Bár az előző évekhez hasonlóan tavaly is némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentésből.
2018. december 13., 14:102018. december 13., 14:10
Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is nagy. Az adatok tanúsága szerint az előző három év alatt nagyon keveset változott a helyzet a 28 uniós tagállamban.
Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás egyaránt 105 százalék volt tavaly.
Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 181 százalékával. (Luxemburg és Írország esetében azonban részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.)
Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 49 százalékot tesz ki. Luxemburg esetében az előző évihez képest 7 százalékpontos csökkenést mértek, a bolgár adat 1 százalékponttal javult.
Összesen 11 országban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Dánia (128 százalék), Ausztria (127 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (121 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.
A középmezőnybe - a 70 és 100 százalék közötti kategóriába - ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Málta (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (92 százalék), Csehország (89 százalék), Szlovénia (85 százalék), Ciprus (85 százalék), Észtország (79 százalék), Litvánia (78 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (76 százalék) és Lengyelország (70 százalék) következik.
A maradék hat ország közül
Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 132 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 54 százalékával. Egy évvel korábban 134, illetve 53 százalékon állt a két adat.
Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (117 százalék), Dánia (114 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Finnország (112 százalék), Belgium (112 százalék), Hollandia (111 százalék), Svédország (109 százalék) és Franciaország (108 százalék).
A középmezőnyben 13 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (93 százalék), Ciprus (92 százalék), Spanyolország (89 százalék), Litvánia (88 százalék), Portugália (82 százalék), Csehország (82 százalék), Málta (78 százalék), Szlovénia (77 százalék), Görögország (76 százalék), Lengyelország (76 százalék), Szlovákia (76 százalék és Észtország (73 százalék). A maradék öt ország csoportját Lettország és Románia vezeti 68-68 százalékkal, majd Magyarország és Horvátország következik 62 százalékkal, végül a sort Bulgária zárja 54 százalékkal.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!