Felszabadítaná politikai képzelőerőnket az alternatív érdekérvényesítésért fellépő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom

Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom

Toró Tibor: szeretnénk alternatív érdekérvényesítési módozatokat megjeleníteni

Fotó: Facebook/Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom/Tóth Helga

Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni a közösségünkben tapasztalt társadalmi egyenlőtlenségekkel, igazságtalanságokkal szemben. Az éppen a romániai államfőválasztás sorsdöntő hétvégéjén bemutatkozott, civil szakértőket tömörítő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom egyik alapítója, Toró Tibor kolozsvári politológus a Krónikának adott interjúban felvázolta a kezdeményezők által legégetőbbnek tartott problémákat, amelyek megoldása tematizálást, megjelenítést, újragondolást feltételez – többek között a Magyarországgal fennálló viszonyunk is.

Páva Adorján

2025. május 23., 08:012025. május 23., 08:01

– Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom egy civil és szakértői hálózat, amelynek tagjai elkötelezettek a társadalmi igazságosság iránt, és az erdélyi magyar közösségben tapasztalt problémák ismeretében cselekedni, tenni is akarnak a gondok megoldása érdekében. Egy új mozgalom alapítása mindjárt egy nagy problémára világíthat rá: ezek szerint nem lehet megtenni mindezt a meglévő társadalmi-politikai-civil keretek között? Ennyire le lenne épülve a védőháló?

– Nem feltétlenül. Inkább arról van szó, hogy az erdélyi magyar érdekérvényesítés nagyon be van szorítva abba, amit mi úgy neveztünk, hogy a politikai informális alkuk világa. 2015-től errefelé láttuk, hogy más típusú érdekérvényesítési kanálisokat – akár a jogvédelem, akár a civil aktivitások terén – nem használtunk, használunk,

Idézet
kizárólagosan a politikai elitre várunk, hogy megoldjon bizonyos kérdéseket.

A másik dolog, ami talán ennél is fontosabb, hogy az érdekérvényesítésből több olyan csoport és probléma is kimarad, amire mi fókuszálni szeretnénk, tehát ami az egyenlőséghez és igazságossághoz kötődik. Egyrészt azt láthatjuk, hogy a politikai képviselet hangsúlyosan a középosztályra, a vállalkozókra fókuszál, így képzeli el a közösséget, nagyon keveset vagy ritkán foglalkozik azoknak a marginalizált csoportoknak az érdekeivel, amelyek tagjai velünk élnek.

Itt gondolhatunk például a magyar anyanyelvű romákra. Emellett azt is láthatjuk, hogy az elmúlt években mind jobban és jobban háttérbe szorul a nőknek a politikai megjelenítése, a nők jogai és nem jelenik meg az erdélyi magyar melegek helyzete sem. Sőt mi több, a romák és a melegek esetében nagyon megnőtt a társadalmi elutasítottság is. Az egyik célja a mozgalomnak, hogy ezeket a kérdéseket megjelenítse.

Egy másik kérdéskör, amit kiemelt fontosságúnak tekintünk, az a zöldpolitika. Láthatjuk, hogy a politikai képviselet a természettel való viszonyunkkal, a természeti problémák okozta egyenlőtlenségekkel majdhogynem egyáltalán nem foglalkozik.

Összefoglalva, ezek voltak azok a kérdések, amiben úgy gondoltuk, hogy a tematizáció fontos lehet, illetve ezekben szeretnénk alternatív érdekérvényesítési módozatokat megjeleníteni, akár jogvédelem vagy civil nyomásgyakorlás formájában.

– Civil hálózat eddig is működött. Nem elégséges a védőháló, amit nyújtani tud, vagy ez is túlontúl függ a politikától?

– Ezt a típusú szemléletet nagyon kevesen használják. Nem azt mondom, hogy eddig nem voltak olyan szereplők, akik tematizálták volna az egyenlőtlenség kérdését, hanem inkább azt mondom, hogy nagyon atomizáltan jelentek meg.

