A civil szervezetek számolnának vele. Kevés polgár ajánlotta fel jövedelemadója 3,5 százalékát
Fotó: Pixabay
Bár növekedett azok száma, akik élhettek volna ezzel a lehetőséggel, kevesebb romániai adófizető polgár rendelkezett tavaly a jövedelemadója 3,5 százalékával, holott a civil szervezeteknek nagyon jól jönnek ezek az összegek, amelyek az államkasszában maradnak, ha nem nekik ajánljuk fel. Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő eközben benyújtott egy törvénytervezetet, amely a cégek esetében is hatékonyabb eszközt biztosítana a szponzorációs alap felhasználására.
2021. augusztus 04., 14:442021. augusztus 04., 14:44
2021. augusztus 04., 14:482021. augusztus 04., 14:48
Annak ellenére, hogy több évig növekedett azoknak a száma, akik átirányították a civil szervezeteknek, egyházaknak vagy diákoknak (utóbbiaknak ösztöndíjként) a jövedelemadójuk 3,5 százalékát, 2020-ban a pozitív trend megtorpant, és visszaesett az „adományozók” száma. A Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál elemzése rámutat, a tavalyi évben 1,97 millió természetes személy rendelkezett a jövedelemadója 3,5 százalékáról, ez 200 ezer személlyel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A pénzügyminisztérium még nem összesítette, hogy a tavalyi felajánlások mekkora összeget jelentenek, ez 2019-ben 137,2 millió lej volt.
Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja szintén kikérte az adatokat a pénzügyminisztériumtól. A Krónika megkeresésére kedden elmondta, ezekből egyértelműen kiderül, hogy a civileknek, egyházaknak felajánlható összegek mindössze 35–40 százalékáról rendelkeznek, a pénz jelentős része az államnál marad, holott segíthetné az egyesületek gyakran hiánypótló tevékenységét.
– vont mérleget a honatya. Hozzátette: a cégeknél nem következett be visszaesés, a nyereségadót fizető vállalkozások esetében stagnált a szponzoráció, a mikrovállalatok esetében pedig még növekedett is, hiszen sok vállalkozó támogatta a járvány időszakában a kórházakat, a közegészségügyi rendszert, hogy megvásárolhassák a szükséges felszereléseket, fogyóanyagot.
A szakpolitikus kifejtette, még ilyen körülmények között is
Mint emlékeztetett, a nyereségadót fizető vállalkozások a profitadó 20 százalékát – de nem több mint az üzleti forgalmuk 7 ezrelékét – írhatják le szponzoralapként, míg a mikrovállalatok a jövedelemadó szintén 20 százalékát. Tavaly a profitadóból 1,229 milliárd lejt ajánlottak fel szponzorálásra a cégek, miközben 2,8 milliárd lej volt a potenciális alap, tehát a befizetett profitadó 20 százaléka, ami felett rendelkezhettek volna. A mikrovállalatok esetében még rosszabb a helyzet, az 550 millió lejes potenciális alapból 116 millió lej felett rendelkeztek, részletezte a pénzügyminisztérium adatai alapján Miklós Zoltán. „Hatalmas összegek maradnak az államkasszában, holott törvényes lehetőség van arra, hogy a civil szférához kerüljenek a magánszemélyek felajánlásai, a cégek szponzorálásai révén” – hangsúlyozta a képviselő.
Miklós Zoltán a Sepsi SIC klub elnökeként tapasztalta meg, hogy akadozik a szponzorációs rendszer, a szociális, kulturális, sportegyesületek többségét az önkormányzatok „viszik a hátukon”. Meglátása szerint
„Május–júniusban hiába nyereséges a vállalkozás, ha az év végéig rosszabbra fordulnak a pénzügyi mutatói, esetleg veszteséges lesz, már nem fizet nyereségadót, és ha korábban felajánlott támogatást, azt már nem lesz, miből leírja” – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakember. Mint rávilágított, a törvény lehetővé teszi ugyan, hogy hét év alatt, apránként írják le a szponzoráció összegét a cégek, de még így is kevesen vállalják be, mert nem tudhatják, mi történik a céggel a következő években.
– részletezte a politikus, aki erre a helyzetre javasol megoldást. Az általa a parlament elé terjesztett jogszabályjavaslat lényege, hogy a cégek visszamenőleg is átirányíthassák ezeket az összeget a civil szférának. „Ugyanaz a mechanizmus, mint a magánszemélyek esetében, tehát a cég már befizette az adót, és utólag is rendelkezhet annak a 20 százalékáról” – mutatott rá a szakpolitikus.
A tervezetet iktatta, a szenátusban indul el a törvényalkotási folyamat és akkor derül ki, hogy a felsőház szakbizottságai miként véleményezik. A képviselőház a döntéshozó, a jelentéstevő költségvetési és pénzügyi bizottságból Miklós Zoltánon kívül a másik két koalíciós párt tagjai is aláírták a kezdeményezést. „A pénzügyminisztérium egyetlen olyan tervezetnek sem örül, ami pénzbe kerül az államnak, de politikai akarattal átvihető a kezdeményezés, és akkor megteremtődhet a gyakorlati megoldás arra, hogy a szponzorációs alapokat hatékonyabban ki lehessen használni” – összegezte Miklós Zoltán.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
szóljon hozzá!