Fotó: Nagy Orsolya
2010. október 21., 10:052010. október 21., 10:05
Mintegy háromszáz iskolai oktató tüntetett tegnap Nagyváradon a kormány intézkedései, illetve az új tanügyi törvény „katasztrofális következményei” ellen. A résztvevők úgy érzik, a fizetéseik csökkentése miatti elégedetlenségük elérte tetőpontját, amikor a kormány bejelentette: felelősségvállalással fogadja el a szenátusban elakadt törvénytervezetet. Elégedetlenek emellett a tizenharmadik havi fizetés „eltűnése”, a nyugdíjtörvény és az egységes közalkalmazotti bérezésről szóló jogszabály miatt. A Szabad Tanügyi Szakszervezet Bihar megyei fiókjának tagjai a Szakszervezetek Művelődési Házában gyűltek össze, velük tartott a Partenie Cosma Gazdasági Szakközépiskola néhány diákja is – Ioan Ţenţ szindikátusi elnök szerint azonban még így is jóval kevesebben voltak a várt 3 ezernél. Időközben Ţenţ arról értesült, hogy a megyei főtanfelügyelő, Dorel Luca listát kért az iskolaigazgatóktól a tüntetésen részt vevők neveivel. A szakszervezeti vezető szerint ez az eljárás teljességgel illegális, mivel a tanárok és tanítók nem munkaidőben, hanem saját szabad idejükben vonultak utcára. A kultúrházból a tüntetők a belvároson keresztül a kormánybiztos hivatala elé indultak, „Le Băsescuval!”, „Le a kormánnyal!” feliratú transzparenseikkel.
Eközben a Cenk alatti város kórházainak mintegy ötven alkalmazottja, illetve a megyei önkormányzat dolgozóinak egy része a Brassó megyei prefektúra előtt szervezett tiltakozó akciót követelve, hogy adják vissza béreik 25 százalékát. A kórházi dolgozók elmondták, elégedetlenségük fő oka, hogy miközben egyeseknek megadják a pótlékaikat, nekik levágták béreiket. Ugyanakkor az egészségbiztosítási pénztárral szembeni aggályaikat is megfogalmazták, mivel az nem utalta ki a gyógyszerek, illetve különböző orvosi berendezések ellenértékét, mint ahogy a betegek élelmiszereire szükséges összegeket sem. A megyei tanács muzeográfusként dolgozó munkatársa eközben a sajtósoknak elmondta, egyszerűen nem tud megélni a 25 százalékos csökkentés után maradt 600 lejes fizetéséből.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.