Mikor lesz több pénz a bankkártyán? Egyelőre még bizonytalan a minimálbér-emelés időpontja
Fotó: Kristó Róbert
Ellentmondásos a minimálbér-emelés megítélése a szakszervezetek és a munkáltatók körében. Előbbiek elkerülhetetlennek tartják a növelést, hogy fékezzék a munkaerő-elvándorlást, ám a vállalkozók szerint az intézkedés szemfényvesztés csupán, hogy több adót hajtson be az állam. Szerintük inkább a vállalkozók versenyképességét kellene növelni.
Leghamarabb december elsejétől nőhet a minimálbér, de az is megtörténhet, hogy 2019. január elseje lesz a fizetésemelés és egyben a differenciált minimálbér bevezetésének időpontja Viorica Dăncilă kormányfő szerdai nyilatkozata alapján.
Ugyan korábban az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) és a munkaügyi minisztérium is – élen Lia Olguța Vasilescu tárcavezetővel – november elsejei bevezetést rebesgetett, a miniszterelnök szerdán egyértelműen leszögezte: „semmi szín alatt november elsejétől”. „Beszéltünk a szakszervezetekkel. Megnézzük, hogy december elsejétől vagy január elsejétől időszerű” – válaszolta a miniszterelnök a minimálbér emelését firtató újságírói kérdésre.
Egyetértését fejezte ki ugyanakkor a differenciált minimálbér kapcsán. „Nem, nem diszkrimináció, van ilyen más tagállamokban is” – mondta. Amikor pedig arról kérdezték, hogy befagyaszthatják-e a fizetéseket 2019-ben, ahogyan az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által a brüsszeli illetékesekhez elküldött dokumentumban szerepel, a miniszterelnök közölte: „a kormányülés elején bejelentem. Természetesen nem értek egyet ezzel.”
A munkaügyi minisztérium amúgy kedd este, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel folytatott egyeztetést követően közleményben tudatta, hogy
A keddi megbeszélésen Viorica Dăncilă kormányfő, valamint Lia Olguța Vasilescu munkaügyi és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ismertette a társadalmi partnerekkel a kormányhatározat-tervezetet, ami havi 2080 lejre emeli a bruttó minimálbér összegét, ami nettó értékben a jelenlegihez képest 100 lejes emelkedést jelent.
– mutat rá a munkaügyi tárca közleménye.
Eszerint a szakszervezetekkel és munkáltatói szövetségekkel folytatott keddi egyeztetésen arra az egyhangú következtetésre jutottak, hogy a minimálbér emelésére szükség van, nézeteltérés csak annak kapcsán alakult ki, hogy mikortól alkalmazzák, miután a szakszervezetek azt kérték, hogy még idén november elsejétől, a munkáltatók azonban csak 2019. január elsejétől szeretnék.
„A kormány a lehető legrövidebb időn belül döntést hoz, amit nyilvánosságra hoznak, hogy a hitelutalványozók és a romániai vállalkozások elő tudják készíteni az intézkedés gyakorlatba ültetését” – szögezi le a közlemény.
A minimálbér-növelés szükségessége megkérdőjelezhetetlen, hiszen lassan kiürül az ország, a fiatalok százezerével vándorolnak el külföldre, mert itthon nem tudnak megélni – szögezte le szerdán a Krónika megkeresésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség Kovászna megyei elnöke. Hozzátette, elfogadja, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek a megemelt minimálbért nem tudják előteremteni, de meglátása szerint erről szól a kapitalizmus. „A vállalkozók, ha nyereséget termelnek, jól élnek, de el kell fogadniuk, hogy az éremnek van egy másik oldala is, a munkavállalókat meg kell fizetni, és vannak olyan helyzetek, amikor esetleg nem működnek jól a dolgok” – szögezte le a szakszervezeti vezető. Meglátása szerint amúgy
„Az adókedvezmények mellett a kormány csak azt tudja tenni, hogy lassan emelgeti a minimálbért, a szakszervezetek évek óta küzdenek ezért” – emlékeztetett Bong Vilmos.
Fotó: Gecse Noémi
Kérdésünkre közölte továbbá, hogy a differenciált minimálbér-emeléssel is egyetértenek, ám ezt így önmagában nem tartják elégségesnek, szerintük ki kellene egészíteni az országos szintű kollektív munkaszerződés visszaállításával. A szakszervezeti vezető szerint elhibázott lépés volt, hogy az egységes kollektív munkaszerződést 2011-ben megszüntették, hiszen az a szakszervezeti és a munkáltatói szövetségek megegyezése alapján jött létre, valós helyzeteket rendezett, nem volt szükség a kormány beavatkozására. Bong Vilmos ugyanakkor úgy véli,
„Ami bekerül az országos kollektív munkaszerződésbe, nem egy-két napra szól, tisztázza a munkaviszony sajátos vetületeit, ugyanakkor mind a két félnek többletjogokat és többletkötelezettségeket ír elő” – összegzett az Alfa Kartell Kovászna megyei vezetője.
„A minimálbér-növelés valójában szemfényvesztés, senkinek ne legyenek illúziói, hogy a kormány a fizetések növelését tartja szem előtt, valójában az áll a háttérben, hogy a saját bevételeit akarja növelni” – fogalmazta meg kérdésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Ipakamara elnöke. Mint hangsúlyozta,
„A béreket a piacnak kellene szabályoznia, a minimálbér-növelés nem állítja le a munkaerő-elvándorlást, hiszen a vállalkozó, ha szüksége van szakemberre, annyi fizetést ad, amennyit a piac diktál, és amennyit megengedhet magának” – vallja a gazdasági szakértő.
Meglátása szerint különben az a probléma gyökere, hogy a romániai vállalkozók nem tudnak akkora bért adni, mint a külföldiek, mert nem elég versenyképesek a piacon.
– szögezte le Édler. Mint érvelt, amíg nincsenek megfelelő utak, a romániai cégek eleve versenyhátrányból indulnak, hiszen időben és pénzben is többe kerül, amíg eljuttatják termékeiket külföldre. A rossz utakon hosszabb ideig tart és drágább a szállítás, ez azonnal tükröződik az árban, és rontja az itteni vállalkozók helyzetét.
A kamara elnöke egyúttal arra is ráirányította a figyelmet, hogy a vállalkozók az európai uniós pénzek lehívásától is ódzkodnak, mert Romániában hatalmas a bürokrácia, „papírhegyeket kell gyártani”, miközben például Lengyelországban vagy Magyarországon ezt sokkal egyszerűbben megtehetik. „Az állami közberuházások felpörgetése a gazdaság egyik fontos előremozdítója lehetne, a világon mindenhol fontos szerepe van a magánberuházások mellett, ám nálunk a közberuházásokra fordítható összegeket a kormány nyugdíjakra és a közalkalmazottak fizetésére költi” – osztotta meg véleményét Édler András, aki úgy véli, sokkal célravezetőbb lenne, ha a kormány ezekre fektetne hangsúlyt a minimálbér-növelés helyett.
Egyértelmű, hogy alacsonyak a bérek, hogy magas a munkaerő-elvándorlás, ám nagyon összetett kérdés, hogy ezen a helyzeten miként lehet javítani – fogalmazott hasonlóképpen megkeresésünkre Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke. Mint elmondta, a bérek mellett sok más tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy itthon tartsák a fiatal szakembereket, például a vonzó munkakörülmények és a szakmai fejlődés lehetősége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!