Idézet
Ez a kezdeményezés arról is szól, hogy megpróbáljuk valamilyen formában összeszervezni, megjeleníteni, vagy egy szolidaritáscsoportba tömöríteni azokat, akiknek ezek a kérdések fontosak.

Tehát nem feltétlenül arról van szó, hogy egy más típusú szemléletet képviselünk, hanem inkább arról, hogy közösen jelenítsük meg azokat a hangsúlyokat, amelyek eddig nem jelentek meg.

– Bár már érintettük őket, de foglaljuk össze: melyek azok a területek, ahol a kezdeményezők szerint jelenleg a legmesszebb vagyunk az egyenlőségjeltől, olyannyira, hogy mozgalmi szinten lépni-tenni kell valamit az igazságtalanságok enyhítése érdekében?

– A mozgalomban munkacsoportok jöttek létre, amelyekhez csatlakozni lehet. Több ilyen munkacsoport van, de talán kiemelném a „zöld” munkacsoportot, amelyben környezetvédelemmel foglalkozó civilek, szakértők próbálnak megoldásokat találni, tematizálni ide illő fontos kérdéseket. Hogy csak egy példát említsek:

Idézet
szakértők már régóta mondják azt, hogy bizonyos környezeti problémák – a szárazság vagy az árvizek, amelyekből mind többet és többet kapunk – szelektíven érintik a lakosságot. Tehát jobban érinti azokat, akik vidéken élnek vagy azokat, akik szegényebb sorban vannak.

Ezeket a kérdéseket mindenképpen fontos valamilyen formában megjeleníteni. Illetve amit még célul tűztek ki, hogy a nép ügyvédje intézmény példájára a természetnek is legyen egy ilyen típusú „ügyvédje”. Tehát amikor a politikai döntések, a közpolitikák születnek, akkor a fenntarthatóság, a természetvédelem is fontos szempont legyen.

A másik kiemelt terület a romakérdés, amelyben már jelentek is meg anyagaink. Azt láthatjuk, hogy a romák kizárása, a velük kapcsolatos egyenlőtlenség, intolerancia növekedett.

Idézet
A roma gyerekek jelentős része szegregált iskolákban tanul. Valamilyen formában ezt a kérdést mindenképpen meg kell oldani, evvel külön szeretnénk foglalkozni.

A harmadik a nők helyzete, intézményes, de egyéni szinten is. A bántalmazás kérdése mindenképpen nagyon fontos, de nem jelenik meg eléggé. Másrészt azt is láthatjuk, hogy akár az erdélyi magyar politikai képviseletben és intézményes rendszerben a nők alulreprezentáltak.

Egy másik téma, amivel foglalkozni szeretnénk, az az oktatás kérdése, az oktatási rendszeren belül megjelenő egyenlőtlenségek. Illetve az, hogy lehet-e demokratikus egy-egy iskola, tud-e demokráciára nevelni egy olyan intézményrendszer, ami végül is nem demokratikus.

És talán még egy kérdést említenék, ami nem feltétlenül kötődik direkt módon az egyenlőtlenségekhez, de mindenképpen fontos erdélyi magyar szempontból:

Idézet
milyen típusú magyar–magyar viszonyt gondolunk el.

Valamilyen formában újra kell gondolni, át kell gondolni, hogyan kapcsolódunk Magyarországhoz, milyen támogatáspolitikai rendszert szeretnénk.

Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Galéria

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom múlt pénteken a kolozsvári Planetárium kávézóban mutatkozott be

Fotó: Facebook/Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom/Tóth Helga

Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom: három típusú cselekvés

– Mivel tudnak tényleg cselekvő módon, a gyakorlatban fellépni a kisebbségi közösségükön belül is alávetett helyzetben lévők megsegítése érdekében? Ugyanakkor mire számíthatnak a mozgalomhoz csatlakozók: miben segíthetnek?

– Mindegyik említett témakörnek van egy munkacsoportja, ezen dolgozunk első körben. Három típusú cselekvést különítettünk el.

