg Nagyváradon a távfűtés teljes árának csupán 15 százalékát kompenzálják, például Kolozsváron ez az arány 63 százalék (a lakosság által fizetett 278 lejt 481-gyel „pótolják ki”) , Bukarestben 64 (347 + 617), Brassóban 65 (233 + 433), Aradon pedig 66 százalék (351 + 669). De olyan példa is akad az országban, hogy 83 százalékot vállalnak magukra a hatóságok: Bákóban 191 lejt fizetnek a távfűtés gigakalóriájáért, miközben „valakik” még 942 lejt tesznek hozzá.
Fotó: Oradea.ro
Egyébként Florin Birta nagyváradi polgármester tavaly novemberben, a távfűtés témájában tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Körös-parti városban – amelyben 72 100 felhasználót tartanak számon – a legolcsóbb a távhő végső ára az országban.
Az elöljáró jelezte, míg 2008-ban 47 százalékos energiaveszteséggel működött a váradi távhőrendszer, mára sikerült 25–27 százalékosra csökkenteni, és további beruházások várhatók.
Az Intelligens Energia Egyesület elemzése végén arra figyelmeztet: az energiahordozók ára a jövőben jó esetben is évtizedenként megduplázódik, ami egyre több embert fog csődbe juttatni, és az évszázad közepére minden tekintetben jelentős problémát okoz majd a lakások fűtése.
Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
szóljon hozzá!