Kovászna városa nagyon népszerű az idősek és a szívbetegek körében, így eddig a vendégek túlnyomó többsége kedvezményesen üdült a fürdővárosban. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezete háromszéki elnöke szerint egy ciklusban Kovásznára mintegy 3500 vendég érkezett az állam által támogatott gyógyüdülési beutalóval, ez a kovásznai szálláshelyek 90 százalékának betöltését jelentette. Neagovici most úgy látja, a beutalók nyári időszakra történő szüneteltetése hatalmas kiesést jelent a városnak, hiszen nemcsak a szállodák, a gyógykezelő-központok forgalma csökken, hanem valamennyi szolgáltató, üzlet, vendéglátó-ipari egység is az intézkedés áldozata lehet. Neagovici szerint a több ezer nyugdíjas rengeteg pénzt elköltött a városban, és ezt most nem lesz ahonnan pótolni.
Gazda Zoltán, a Kovásznán februárban felavatott turisztikai központ munkatársa a Krónikának elmondta, érzékelhetően megcsappant a forgalom, az utcákon is kevesebben sétálnak, a turisztikai központba csak néhányan térnek be érdeklődni. Bár a kedvezményes gyógykezelésre már nem érkeznek nyugdíjasok a városba, a visszajáró külföldi vendégek idén sem maradtak el, sőt többen érkeztek. Gazda Zoltán elmondta, magyarországi, izraeli, osztrák és német vendégek érdeklődnek gyakran a környékbeli látnivalók iránt.
Lőrincz Zsigmond, Kovászna város polgármestere szerint azonban nincs ok a pánikkeltésre. A kedvezményes beutalóval üdülők elmaradása miatt bekövetkezett forgalom-visszaesés próbatétel lehet a szálloda- és a panziótulajdonosoknak, véli a polgármester, aki szerint eljött az ideje, hogy a turizmusban tevékenykedők megéljenek a szabadpiacon. Lőrincz abban bízik, sikerül a tehetősebb középréteget megszólítani, akik többet költenek majd a városban, mint a kispénzű nyugdíjasok. Ettől az évtől a Kovászna városi önkormányzat bevezette a turisztikai illetéket, minden megszálló vendég napi egy lejt fizet be a város kasszájába, amiből a turisztikai szolgáltatásokat fejlesztik.
„Nem féltem Tusnádfürdő jövőjét, amíg naponta többen érdeklődnek eladó telek, turisztikai befektetési lehetőség iránt” – nyilatkozta a Krónikának Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere. Az elöljáró elmondta, több szálloda és panzió felújítása is folyamatban van, s amióta az önkormányzat elkezdte az élményfürdő építését, a gazdasági válság ellenére Tusnádfürdőn emelkedni kezdtek a telekárak. „A nagyszállodák eddig beérték azzal, hogy a kedvezményes beutalókra kötött szerződéseik több mint 80 százalékos kihasználtságot biztosítottak. Ki kell lépni a piacra, meg kell vizsgálni a potenciális ügyfeleket, hogy a gazdasági válságban, a megszorító intézkedések, az országot sújtó árvíz ellenére milyen lehetőségeik vannak, és zsebre szabott árakat, kedvezményes turisztikai csomagokat kell kínálni” – összegezte Albert Tibor. Az önkormányzat igyekszik korszerűsíteni az infrastruktúrát, a szolgáltatásokat, sétányokat újítanak fel, épül az élményfürdő, sorolta a polgármester, aki szerint a forgalomcsökkenés csak átmeneti. Alig egy héten belül kezdődik az évekkel ezelőtt Tusnádra költöztetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, arra már mind a 2500 állandó, és öt-hatszáz szezonális szállást lefoglalták, tudtuk meg.
Eközben a félixfürdői Hotel Mureş vendégeinek száma is alaposan megcsappant, hiszen ez a létesítmény elsősorban a munkaügyi minisztérium által kiutalt kedvezményes gyógyüdülési beutalókra alapozta forgalmát, és a megvonással természetes, hogy sokkal több az üres szobájuk, mint máskor, tudtuk meg a recepcióról. A hotel képviselője azonban sem a szobák számát, sem pedig a csökkenés mértékét illetően bővebb információval nem kívánt szolgálni a Krónikának. Az üdülőhely szállodáinak nagy részét működtető Turism Felix Rt.-nek nincsenek birtokában összesített adatok, a hozzá tartozó turisztikai ügynökség képviselője pedig lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem tartanak semmiféle kapcsolatot a beutalókkal érkezőkkel.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.