Nehéz idők? Romániában az autóipar lehet az, ami megsínyli Trump új vámjait
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok. Úgy tűnik, a Donald Trump által foganatosított intézkedések hatása a romániai autó-, bútor- és acéliparban egyaránt érezhető lesz.
2025. április 03., 17:482025. április 03., 17:48
Erről Radu Burnete, a Concordia Munkáltatói Szövetség ügyvezető igazgatója beszélt csütörtökön a HotNews hírportálnak. „Ezt tesszük most: találkozunk, és forgatókönyveket és felméréseket készítünk arról, hogy milyen hatással lesz ránk. Egyelőre belső megbeszéléseket folytatunk a tagjainkkal, hogy kiszámítsuk a tarifák hatását.
– mondta a Concordia munkáltatói szövetség elnöke.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Burnete úgy vélekedett, hogy a vámok egyes iparágakat kevésbé érintenek, például az IT&C-t, mivel a szolgáltatások nem szerepelnek az amerikai elnök vámtervében.
– mutatott rá Burnete.
Burnete később közleményt is kiadott, amelyben már a vas- és acéltermékeket, a gumi és gumitermékeket is megemlíti az érintett ágazatok között, valamint az ipari berendezéseket és az élelmiszereket is, amelyek a globális ellátási láncok részét képezik. Csütörtöki közleményében a Concordia munkáltatói szövetség elnöke megállapította, hogy a Trump-kormányzat EU-t sújtó 20 százalékos vámja nem jó hír a román gazdaság számára.
Emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnök bejelentése után pirosba fordult a bukaresti tőzsde, mert a befektetők aggódva várják a fejleményeket. Az aggodalmuk alapja az, hogy Románia EU-val szembeni kereskedelmi kitettsége nagyon magas (a teljes export 70 százaléka az EU-ba irányul), az európai tagállamoknak pedig a Romániáénál szorosabbak a kereskedelmi kapcsolatai az Egyesült Államokkal. Közleménye szerint a Concordiába tömörülő üzletemberek egyelőre kivárnak.
„Megvárjuk, hogyan reagál a nemzetközi piac és hogyan reagál a többi uniós tagállam. Fontos a tagállamok közötti koordináció” – hangsúlyozta.
– derül ki az Országos Statisztikai Intézet által közzétett és a portál által elemzett adatokból.
Románia több mint 2 milliárd euró értékben exportált termékeket és szolgáltatásokat az Egyesült Államokba, és 1,3 milliárd euró értékben importált onnan. A 2024-es évre az Amerikába irányuló román áruexportot a román GDP 0,7 százalékára, azaz 2,4 milliárd euróra becsülik. Az, hogy az USA-ba irányuló román áruexportot az új vámháború mennyire fogja érinteni, nemcsak a Trump által kivetett vámok mértékétől függ, hanem attól is, hogy az amerikai export mennyire érzékeny a vámok emelésére.
A német jegybank elnöke szerint Trump vámjainak hatása a német gazdaság növekedését mintegy 1,4 százalékponttal csökkentheti. Ez azonban a külső kereslet gyengülését jelenti, amelyben Románia is érintett. A legnagyobb mértékű, Amerikába irányuló exportot a Villamos gépek és berendezések kategóriában, pontosabban a „Kapcsolótáblák, panelek, konzolok, konzolok, pultok, egyéb tartók a villamos energia vezérlésére/elosztására” alkategóriában jegyezték – több mint 216 millió euró értékben.
Az Egyesült Államokba irányuló romániai exportban a második helyen az elektromos motorok és generátorok állnak, évi közel 65 millió euróval. Az AmCham – a Romániai Amerikai Kereskedelmi Kamara – tanulmánya szerint
Az amerikai befektetések földrajzilag koncentrálódnak, néhány megye termeli meg az amerikai vállalatok által realizált éves bevételek nagy részét, főként azért, mert megyénként csak egy nagy gyártó van jelen: Dolj (Ford Motor), Brassó (Autoliv) és Buzău (Bunge). Bukarest és a környező Ilfov megye szintén az élmezőnyben van, a fővárosban vagy annak közelében számos amerikai cég leányvállalata található. A Romániában befektető amerikai cégek közül a legtöbb székhelye Kaliforniában működik.
Az itteni piacon jelen levő 200 legnagyobb amerikai cég kevesebb mint 40 százaléka van közvetlenül amerikai vállalatok tulajdonában, míg a fennmaradó több mint 60 százalékot közvetve irányítják az amerikai cégek más országokban (többnyire Nyugat-Európában) található regionális leányvállalatain keresztül. A közvetlen külföldi befektetésekkel foglalkozó amerikai cégek elsősorban olyan hagyományos iparágakban vannak jelen Romániában, mint a feldolgozóipar (Ford, Autoliv, Philip Morris), gyorsan forgó fogyasztási cikkek (Coca-Cola, Pepsico, P&G stb.), de olyan innovatív ágazatokban is, mint az IT&C (IBM, Amazon, Microsoft stb.).
