A gazdaság alakulása mellett a jegybank igazgatótanácsi tagjainak mindennapjairól is beszélgettünk ezúttal Bálint Csabával
Fotó: Román Nemzeti Bank
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány, ez pedig 8 százalék körülire növeli az amúgy is igen magas költségvetési hiányt – jelentette ki a Krónikának Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának régi-új tagja. A makrogazdasági elemzővel az infláció és az árfolyam alakulása, valamint a hatalmas költségvetési hiány várható következményein kívül arról is beszélgettünk, hogy mit is csinál tulajdonképpen nap mint nap a román jegybank vezető testületének tagja.
2024. október 29., 18:222024. október 29., 18:22
2025. február 17., 14:492025. február 17., 14:49
Bálint Csabával rendszeresen beszélgetünk a világ- és a román gazdaság alakulásáról, a várható fejleményekről és következményekről, a koronavírus-világjárvány, majd a háborúk miatt a mindennapjaink részévé vált bizonytalanságról, de arról még nem mesélt a Krónika olvasóinak, hogy mit is csinál tulajdonképpen egy jegybank igazgatótanácsának tagja, hogyan telnek a munkanapjai. Így miután nemrég újabb ötéves mandátumát kezdhette meg a jegybanki testületben, elsőként arra kértük, avasson be a részletekbe. Már azokba, amelyekről a nyilvánosság előtt is lehet beszélni, mert az például gyorsan megerősítést nyert, miszerint nem beszélhet arról, hogy az elemzői várakozásoknak megfelelően várható-e novemberben kamatcsökkentés.
„Talán a legismertebb, vagy ami a sajtóban, híradásokban legtöbbször megjelenik, azok a monetáris politikával kapcsolatos döntések. Az alapkamat emelése, csökkentése, talán ez, ami a leginkább előtérben van. És ez valóban lefedi egy igazgatótanácsi tag idejének nagyon jelentős részét ” – kezdte rögtön a legismertebb aspektussal a román jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja. Emlékeztetett: egy évben rendszerint 8 ilyen kamatdöntő ülés van.
Ám nem csak ott találkoznak az igazgatótanácsi tagok, hanem előzőleg több ízben is összeülnek megvitatni a helyzetet, előkészíteni a kamatdöntést.
Hozzátette: az előkészítő megbeszéléseken túl is nagyon sok kétoldalú, technikai jellegű tárgyalás, egyeztetés zajlik a kollégákkal, azért, hogy az adott helyzetben a lehető legmegfelelőbb döntéseket hozzák meg.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy a Román Nemzeti Bankon belül több igazgatóság is segíti a döntéshozók munkáját. „Van olyan terület, amelyik a gazdasági mutatók elemzésével foglalkozik, vagy rövid távú előrejelzéseket készít néhány hónapra, fél évre. Van egy terület, amelyik a hosszú távú prognózisokat készíti, rendszerint két, akár három-négy éves futamidőre. Van olyan terület is, amelyik ezeket az információkat összefogva ajánlásokat tesz, hogy mi is volna a megfelelő, vagy mi volna a legoptimálisabb döntés. Az időmnek a legnagyobb része az ezekhez a monetáris politikai döntésekhez kapcsolódik. De azért egy jegybank ennél sokkal több mindennel foglalkozik” – ecsetelte interjúalanyunk.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
„Korábban makrogazdasági elemzőként dolgoztam, ami egyfajta segítséget nyújt abban, hogy a monetáris politikával kapcsolatos döntéseket meghozzuk. Több száz indikátort követünk, személy szerint külön is követek előrejelzéseket; kockázati elemzéseket, hatástanulmányokat végzek. Tehát azt mondanám, hogy ilyen szempontból egy makrogazdasági elemzőhöz képest a napi rutin nem változott radikálisan, továbbra is a legnagyobb rész az, hogy a román és a nemzetközi gazdaság alakulásáról szóló, több száz adatsort követek napi szinten” – avatott be Bálint Csaba.
Jövőre meglesz a böjtje annak, hogy a kormány kiköltekezett az idei választási szuperévben
Fotó: Borbély Fanni
És ha már a gazdaság alakulásáról esett szó, rákérdeztünk, hogy miután látványosan csökkent az inflációs ráta, az elemzői várakozásoknak megfelelően várhatunk-e novemberben újabb kamatcsökkentést. De – amint az várható volt – konkrét választ nem kaphattunk, a hasonló információkat ugyanis nem jelentik be előre a jegybanki illetékesek.
tehát az áremelkedések üteme, dinamikája lassabb, és ez egyfajta lehetőséget adott a Román Nemzeti Bank kezébe, hogy csökkentse az alapkamat szintjét. Amit a nyári hónapokban két alkalommal is mérsékelt is, viszont a legutóbbi ülésünkön, októberben már óvatosabb döntést hoztunk, mivel azért nagyon sok kérdőjelet látunk a kilátásokkal kapcsolatban, és itt elsősorban a költségvetés körüli nehézségek, kihívások azok, amelyek óvatosságra intenek” – fejtette ki a pénzügyi szakember.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.
