Aláírásgyűjtésbe kezd az önkormányzati alkalmazottakat tömörítő országos szakszervezet (FNSA) annak érdekében, hogy tiltakozó akciókat szervezzenek. Mint tegnap kiadott közleményükben rámutatnak, előbb a megyeszékhelyeken, a belügyminisztérium, illetve a munkaügyi tárca székháza előtt szerveznek tüntetéseket, majd – ha a kormány nem tesz eleget követeléseiknek – kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, és az általános sztrájktól sem riadnak viszsza.
A FNSA vezetői közölték, a hét végére állapítják meg a tiltakozó akciók menetrendjét. Közleményük arra is rámutat, hogy hétfőn tárgyaltak a munkaügyi tárca képviselőivel a közalkalmazottakat érintő egységes bérezési törvényről. A szakszervezeti vezetők módosító javaslatokkal rukkoltak elő az egyeztetésen, azonban úgy tűnik, hogy a kormány képviselői ezeket nem fogják figyelembe venni – ez váltotta ki az érdekvédelmiek felháborodását. Ugyanakkor amiatt is elégedetlenek, hogy a kormány idén 17 ezer helyi önkormányzati alkalmazott elbocsátását helyezte kilátásba.
A tervezet szerint előbb a nyugdíjkorhatárhoz közel álló alkalmazottakat bocsátják el, majd a gyermektelenek következnek. Mindezt egy olyan törvénytervezet elfogadása tenné lehetővé, amely a település lakosainak száma alapján határozná meg a helyi önkormányzati alkalmazottak számát. Ez pedig – amint arról lapunkban is beszámoltunk – a helyi önkormányzati vezetők felháborodását is kiváltotta.
Egyébként valóságos tiltakozó hullám várható az elkövetkező hónapokban, hisz alig egy hete jelentették be a nyugdíjasok, hogy ők is utcára vonulnak, amennyiben nem nő idén a nyugdíjpont értéke, a múlt héten elfogadott 2010-es évi költségvetés pedig ezt nem teszi lehetővé.
Eközben a magánszférában dolgozók is elégedetlenek, mivel a kormány január elsejei hatállyal csak a közalkalmazottak minimálbérét emelte 705 lejre, a magáncégek esetében csak a tavalyi 600 lejes szintet garantálja. A szakszervezeti vezetők máris utcai tiltakozó akciókkal fenyegetőznek, mint hangoztatják, nem természetes állapot az, hogy egy országban kétféle minimálbér létezzen.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.