A gazdák számára elfogadhatatlan az uniós területalapú támogatás csökkentése
Fotó: Makkay József
Az Európai Bizottság teljesen átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak. A támogatások folytonossága mellett szállt síkra Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter is.
2024. október 27., 14:492024. október 27., 14:49
2024. október 27., 16:402024. október 27., 16:40
Európa-szerte viták övezik az Európai Bizottságnak a jövő uniós ciklusra szóló agrárstratégiai elképzeléseit. A hét derekán a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter megkongatta a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a Közös Agrárpolitika két pillére, a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés veszélybe kerülhet.
Az uniós elképzelés szerint bizonyos területnagysághoz kötnék a területalapú támogatás folyósítását, amitől elsősorban a nagy gabonatermesztő farmok esnének el.
Ez az elképzelés az uniós elnökséget betöltő magyar kormányzat mezőgazdasági tárcavezetője, Nagy István számára is elfogadhatatlan, aki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott, hogy ,,aki kívül áll az agrárium területén, nem érti, miért fontos, hogy minden területért, amit megművelnek, a gazdák megkapják a támogatást. Sok olyan terület van ugyanis, amit támogatás nélkül, gazdasági alapon nem lenne értelme megművelni”. Megjegyezte: annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat mérsékelni, megfizethetővé lehessen tenni, szükségesek a támogatások.
A tárcavezető a műsorban elmondta,
amelynek két tartópillére, a területalapú támogatás és a vidékfejlesztés garantálja, hogy Európában az élelmiszer-szuverenitás és a mindennapi kenyerünk biztosítva lesz a jövőben is.
Nagy István óriási sikerként értékelte, hogy az unió közös agrárpolitikájáról a magyar elnökség által felvázolt jövőképet 26 tagállam elfogadta. Azon dolgoznak, hogy decemberre megszülessen a teljes körű egyezség ebben a kérdésben, s akkor ,,olyan dokumentumot tesznek le az asztalra, amit az Európai Bizottság nem tud majd figyelmen kívül hagyni".
Nagy István szerint a baj akkor következik be, amikor megbomlik az egyensúly, olyan feladatokat címkéznek a támogatásokhoz, amelyek ,,elolvasztják" a gazdasági vagy versenyképességi részt. Ezek között említette a túlzott mértékű ellenőrzéseket ,,a termőföldtől az asztalig" vagy a ,,mérhetetlen zöld-ideológiai nyomást", ami befolyásolja az agrárium termelését, vagy azt a vádat, hogy az európai gazdák felelősek az éghajlatváltozásért.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy ,,minden gabonaszemre szükség van a világban", de az is látszik, ha megbolydul a gabonapiac, és felfordul az agrárium alapanyag-termelése, akkor ,,vannak országok, amelyek a gabonát fegyverként használják".
Nagy István felhívta a figyelmet a 2025. júniusi határidőre, amikor véget ér a szabadkereskedelmi egyezmény hatálya, s olyan kérdésekre kell választ adni, hogy az ukrán gabona vámmal, vagy anélkül érkezik-e, korlátozott, vagy korlátlan mennyiségben, illetve mi lesz a területalapú, az állatjóléti vagy a termeléshez kötött támogatásokkal – sorolta.
Az Európai Bizottság a közeljövőben gyökeresen átalakítaná az uniós agrártámogatási rendszert, elsősorban a területalapú támogatások összege és kedvezményezettjei változnának meg.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön, a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán népszavazást javasolt a mezőgazdasági termelők körében arról, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027 után különváljon a többi európai alaptól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!