  • Egyrészt megpróbálunk tematizálni: ezeket a kérdéseket a közbeszédben megjeleníteni nyilvános előadások, beszélgetések formájában.
  • Másrészt megpróbálunk olyan embereket bekapcsolni a gondolkodásba, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkozni szeretnének, akik fontosnak tartják a társadalmi igazságosság és egyenlőség kérdését.
  • Illetve bizonyos kérdéseket, helyi problémákat megpróbálni alternatív érdekérvényesítési módszerekkel megoldani, civil kezdeményezésekkel, civil megoldásokkal, jogvédelemmel.

Az érdeklődők csatlakozhatnak munkacsoportokhoz, javaslatokkal jöhetnek, programokat szervezhetnek.

Egy másik nagyon fontos elem, amiről még nem beszéltem, a demokrácia kérdése. Azt vehetjük észre, hogy a ’90-es, de a 2010-es évekhez képest is beszűkült az erdélyi magyar társadalmon belüli demokrácia. Egy érdekes szám az, hogy a 2024-es helyhatósági választásokon a székelyföldi települések 74 százalékában már csak egyetlen polgármesterjelölt és egy lista indult.

Idézet
Ezt azt jelenti, hogy majdhogynem etnikai autokráciában élünk, ahol nincs tér a deliberatív vagy demokratikus gyakorlatra, kiüresedtek ezek a gyakorlatok.

Mi úgy próbálunk építkezni, hogy ezt a típusú deliberációt a szervezeten belül is fontosnak tartsuk. Nincs egy nagyon erős hierarchikus struktúra, ez egy nyitott tér, ahol a vita megjelenik, és erre számíthat az is, aki csatlakozik. Amikor azt mondtuk, hogy szabadítsuk fel az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét, én személy szerint erre is gondoltam: hogy nem vagyunk már hozzászokva, de lehet, soha nem is voltunk hozzászokva a demokratikus gyakorlatokhoz, a választásokon való részvételeket leszámítva. És akkor ezt fontos lenne megerősíteni.

– Valóban: előzetesen megfogalmazott céljaik között szerepel, hogy meghonosítsák a kritikai szemléletet, „felszabadítsák az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét”, megtörjék a magától értetődő intézményes és politikai gyakorlatokat. Ezt milyen eszközökkel kívánják elérni?

– Például már az egy ilyen lehetőség, hogy létrejön egy alternatív pólus, amely a nyilvánosság előtt felhívja ezekre a figyelmet azáltal, hogy ilyen típusú vitát generál. Illetve az is egy lehetőség, hogy különböző kérdésekben megvizsgáljuk azokat a cselekvési lehetőségeket, amiben az érdekérvényesítés más útjai is megjelennek, akár a saját közösségünkön belül. Ezek a gyakorlatok nagyon sokszor a román állammal szemben léteztek, viszont a közösségen belül nagyon ritkán láthattuk.

Idézet
Fontos kimondanunk, hogy egy diszkriminációs ügyben a magyar fél is lehet az, aki elköveti ezeket a közösségen belüli marginalizált csoportokkal szemben. Ezeket a kérdéseket is tematizáljuk.
Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Galéria

Fotó: Facebook/Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom

– Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom „hivatalosan” éppen azon a hétvégén mutatkozott be Kolozsváron, amikor sorsdöntő választás volt Romániában. A tömbmagyar vidékeken elsöprő többségben szavaztak az Európa-pártinak tartott, jó ideig esélytelenebbnek vélt győztesre, Nicușor Danra az államfőválasztás második fordulójában. Politológusként hogyan értékeli az erdélyi magyarok egyértelmű állásfoglalását? Főleg annak tudatában, hogy Orbán Viktor a szuverenista, ugyanakkor magyarellenes jelölt, George Simion szavait méltatta a választások előtt.

– Számomra nem volt meglepő az erdélyi magyarok opciója, merthogy gyakorlatilag az AUR és elnöke, Simion már 2019 óta a fő magyarellenes erőként van felépítve az RMDSZ-kampányokban. Talán Orbán Viktor George Simiont méltató szavai nem is ebben a kontextusban érdekesek, hanem inkább arra mutatnak rá, hogy gyakorlatilag a miniszterelnök itt is a saját politikai agendáját követte, hajlandó volt ilyen típusú áldozatokat is meghozni.