Jelenleg mintegy 900 amerikai irányítású cég van jelen a román piacon.
de egyértelműen megelőzi például a jóval nagyobb Lengyelországot (710), Bulgáriát (460) és Szlovákiát (270). Az amerikai irányítású cégek száma a jövőben várhatóan növekedni fog Romániában.
E cégek többsége az IT&C iparágban tevékenykedik (a leghíresebb friss példa az UiPath), ahol a belépési korlátok alacsonyabbak. A közép- és kelet-európai régió referenciaországaiban hasonlóan alacsony az Egyesült Államokba irányuló közvetlen külföldi befektetések szintje, és ez alól Románia sem kivétel. Az öt közép- és kelet-európai referenciaország (Románia, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és a Cseh Köztársaság) együttesen kevesebb mint 1 százalékát teszi ki az Egyesült Államokba irányuló összes közvetlen külföldi tőkebefektetésnek.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció. Trump ismertette, hogy
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője korábban elmondta, hogy az elnöki aláírást követően azonnal hatályba lép az új amerikai vámrendszer, már szerdán. Leawitt kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Donald Trump elnök a kereskedelempolitikáért felelős stábjával közösen az utolsó pillanatokig dolgozik az intézkedések véglegesítésén. Hozzátette, hogy már számos ország fordult a Fehér Házhoz a vámokról szóló külön egyeztetést kérve, valamint megjegyezte, hogy az elnök mindig nyitott a megkeresésekre.
és jelezte: miközben a közösség nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal, azok sikertelensége esetén kész válaszlépéseket tenni.
Ciolacu: megvédjük a romániai cégeket
A kormány minden rendelkezésre álló eszközzel megvédi a romániai cégeket az Amerika és Európa közötti új kereskedelmi háború vámháborújának hatásaitól, és a leghatékonyabb állami támogatási rendszereken keresztül támogató intézkedéseket készít elő minden érintett iparág számára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön, a kormányülésen. „Minden rendelkezésre álló erőforrással megvédjük a romániai vállalatokat az Amerika és Európa közötti új kereskedelmi háború vámjainak hatásaitól. Támogatási intézkedéseket készítünk elő az összes érintett iparág számára olyan állami támogatási rendszereken keresztül, amelyek a lehető leghatékonyabbak és legegyszerűbben alkalmazhatók, hogy minél hamarabb hatályba léphessenek” – mondta a miniszterelnök.
Ciolacu egyúttal üzent „azoknak, akik naponta vádaskodnak, hogy milyen rosszul mennek a dolgok a gazdaságban”.
„Az elmúlt napok adatai azt mutatják, hogy a román és külföldi befektetők bíznak a gazdasági potenciálunkban. A legnagyobb ipari vállalat, a Chimcomplex 100 millió eurót fektet be egy új gyárba Onești-en. A finn Nokian cég gumiabroncsgyártásba kezdett Nagyváradon. A forgalmuk idén meghaladja az 1 milliárd eurót. A Mobexpert, a Dedeman és az összes nagy hipermarketlánc több százmillió eurós beruházásokkal bővíti logisztikai hálózatát az országban. Egy amerikai befektetési alap több mint 1,3 milliárd euróért vásárolta meg a Regina Maria egészségügyi hálózatot” – mondta a miniszterelnök. „Összefoglalva: van bizalom Románia iránt, ezért komoly befektetők ennyi pénzt tesznek kockára. Ez az igazság és a gazdaságunk valós képe” – hangsúlyozta Ciolacu.
Tánczos Barna pénzügyminiszter kifejtette: a leendő állami segélyprogramhoz a cégek részéről várnak javaslatokat. „Ezeket (a megoldásokat) meg fogjuk vitatni a cégek képviselőivel, és megkeressük az igényeiknek leginkább megfelelő megoldást. Várjuk a javaslatokat, nem akarunk olyan állami támogatási sémákat erőltetni, amelyek nem hatékonyak” – mondta Tánczos Barna. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a jövő héten, hétfőn vagy kedden megbeszélést folytatnak a Concordia munkaadói szövetség és az Acarom autóipari szövetség képviselőivel. A miniszter szerint ez a helyzet „újrarendezheti a kereskedelmi kapcsolatokat az Egyesült Államokkal”. „Ha az export akadályoztatva van, akkor irányt kell váltani, és minél több terméket kell az EU-ban vagy valamelyik európai országban beszerezni” – mondta a pénzügyminiszter. Tánczos Barna azt állítja, hogy az ipari termelés helyzete jobban áll, mint tavaly. „Elmondhatom, hogy az év első hónapjai még mindig nem adnak okot aggodalomra, az ipari termelés még jobban áll, mint 2024-ben. A bevételek 2024-hez képest emelkedtek” – mondta a miniszter.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
szóljon hozzá!