A máramarosszigeti református templom, a kép balszélén az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc szigeti hőseinek obeliszkje
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
Május 14-ét tekintik a város első írásos említése 699. évfordulójának, ebből az alkalomból Vasile Moldovan máramarosszigeti polgármester a Facebook-oldalán közölte: elődeik az évszázadok során egy erős identitású, gazdag kulturális örökséggel rendelkező és soknemzetiségű települést építettek, és az utókornak ezt az örökséget tovább kell vinnie. Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
2025. május 14., 17:182025. május 14., 17:18
2025. május 14., 17:202025. május 14., 17:20
Egyes források szerint már 1308-ban dokumentálták a Tisza-parti várost, sőt vannak korábbi feljegyzések a néhai vármegyéről, de az önkormányzat 1326. május 14-ét veszi alapul, amikor is Boleszló esztergomi érsek oklevelében megerősítette Sziget, Hosszúmező, Técső, Huszt és Visk plébánosait tizedszedési jogaikban – magyarázta Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere. Az RMDSZ-es elöljáró hozzátette: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de 2026-ban, a 700. évforduló alkalmából nagyszabású rendezvényt terveznek,
A román–ukrán határon fekvő, a Tisza és az Iza szögében épült város a történelmi Máramaros vármegye székhelye és Magyarország faiparának és sóiparának központja volt.
Látkép, előtérben a Kultúrpalotával
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
Szigetet kezdettől fogva túlnyomórészt magyarok lakták, kisebb részt németek, de utóbbiak hamar beolvadtak. Az első zsidók a 18. század elején érkeztek Máramarosszigetre, a két világháború között pedig már a második legnagyobb közösség volt.
A 2021-es helyzetet tükröző népszámlálási adatok szerint 32 793 állandó lakosa van a városnak jelenleg, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így
A második legnagyobb számú nemzeti kisebbség az ukrán, hivatalosan 519-en vannak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,91 százaléka, zsidónak pedig mindössze 11-en vallották magukat.
Magyar időket idéző egykori képeslap
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
1918-ig, majd 1940-től 1944-ig Máramarossziget Magyarországhoz tartozott; 1950–1955 között a városban működött a román kommunista diktatúra hírhedt „átnevelő” börtöne, amelyben román és magyar értelmiségieket, egyházi vezetőket tartottak politikai fogolyként, mint például Márton Áron, Scheffler János és Boros Béla római katolikus, Alexandru Todea, Alexandru Rusu, Valeriu Traian Frențiu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Suciu, Ioan Bălan és Iuliu Hossu görögkatolikus püspököket, valamint Iuliu Maniu korábbi miniszterelnököt. A börtönben ma a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma található.
A hírhedt szigeti börtön ma már emlékmúzeumként működik
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
Máramarosszigeten született többek között:
Moldovan máramarosszigeti polgármester szerdán a Facebook-oldalán többek között azt írta: elődeik az évszázadok során egy erős identitású, gazdag kulturális örökséggel rendelkező és soknemzetiségű települést építettek, és az utókornak ezt az örökséget tovább kell vinnie.
A 19 tagú önkormányzati képviselő-testületben a 9 szociáldemokrata párti (PSD) és 2 RMDSZ-es képviselő alkot többséget. Orosz Krisztofer Levente szerint több magyar vonatkozású kezdeményezésük kedvező fogadtatásra talált.
Orosz Krisztofer Levente alpolgármester
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
„Bízom benne, hogy Prielle Kornéliáról még idén utcát vagy teret nevezhetünk el, és jövőre visszaállíthatjuk a főtérre a Szűz Mária-szobrot, amit még az első világháború előtt bontottak le. Sajnos az eredeti szobor nincs már meg, csak a talapzat és a mellszobor egy darabja, amit legfeljebb egy lapidáriumban helyezhetünk el az utókor számára, tehát rekonstruálni kell az alkotást. Mivel egyházi kezdeményezésről van szó, meg kell nyernünk partnernek az önkormányzatot és meg kell találnunk a finanszírozási forrásokat, de bizakodó vagyok, hogy jövőre leleplezhetjük a szobrot” – nyilatkozta a Krónikának Orosz Krisztofer Levente.
Orosz Krisztofer Levente prioritásnak tekinti a magyar közösség erősítését: emlékjelek állítását, az oktatás támogatását, a kulturális programok bővítését.
A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről a szervezőket kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!