„Nagyon magas a költségvetési hiány, és egyelőre nem körvonalazódik, hogy a következő kormány a választások után hogyan fogja ezt mérsékelni, pedig ennek a módja nagyon jelentősen befolyásolhatja az inflációnak az alakulását is. Úgyhogy azt mondanám, hogy most óvatos, kivárásos helyzetben van a Román Nemzeti Bank. Ha hosszabb távra, egy-két éves időszakra nézünk előre, akkor meggyőződésünk, hogy az infláció tovább fog mérséklődni, és ennek megfelelően a kamatoknak is mérséklődnie, csökkennie kellene. Viszont nagyon nehéz megmondani azt, hogy ez milyen módon, milyen sebességgel, milyen lépésekben fog megtörténni” – fogalmazott Bálint Csaba, jelezve egyúttal azt is, hogy
„Egy ideális világban az első lépés az volna, hogy a kormányzat a kiadási oldalon megpróbál minél hatékonyabbnak lenni, azt hiszem, még mindig volna erre tér. Ezt követően a második lépcső az, hogy javítja a behajtás hatékonyságát – azt hiszem, hogy itt is van tér. Amikor a lehetőségek elfogynak, a harmadik és egyben utolsó lépésben nyúl csupán egy kormányzat az adóemeléshez. De nem látom azt, hogy ez egy ideális világ lenne, és ennek megfelelően azt hiszem, hogy ez a sorrend nagyon könnyen megfordulhat” – vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet a makrogazdasági elemző.
„Nehezen tudom elképzelni azt, hogy a választásokat megelőzően nagyon részletes, nagyon őszinte terveket látnánk a költségvetés hiányának a menedzselésére” – mondta.
Ő maga úgy látja, a legfontosabb, hogy ne történjenjenek brutális intézkedések, hanem lépcsőzetesen szorítsa le a kormány a büdzsé hiányát, hogy a gazdaságra ne tegyen olyan terhet, ami már nem elviselhető, vagy nem lehet hozzá alkalmazkodni.
„Viszont ha a probléma nem oldódik meg, nem történnek határozott lépések, akkor előbb vagy utóbb a piacok fognak megbüntetni, tehát egyszerűen elfogy majd a finanszírozás, nem lesz olyan befektető, aki hajlandó lenne a román költségvetést finanszírozni” – mutatott rá arra, hogy mivel járhat, ha tartósan magas marad a költségvetés hiánya.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Egy, az idei év elején készült interjúban Bálint Csabával arról is beszélgettünk, hogy az idei választási szuperévet minden bizonnyal a kampányadakozás fogja meghatározni, és a bukaresti kormány számolatlanul fogja osztani a pénzt. Most azt kérdeztük a gazdasági szakértőtől, hogy az akkor vártnál többet vagy kevesebbet költöttek.
Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsi tagja szerint aggasztó a költségvetés hiánya
Fotó: Román Nemzeti Bank
„A tavalyi költségvetési hiány is nagyon magas volt, az idei pedig még magasabb. A legnegatívabb várakozásokat is felülmúlja. Számszerűsítve eléri a 8 százalékot” – fogalmazott Bálint Csaba. (Mint ismeretes, a kormány is kénytelen volt nemrég beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, és 6,9 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság becslései szerint eközben a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács , amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.)
Elemzői várakozások szerint hamarosan átlépi az 5 lejes lélektani határt az euró árfolyama. Erről is faggattuk Bálint Csabát.
„Az árfolyam alakulása nagyban hozzájárul az infláció dinamikájához, és az inflációs helyzet még nem oldódott meg teljesen. Az árak növekedésének üteme lassul, de még messze nem lehet azt mondani, hogy megoldódott volna a probléma. Ugyanakkor számos indikátor van, amelyik azt jelezheti, hogy egy árfolyam alulértékelt vagy fölülértékelt, és ahány indikátor, annyi félét mutat, tehát nincs teljesen egyértelmű képünk arról, hogy most pontosan túl erős vagy túl gyenge lenne az árfolyam. Ha egy átlagot veszünk, akkor a gazdasági indikátorok inkább azt mutatják, hogy mérsékelten, de fölülértékelt a lej árfolyama, de ez a régió többi országához képest nem mutat eltérést.
A különbség igazán az, hogy a volatilitása, tehát a kilengések sokkal, de sokkal mérsékeltebbek voltak, mint mondjuk Magyarországon, Lengyelországban vagy akár Csehországban, de összességében belesimul abba, amit láthattunk a régióban” – magyarázta a BNR igazgatótanácsi tagja.
„Nem is mernék erre vállalkozni. Mint mondtam, számos indikátor azt sugallja, hogy talán túlértékelt, és ez egy olyan tényező, amire oda kell figyelni. Mi pedig ezt nagyon szorosan követjük. Én nem hiszem, hogy az árfolyam szintjével lenne a komoly baj Romániában, hanem sokkal inkább azzal, hogy a költségvetési hiány olyan mértékűre dagadt, ami nyilvánvalóan nem fenntartható. És ennek lehetnek hatásai, ami természetesen visszaüthet az árfolyamra is, amennyiben nem történnek olyan lépések, amelyek a finanszírozók bizalmát megerősítik Romániával szemben” – mutatott rá az összefüggésekre Bálint Csaba.
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!