A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Török társaságok vezette konzorciumok jelentkeztek a kolozsvári metró tervének elkészítésére és megépítésére. Az ország legnagyobb, több mint 1,8 milliárd eurós infrastrukturális beruházására kiírt versenytárgyalás keretében – amelynek pénteken járt le a határideje – a Gülermak, valamint a Doğuş Insaat nevével fémjelzett cégtársulások nyújtották be pályázatukat.
2022. október 29., 14:512022. október 29., 14:51
2022. október 29., 14:562022. október 29., 14:56
Az 1958-ban alapított Gülermak társaság Törökország legnagyobb építőipari társasága, portfóliójában találni többek között Törökországban, Lengyelországban, Svédországban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban kivitelezett metró- és vasúti projekteket, viaduktokat. A másik török nagyvállalat, a Doğuş Insaat fennállása során mintegy 30 milliárd euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat afrikai, közel-keleti és európai országokban. Mindkét társulásban találni nyugat-európai cégóriásokat is, mint például a francia Alstom és a német Siemens, ugyanakkor számos román vállalat is csatlakozott a metróépítési nagyberuházáshoz.
A metró tervezésére és megépítésére idén márciusban írták ki a közbeszerzési eljárást a közbeszerzések elektronikus rendszerében. Akkor még a beruházás tervezett értékét áfa nélkül 6,66 milliárd lejre becsülték, csakhogy azóta nagyot fordult a világ, az energiahordozók és az építőanyagok árának emelkedése miatt az eredeti büdzsé irreálisnak bizonyult.
A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Nem véletlen, hogy több elismert cég arra panaszkodott, az eredetileg jóváhagyott árakkal megvalósíthatatlan a projekt, emelni kell a kivitelezési költségeket, a kolozsvári önkormányzat ezért augusztus végén kénytelen volt felfüggeszteni a metróvonal tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert, amelynek jelentkezők hiányában már háromszor meghosszabbították a határidejét. Október közepén aztán a román kormány jóváhagyta a megemelt költségeket, ennek értelmében a kincses városi metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal nagyobb összegbe, áfa nélkül 9 milliárd lejbe kerül.
Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon – amelyet nyolc év alatt kell megépíteni – 19 megálló épül, ezek között 90 másodpercenként járnak majd a háromvagonos szerelvények, amelyek óránként maximálisan 21 600 személyt képesek elszállítani. A projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén (innen már elkülönítettek számára 300 millió eurót) uniós forrásokból, a szállításügyi tárcától származó kormányzati forrásokból, illetve Szászfenes és Kolozsvár önkormányzatának saját forrásaiból finanszírozzák.
Péntek, október 28. az utolsó nap, amikor még benyújthatják a jelentkező cégek az ajánlataikat a kolozsvári metróvonal tervezésére és kivitelezésére a többször meghosszabbított, majd felfüggesztett és újraindított közbeszerzési eljárás szerint.
A nagyszabású beruházást ugyanakkor nagyon sokan ellenzik, sokak szerint a földalatti nem fogja megoldani Erdély dinamikusan fejlődő fővárosának mobilitási problémáit, mások szerint a nagyszabású munkálatok évekig lebénítják majd a kolozsvári közlekedést a város legforgalmasabb pontjain, ahol nyílt felszíni fúrásokkal szándékoznak kialakítani a megállókat. Romániában – Bukarest után – Kolozsvár lenne a második, metróval rendelkező nagyváros.
Újabb esélyt kapott a kolozsvári metróvonal megépítésének terve, miután szerdán jóváhagyta a kormány a megemelt költségeket. Eszerint a kincses várost Szászfenessel összekötő metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal kerül többe.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
szóljon hozzá!