Kezdődik. A közútkezelő szerint hamarosan elkezdik építeni az újabb erdélyi autópályaszakaszt Nagyszeben és Fogaras között
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
2024. október 29., 11:302024. október 29., 11:30
A hétfői közlemény szerint több csapat készíti elő az ipari utakat, amelyek lehetővé teszik a helyszín megközelítését. Ezzel egyidejűleg a szakasz legnagyobb telephelyének építése is a befejezéshez közeledik.
„Kerc község közelében a kivitelező török vállalat több mint 400 alkalmazottját szállásolják el.
– tájékoztatott a DRDP.
Ötven kilométer hosszú lesz és csaknem egymilliárd euróba kerülhet a Brassó és Fogaras között tervezett új autópálya. Az A13-as Brassó megyei autópálya-szakaszán 120 kilométer/órás maximális sebességgel lehet majd haladni.
A török Makyol építőipari vállalat október 7-én kezdte meg az előkészítő munkálatokat az A13-as autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakasza 4. ütemének építéséhez, szeptemberben pedig a 3. ütemre vitte ki az első munkagépeket.
Az aszfaltcsík – melynek nyomvonalát több variáns közül választották ki – öt Brassó megyei közigazgatási egység, Feketehalom, Szúnyogszék, Ósinka, Sárkány és Mundra területén halad majd át a két végpont között.
Sárkány térségében csomópontot is létesítenek. Az A13-as Brassó–Fogaras- és Fogaras–Nagyszeben-szakasza találkozási csomópontjának megépítése utóbbi projekt része (itt „csatlakozik” a DN1-es főút is).
„A Brassó–Fogaras-szakasz a Fogaras–Nagyszeben-résszel és a Brassó–Ploiești-sztrádával kombinálva
– olvasható egy, a projektet ismertető dokumentumban.
Amely szerint a kelet-nyugat irányú sztrádakapcsolat létrehozása nemzetközi érdek is.
Mint ismeretes,
A Szeben közelében fekvő Bojca – ahonnan az A1-es dél-erdélyi sztráda „indul” Nagylak felé – és Fogaras között négy szakaszra bontották a munkálatokat, ezeken a török Makyol cég hivatalosan nemrég kezdett el dolgozni.
Fogarastól Brassóig még messze állnak a kivitelezéstől, akárcsak a Brassótól Háromszéken át Bákó felé vezető szakaszokon, viszont utóbbiak esetében – amint arról beszámoltunk – a CNAIR szeptemberben már kiadta az engedélyt a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, amely két év alatt készülhet el.
https://www.youtube.com/watch?v=QLJvQhX0PDY
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
szóljon hozzá!