2010. július 08., 10:252010. július 08., 10:25
Ilyen egyébként Vasilescu elmondása szerint soha nem történt az IMF fennállásának 50 éve alatt, s most is véget vetettek neki, mivel az ötödik, 913 millió eurós részletnek immár teljes egészében a tartalékalapba kellett érkeznie.
„Az ötödik hitelrészlet folyósítása a jegybank tartalékainak a konszolidálása végett fontos, ugyanakkor a normalitás jele, ezt az összeget most már teljes egészében a külkereskedelmi mérleghiány kezelésére lehet fordítani” – nyilatkozta a tranzakció kapcsán Mihai Tănăsescu, az IMF romániai képviselője. Adrian Vasilescu ugyanakkor úgy vélekedett, az összeg folyósításával megerősödik a külföldi beruházók Romániába vetett bizalma, mivel így minimálisra csökken a fizetésképtelenség esélye. „Románia biztosan nem válik fizetésképtelenné” – erősítette meg jegybanki tanácsos, aki szerint a másik előnye annak, hogy a BNR tartalékalapjába kerül a pénz az, hogy innen kell törleszteni a külföldi adósságokat. Harmadsorban azt említette meg, hogy a pénzösszeg erősíti a jegybank pozícióját a devizapiacon.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, hosszas huzavonát követően az IMF igazgatótanácsa pénteken hagyta jóvá az újabb hitelrészlet folyósítását, amikor úgy ítélte meg, a kormány által kidolgozott, július elsejétől gyakorlatba ültetett megszorítócsomag alkalmas arra, hogy az ország költségvetési hiánya ne haladja meg a közösen rögzített 6,8 százalékos deficitcélt. Mint ismeretes, az IMF-fel, az Európai Unióval, az Európai Bizottsággal és más nemzetközi hitelintézetekkel kötött 2009 májusában készenléti hitelmegállapodást, aminek keretében eddig 13,5 milliárd euróból részesült az ország.
Az IMF vezetőinek pénteki bejelentése pedig már az összeg folyósítását megelőzően is pozitívan hatott az ország gazdaságára, hétfő óta a múlt heti történelmi mélypontról ismét erősödni kezdett a lej a fontosabb devizákkal, illetve az aranyárral szemben. Tegnap például keddhez viszonyítva újabb 0,17 százalékkal, azaz 0,73 banival került kevesebbe egy euró a nemzeti bank referenciaárfolyamán, ami 4,2320 lejben jelölte meg egy euró ellenértékét.
Derűlátó egyébként az ország gazdaságának további alakulását illetően Mihai Tănăsescu, aki szerint már az idei év negyedik negyedében meg fogjuk érezni a fellendülés első jeleit. „Az első negyedév picivel rosszabbul néz ki, mint amire számítottunk. A rendelkezésünkre álló előzetes adatokból azonban úgy tűnik, hogy a második negyedévben már észlelhetően jelentkeznek a javulás jelei. A megszorító intézkedéseknek köszönhetően valószínűleg a harmadik negyedben meg fog állni ez a növekedés, azonban a negyedik negyedévre már a gazdaság visszanyerheti pulzusát, olyannyira, hogy 2011-ben már gazdasági növekedést regisztrálhassunk” – fejtette ki a The Money Channelnek adott interjúban a szakember. Szerinte az idei év végén az ország 0,5 százalékos gazdasági visszaesést fog jegyezni, 2011-ben azonban már érződnek a megszorítások pozitív hatásai, s növekedésnek indul majd a bruttó hazai termék (GDP).
Nem látja azonban ennyire pozitívan a gazdaság alakulását Románia lakossága. A GfK piackutató által készített bizalmi barométer tegnap nyilvánosságra hozott eredményei értelmében a romániai lakosságra reprezentatív mintán megkérdezettek 78 százaléka nem lát esélyt arra, hogy a közeljövőben jobbra forduljon a gazdasági helyzet, s a többség még a jelenleginél is rosszabbra számít. Ez a pesszimizmus a szakértők szerint teljes mértékben a kormány megszorító intézkedéseinek tudható be, ez ugyanis szerintük hozzájárult az ország általános gazdasági helyzetének a romlásához, amit pedig a lakosság 90 százaléka a bőrén érez meg. Míg tavaly júniusban minden tíz megkérdezettből három nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező 12 hónapban kisebb vagy nagyobb mértékben romlani fog családja anyagi helyzete, addig mára ez az arány jócskán megduplázódott, elérve a 65 százalékot. A lakosság mindössze 6 százaléka ítéli úgy, hogy a következő évben javulhat gazdasági helyzete, s alacsony, mindössze 23 százalékos azoknak a számaránya is, akik abban bíznak, hogy anyagi helyzetük jövő ilyenkor is a jelenlegi szinten lesz. Amikor arra terelődött a szó, hogy hogyan alakult életük az elmúlt egy esztendőben, 68 százalék számolt be visszaesésről, s csak 5 százalék mondta azt, hogy jobban él, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Jelentősen csökkent ugyanakkor a munkahely biztonságába vetett bizalom. A nyilatkozók 85 százaléka számít a munkanélküliségi ráta növekedésére, e tekintetben csak 4 százalék derűlátó. A lakosság 80 százalékának eközben a jelenlegi gazdasági helyzet akadályt jelent a megtakarításokat illetően, mint vallják, egyetlen banit sem tudnak félretenni. A jövőtől sem várnak sok jót, 85 százalék szerint az árak és a munkanélküliségi ráta alakulásából kiindulva nem mutatkozik esély arra, hogy a következő egy évben pénzt tudjanak megtakarítani. A megkérdezettek kétharmada ezzel párhuzamosan az infláció növekedésére számít az idei évben, illetve 2011 első felében egyaránt, s hasonlóan alakult azoknak a számaránya is, akik úgy ítélik meg, hogy az elmúlt egy évben szinte valamennyi terméknek nőtt az ára. A válság súlyosbodásának víziója pedig egyáltalán nem kedvez a gazdaság fellendülésének, szinte senki nem akar ilyen körülmények között nagyobb összegeket bármire is elkölteni. A lakosság 91 százaléka számára nem prioritás az autóvásárlás, 87 százalék semmiképp sem venne most lakást, míg a megkérdezettek háromnegyede még lakásfelújításhoz sem látna hozzá.
Marad a bércsökkentés
Elhárult tegnap az utolsó akadály a megszorító intézkedések alkalmazásának útjából, miután az alkotmánybíróság elutasította a szociáldemokrata és nemzeti liberális párti honatyák által benyújtott óvást. Ebben az ellenzéki politikusok azt próbálták bebizonyítani, hogy ellentmond az ország alaptörvényének a közalkalmazotti fizetések 25 százalékos csökkentése. A taláros testület azonban egyhangúlag utasította el érveiket. Az ítélet jogerős, általános érvényű, s megjelenik a Hivatalos Közlönyben is.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.