Mátray László a sorozatban (jobbról)
Fotó: Beta Film
Hetek óta a Hunyadi című sorozattól visszhangzik a sajtó, szakemberek kritizálják vagy dicsérik, nézők lelkesednek iránta vagy szidják – főleg a közösségi médiában. Bár a történelmi ihletésű, de hangsúlyosan nem történelmi alkotás kap hideget és meleget is, kétségtelenül egy olyan produkció, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A film egyik kulcsszereplőjét, a Szilágyi Mihályt megformáló Mátray Lászlóval, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészével beszélgettünk tapasztalatairól, élményeiről.
2025. március 29., 19:132025. március 29., 19:13
2025. március 29., 19:202025. március 29., 19:20
Mátray László azon kevés erdélyi színészek közé tartozik, akik rendre felbukkannak a mozivásznon is. Az elmúlt években színházi munkája mellett szinte állandóan forgatott is, olyan filmekben volt látható, mint a Kojot, a Valan, a Hab vagy a jelenleg a romániai mozikban futó Véletlenül írtam egy könyvet.
Majd épp Budapesten tartózkodott, amikor újra felhívta őt a produkció casting direktora, és mivel Mátray nagyjából kétszáz méterre tartózkodott a válogatás helyszínétől, beadta a derekát, és elment a meghallgatásra.
Mátray életét állandóan a színház-film kettőse és ezek összeegyeztethetőségének kérdése hatja át, nem volt ez másképp a Hunyadi esetén sem, de szerencsére társulatának vezetősége megértette, elfogadta, hogy menni szeretne, és segítették az együttműködést.
Akkor egyébként még Mátray sem sejtette, hogy mennyire elnyúlik ez a folyamat, a film előkészítése és a forgatás is.
Azzal együtt, hogy számára a sorozatforgatás is új volt, a feszített tempó és a stresszes napok ellenére Mátray azt érezte, hogy sokat tanulhat, hiszen egy ilyen hosszadalmas filmes munka alatt rengeteg szakmai trükköt „el lehet lesni”, olyan tapasztalat, ami később nagy előnyt jelenthet egy következő forgatási helyzetben.
Ráadásul a Hunyadi története nagyon hosszú időt, sok eseményt ölel fel. Ez azért is kihívás, mert a forgatáson általában nincs kronológia, a jeleneteket nem abban a sorrendben veszik fel, ahogyan azokat a néző látja, hanem össze-vissza,
„Gyakorlatilag folyamatosan ott volt a forgatókönyv a kezemben vagy a környezetemben, és néztem, hogy igen, itt tartok, most ezt vesszük fel de, ez miből is következik? Tehát egy kicsit mérnöki munka, ki kell kalkulálni, hogy hol is tart érzelmileg, és a történetben az általam megformált figura. Mindezek után, amikor bekerültünk a díszletbe, térbe, akkor megint minden megváltozott, helyzetbe kellett hozni magad színészként, adott esetben kitalálni, hogy most a tüzet piszkálod, vagy az orrodat” – idézte fel.
A kézdivásárhelyi születésű színész arról is beszélt, hogy miután megkapta a szerepet, igyekezett alaposan megismerni az általa megformált karaktert: beleolvasott a film alapjául szolgáló regénybe (regényekbe), tájékozódott Szilágyi Mihályról az interneten, keresgélt korabeli ábrázolásokat. Hamar megtudta, hogy Szilágyit a törökök Kara Mihálynak hívták, ami sötétet jelent, tehát elég távol áll az ő szőke hajától, kék szemétől, világos bőrétől, ám hamar elfogadta, hogy ez egy sorozat, nem dokumentumfilm, és szerinte a nézők is így kéne viszonyuljanak az alkotáshoz.
„Ez egy műalkotás, amit az adott történelmi időszak és az akkor élt szereplők inspiráltak” – szögezte le.
Mátray László (balról) és Kádár L. Gellért (jobbról)
Fotó: Beta Film
A forgatást komoly fizikai felkészülés előzte meg, melyet a címszereplőt alakító, szintén háromszéki származású Kádár L. Gellérttel csináltak végig. Míg fiatal kollégája szinte a nullából tanult meg profin lovagolni, Mátraynak ezen a téren kevesebb dolga volt, hisz évek óta a lovaglás nagy szerelmese, maga is tartott lovakat, de persze neki is sok technikai újdonságot hozott a képzett, kaszkadőr lovakkal való munka.
Mátray szorgosan edzett és evett is a munka előtt, hiszen fel kellett szednie néhány kilót, hogy egy kicsit „mackósabb” legyen, jó kiállású középkori nemessé váljon. A jó fizikai kondíció egyébként is elengedhetetlen volt, hisz a csatajeleneteket melegben, porban forgatták akár napi 12 órán keresztül. A munkáját sajnos egy gerincsérv is nehezítette, ami miatt egy ideig az is kérdéses volt, hogy folytatni tudja-e a forgatást, de szerencsére megannyi szakember meglátogatása után rátalált a magyar nő vízilabda-válogatott gyógytornászára, aki tulajdonképpen megmentette őt.
