Kapcsolniuk kell. Az áramhálózat jelenlegi formájában nem alkalmas a teljes elektrifikációra
Fotó: Pixabay
Miközben uniós szintű törekvés a tiszta, megújuló energia minél gyorsabb és szélesebb körű térhódítása, a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában – derül ki az Intelligens Energia Egyesület elemzéséből, melyben 10 fő kockázatot emelnek ki.
2024. május 12., 15:112024. május 12., 15:11
A különböző energetikai ágazatokban dolgozó romániai szakembereket tömörítő civil szervezet emlékeztet: a klímavédelmi harcban fő ellenséggé váltak a fosszilis energiahordozók, tüzelőanyagok, melyek elégetése szennyező anyagokat juttat a légkörbe. Ezeket a megújuló energiaként megtermelt elektromos árammal cserélnék le, és vezető politikusok olyan merész célokat tűztek ki, miszerint 2050-ra a teljes elektrifikáció megtörténhet.
Elsőként az elektromos hálózatok pazarló mivoltát emelik ki. A leginkább környezetbarát energiafogyasztás azt jelenti, hogy minden erőforrást maximálisan fel- és kihasználunk. Azonban az e-rendszerek már a forrásnál sokat veszítenek: a villany előállítására használt energia mintegy 60 százaléka elvész a termék átalakítása során. A szállítása és elosztása közben újabb mintegy 8-15 százalék tűnik el, ha pedig a hálózatüzemeltetőnek tárolnia is kell az áramot, ezen folyamat során a befolyó energia legkevesebb 10, de akár 60 százaléka is elveszhet.
Az elektromos autók jelentősen növelhetik az áramfogyasztást
Fotó: Jakab Mónika
Másik fontos tényező az időjárástól való függőség, mely a nap-, szél- és vízerőművek teljesítményét is alaposan befolyásolhatja. Ráadásul éppen a forró nyári időszakban megnő a veszteség mértéke az áramot szállító hálózatokban, amelyek ezen időszakban számos más kihívással is szembesülhetnek.
Továbbá a teljes zöldátállás érdekében be kellene szüntetni a szénalapú áramtermelést is, ami viszont nagyon nehezen megvalósítható, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek az évi termelés csaknem harmadát adják, bizonyos régiókban nélkülözhetetlenek. És ez az áruszállításra is igaz: például ahhoz, hogy egy nagy teherszállító hajó Ázsiából Európába jusson elektromos meghajtással, jelenleg raktere 40 százalékát akkumulátorok számára kellene fenntartania.
Az elemzést készítő egyesület hibásnak tartja azt a nézetet is, miszerint a biomassza „tisztának” számít, mert a fa- és egyéb növényi eredetű anyag életében már elnyelte azt a mennyiségű káros anyagot, amely a massza elégetése által a légkörbe kerül. Azt hozzák fel ellenérvként, hogy az égetés most jelentős kibocsátással jár, melyet egy új erdő csak a jövőben fog „beszívni”, ez az időeltolódás pedig csak tovább és tovább nyúlhat. Tehát jelen pillanatban többet árt, mint használ.
Jelenleg a világon mintegy 940 millió embernek nincs villany a házában, sok vidéken pedig – még az Egyesült Államokban is – a gyenge hálózat így is, úgy is arra kényszeríti a helyeket, hogy például fával fűtsenek, főzzenek. Mert az a legelérhetőbb, leghatékonyabb.
Összesen 11 611 személy él elektromos áram nélküli lakásban Romániában, 40 százalékuk kiskorú; a probléma felszámolásához 12 millió euróra lenne szükség – vont mérleget az Intelligens Energia Egyesület.
A következő érv is ehhez kapcsolódik: az áramhálózat jelenlegi formájában nem alkalmas a teljes elektrifikációra. A zölden előállított energiát ugyanis hatékonyan és könnyen elérhetővé kell tenni a végső fogyasztók számára, ez azonban ma nem mindenhol lehetséges. Kiemelik: miközben a mai kereslet is sok helyen áramkimaradásokat okoz, ez pedig bizalmatlanságot generál, az e-autók, hőszivattyúk és egyéb elektromos berendezések térhódítása 2050-re 40 százalékkal megnövelheti az áramigényt, amelyre szintén nem vagyunk felkészülve.
A hőszivattyúk egyelőre kevesek otthonában dolgoznak
Fotó: Pixabay.com
Ezért nehezen elképzelhető, hogy az emberek elfogadnak egy bizonytalan rendszerre alapuló hálózatot.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az Intelligens Energia Egyesület azt is kiemeli, hogy a kibocsátott üvegházhatású gázok mértékét tekintve jelenleg egy teljesen villanyalapú ház környezeti „lábnyoma” nagyobb, mint azoké, amelyek rá vannak kötve a földgázhálózatra. Végezetül azt is érvéként hozzák fel, hogy
Ezért a nem villanyalapú felhasználási módok kényszerű elektrifikációja esetén – a számukra fontos érveik ellenére – ezek az emberek korlátozva éreznék magukat.
„Egy kiegyensúlyozott energiamix az az út, amely elérhető árakat, biztos szállítást és biztonságos beszerzést garantál” – fogalmazza meg következtetésként az Intelligens Energia Egyesület.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Schengen következménye, hogy márciustól buszokkal hozzák a magyarországiakat Romániába vásárolni, céget alapítanak a bevásárlóturizmusra. A romániai vásárlás iránt a jelek szerint sokan érdeklődnek.
Romániában terjeszkedik a Munch magyar fejlesztésű élelmiszermentő platform: februártól a bukaresti alapítású Bonapp a Munch leányvállalataként folytatja a működését – közölte a Munch az MTI-vel kedden.
Két egyenlő részletben összesen 800 lej támogatást kapnak idén a kisnyugdíjasok – értesült az Agerpres hírügynökség a koalíciós pártok vezetőinek szerdai ülésén született döntésről.
A kormány által megvitatatott legutóbbi forgatókönyv szerint a földgáz és az áram esetében is maradhat a jelenlegi árkorlátozás, azonban nem azonos ideig.
Románia a napi 25 millió köbméter saját termelésű földgázzal és a tárolókból származó napi 20 köbméter körüli mennyiséggel fogja átvészelni a telet – jelentette ki kedden az energiaügyi miniszter.
Újra árat emelt kedden töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a második drágítás volt februárban, miután januárban hét áremelést és két árcsökkentést hajtott végre.
A munkahelyen szerezhetnek szakképesítést a 30 éves korukat még be nem töltött fiatalok a munkaügyi minisztérium országos inasprogramja keretében.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 450,2987 lejt ér, 0,8966 lejjel (0,19 százalékkal) többet, mint hétfőn (449,4021 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Sofőrök millióinak kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, ha a kormány valóban kivet egy új típusú adót a szennyező járművekre. Márpedig nagyon kevés a valószínűsége, hogy ne lépjék meg.
Sajnálatát fejezte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amiért Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkező acél- és alumíniumtermékre.
szóljon hozzá!