Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke

A román többség német kisebbséggel szembeni általános megítélése jó volt és most is az, főleg az utóbbi közösség által is lakott térségekben. Nem hinném, hogy Iohannis jelentősen változtatott volna ezen a megítélésen.

– Klaus Iohannisnak nemrég dicstelenül, lemondásra „kényszerítve” kellett távoznia. Mindent összevetve hogyan értékeli az elnök munkáját?

– Azt hiszem, külpolitikai szinten nagyon jól képviselt minket. Belföldön az államfő ereje eléggé korlátozott. Nagyon sok bizalmat vesztett, amikor a PSD-t visszahozta a kormányba. Gyakorlatilag nem volt más választása. Elnökként ki kellett neveznie egy miniszterelnököt. Kinevezett kettőt, aki elbukott, a harmadik visszalépett. A nagykoalíció volt az utolsó előtti lehetséges variáns. A legutolsó az előre hozott választás lett volna – még rosszabb változat.

Az ő hibája az volt, hogy mindezt nem magyarázta meg, mint ahogy nem kommunikált megfelelőképpen mandátumai szinte teljes időszaka alatt. Az utóbbi időben, ami egyesekre jellemző, minden oldalról támadták, beleértve azokat a hibákat is, amelyeket a kormány vagy mások követtek el, és mindannyian tudjuk, mi lett a vége.

(Iohannis egyik gúnyneve, melyet passzivitása miatt kapott: kritikusai szerint sokszor csupán az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palota bútordarabjaként viselkedett – szerk. megj.).

– Akár segített, akár nem Klaus Iohannis államelnöki szerepe a romániai német közösségnek, a számbeli apadás rohamosan folytatódott: a 2021-es népszámlálási adatok szerint egy évtized alatt 36 ezerről 23 ezerre csökkent a magukat németnek vallók száma. Mit tud tenni a Romániai Német Demokrata Fórum ennek mérsékléséért, melyek a legégetőbb problémák, amelyekkel Ön foglalkozni kíván következő mandátumában?

– A romániai németek száma jelentősen csökkent az elmúlt években, akárcsak a románoké vagy más kisebbségeké. A probléma az, hogy Európában szinte mindenhol megfordult a korosztályi piramis, azaz egyre több az idős ember. A német kisebbség esetében ez még hangsúlyosabb, és szerintem ez a legnagyobb probléma kisebbségünk jövője szempontjából.

– És hogyan jellemezné a legnagyobb romániai kisebbséggel, a magyarsággal fennálló mai viszonyt? Annak fényében, hogy miközben helyi szinten itt-ott – például Szatmárban – a politikai képviseletek együttműködnek, az elmúlt években akadtak nézeteltérések is. Például Ön több mint 25 évvel ezelőtt nem támogatta önálló állami magyar egyetem létrehozását, ahogy később a Minority SafePack polgári kezdeményezést sem, elutasított minden autonómiatörekvést, vagy 2019-ben az RMDSZ meghívását a magyar alakulat kongresszusára, mert a párt akkor a PSD és az ALDE oldalán kormányzott. Ma hogy látja, milyen a viszony a közösség, illetve a politikai csúcsvezetés szintjén?

– A romániai magyarok és németek kapcsolata jó volt és most is az. Szatmárban például nagyon jó az együttműködés az RMDSZ és az RNDF között. Ezzel szemben Székelyudvarhelyen évekkel ezelőtt egy úgynevezett RNDF-listán magyarok indultak egy újonnan alapított pártból, ami miatt kénytelenek voltunk perre menni (2004-ben a Magyar Polgári Szövetség tagjai próbáltak NDF-listán megméretkezni a helyhatósági választásokon – szerk. megj.).

Ami a kolozsvári magyar állami egyetemet illeti, személy szerint elleneztem, mert már megvoltak a magyar oktatási vonalak a BBTE-n, megvolt már a Sapientia egyetem, és nem láttam értelmét még egy felsőoktatási intézménynek. Ezt a véleményemet ma is fenntartom.

A 2019-es RMDSZ-kongresszus tekintetében az elutasításom szimbolikus volt. Miközben „Dragnea & Co.” (Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök – szerk. megj.) náci utódokat csinált belőlünk, az RMDSZ pedig akkor is a koalícióban volt, elvártuk volna az elhatárolódást legalább ezektől a sértő rágalmazásoktól. Az egyetlen, amely a védelmünkre kelt, a Zsidó Szövetség volt.

A közös pontok ugyanazok a politikai célok – közös út az egyesült Európában, közös kulturális és erkölcsi értékek, és így tovább. Én az egyenlőségen és kölcsönös tiszteleten alapuló partnerséget szeretnék, a Romániai Német Demokrata Fórum részéről pedig minden nyitottság megvan egy ilyen partneri viszony irányában.