„Megkérdezte a kaszkadőröktől, hogy mit kell a fiúnak csinálnia. A kaszkadőrök azt mondták, hogy át kell mennie a falon. Mikorra? Májusra. Ez volt márciusban. Rendben, akkor át fog menni a falon” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, hogy az intenzív munka a szakemberrel tényleg célt ért, pedig azelőtt állni is alig bírt egy jelenetben, hiszen a sérv az egyensúlyát is befolyásolta.
A harci jelenetek szigorúan betartott koreográfia mentén zajlottak, óvintézkedések betartásával, kellék fegyverekkel, de a forgatás során mégis történt egy-két orrba verés, fogkiütés, de ezeket nem Mátray „követte el”.
„A buzogány nem fémből van, hanem egy fémhuzalból készült vázra van ráépítve a gumi forma. Kaptam is ajándékba egyet a forgatás végén azzal a megjegyzéssel, hogy én törtem össze a legtöbb kellékbuzogányt a munka során” – idézte fel.
Mátray is csak rövid időre hagyott fel ezzel a sérve miatt. A sepsiszentgyörgyi színész legjobban mégis egy összefejelés miatt izgult, amiben Kádár L. Gellért volt a partnere, s amit közelről vett a kamera, így nagyon ki kellett centizni, hogy hitelesnek tűnjön, de a stáb, illetve a szakemberek szerint profin oldották meg a feladatot.
Csatajelenet a filmből
Fotó: Beta Film
És ezek nagyon pozitív élmények voltak” – idézte fel, hozzátéve, hogy sok időt töltött a kaszkadőr csapattal, melynek tagjait jó hangulatú embereknek ismerte meg, akiket őszintén tisztel, hálás nekik, és akiknek az elismerése igazán nagy büszkeség számára.
Mátray arról is beszélt, hogy a forgatás rengeteg helyszínen zajlott, volt, hogy valós történelmi helyszíneket, volt, hogy régebben felépített, átalakított díszletelemeket használtak fel, de sokszor csak a produkció kedvéért épültek grandiózus díszletek.
„Fóton felhúzták a teljes nándorfehérvári várat. Amit a tévében majd az utolsó részben lehet látni, az a fóti filmgyárban van felépítve. Csodálatos volt nézni, ahogy több mint két hónapig épült. Néha közben bejártunk Gellérttel, és az volt a fejünkben, hogy: te jó ég, pár hét múlva itt fogunk bunyózni a törökkel” – mesélte.
A szintén háromszéki származású, egyébként jóval fiatalabb Kádár L. Gellérttel jó viszonyba kerültek a közös munka során, néha összejártak, megbeszélték a napi elégedetlenségeket, sikereket, élményeket. „Nyilván ő sokkal intenzívebben élte meg ezt az időszakot, de éreztem, hogy néha szüksége van arra, hogy valaki stabilan mellette álljon a kollégák közül is, mert sokszor elbizonytalanodik az ember.
– fejtette ki. Ennek kapcsán azt is elmondta Mátray, hogy bár egy ilyen óriási produkció teljesen más, mint egy kis költségvetésű, kis stábbal dolgozó alkotás – hiszen itt voltak olyan színészek, akikkel nem is találkozott a munka során –, a hangulat mégis családias, elsősorban azért, mert az asszisztensek, a gyártársban dolgozók, a kaszkadőrök és társaik emberi hozzáállásukkal azzá teszik. Kiemelte, hogy nagyon figyelmesek voltak vele is,
„Családias, jó hangulat volt. Hosszú ideig dolgoztunk együtt, kár lett volna, ha nem az. Voltak zsörtölődések, konfliktusok is, de ezeken mindig túlléptünk. Ráadásul a színészek mindig védve vannak, hozzánk a feszültség nem szabad eljusson. Ez általában szabály, hiszen mi az érzelmeinket a jelenetre kell tartogassuk.. Egyébként vannak színészek, akik talán pont ezért a munkán kívül nem is kommunikálnak a stábbal. Nálunk nem ez volt: összeültünk, nevetgéltünk, kitöltöttünk az időt, ha például technikai átállás miatt kellett várni valamire” – mesélte.
A jövőbeli tervek, filmes álmok kapcsán elmondta, nyitott lenne rá, hogy további történelmi témájú, kötődésű filmet forgasson, sőt ha később a sorozat esetleg folytatódna, filmbéli karakterében , Szilágyi Mihályban is van még „potenciál”.
Mátray László 1976. október 23-án született Kézdivásárhelyen. Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban végezte 1995-ben, majd 1999-ben diplomázott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Ezt követően a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházhoz szerződött, ahol azóta is aktív tag. 2013-tól éveken át rendszeresen vendégszerepelt a budapesti Nemzeti Színházban, többek között Vidnyánszky Attila és Zsótér Sándor rendezéseiben. Színészi munkáját számos díjjal ismerték el: 2010-ben Kaszás Attila-díjjal, 2013-ban Őze Lajos-díjjal, 2016-ban pedig Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Filmes szerepei közé tartozik a Kojot (2017), a Valan – Az angyalok völgye (2019) és a Hab (2020).
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
szóljon hozzá!