A kampányban azonban ez inkább csak kisebb zavart okozott, világos volt, hogy az erdélyi magyarok inkább a teljes magyar politikai elit mobilizációs üzenetét próbálják követni.

Idézet
Inkább azt látom problémának, hogy Orbán Viktor a szuverenisták koalícióját fontosabbnak gondolta, mint azt, hogy mi fog történni a magyar kisebbséggel Romániában.

– Azóta Orbán Viktor gratulált Nicușor Dannak, Kelemen Hunorral ismételten tárgyalt, és újfent megerősítették, hogy mindenki számára elsődlegesen az erdélyi magyarság opciója a fontos. De azért a törés egyértelmű volt, azóta is érezhető, hogy itt valami történt. Kihathat mindez hosszabb távon is Orbán Viktor erdélyi megítélésére, illetve a Fidesz és a Dan mellett kampányoló RMDSZ kapcsolatára? Lehet, hogy paradox módon éppen az erdélyi magyarok körében eddig elsöprő népszerűségnek örvendő miniszterelnök segít abban, hogy – a mozgalom szavaival élve – felszabaduljon az erdélyi magyarok politikai képzelőereje?

– Jó kérdés. Úgy gondolom, hogy igen.

Idézet
Egyrészt ténylegesen szükség van arra, hogy Erdélyből újragondoljuk, hogyan néz ki a Magyarországgal való viszonyunk.

Most nem feltétlenül csak a Fidesszel való viszonyunkra gondolok, de olyan típusú függőségek jöttek létre, amelyek következményei egy ilyen esetben is láthatók. Mert mondjuk egy Simion-győzelem esetén ténylegesen létrejött volna a szuverenista koalíció, amely nagyon hasonló kereteket eredményezett volna, mint ami mondjuk Szerbiában van, ahol gyakorlatilag leépült a magyar képviselet.

A kisebbségi intézményrendszerek működésének két dimenziója van. Az egyik a kisebbségi jogok: ebben nem történt változás. A másik, ami legalább olyan fontos, hogy demokratikusan működnek-e az intézményeink, meg hogy van-e politikai mozgásterünk. A szerbiai példa alapján ebben nagyon radikális lett volna a változás.

Visszatérve: mi a mozgalomnál nagyon fontosnak tartjuk, hogy elkezdjünk azon gondolkozni: mi történik, milyen magyar–magyar viszonyt szeretnénk. Mert az elmúlt években nem volt arra vonatkozó gondolkozás, hogy milyen következményei lettek az elmúlt 15 évnek és mi fog történni akkor, ha nem Orbánék lesznek kormányon, aminek jövő évtől reális lehetősége van. És az nem elfogadható, hogy arról, hol van a helyünk, továbbra is Budapesten, mindig Budapesten szülessen döntés – erre mi kell hogy megtaláljuk a válaszokat.

Idézet
Nekünk, erdélyi magyaroknak kell végiggondolnunk, hogyan képzeljük el ezt a viszonyt, és ehhez szükség van erre a képzelőerőre, hogy egy más típusú kapcsolatot is elképzelhessünk.

De erre az erdélyi magyar oldalról érkező újraértelmezésre valószínűleg csak akkor kerülhet sor, ha a magyar kormány szemléletében radikális változás következik be, mert ebben a keretben én nem látom, hogyan tudnánk egy nyitott párbeszédet, gondolkodást folytatni.

Nagyon fontos, hogy elinduljon erről egy nyilvános beszélgetés, gondolkodás, hogy hol állunk jelenleg, mi az, amit mi, erdélyi magyarok gondolunk erről.

Idézet
Alapvetően azt láthatjuk, hogy az az elképzelés, miszerint mi, erdélyi magyarok és a magyarországi magyarok egy politikai közösség vagyunk, az nem teljesen igaz.

A szavazati joggal részei lettünk ugyan a magyar politikai közösségnek is, de jelenleg ez olyan típusú feszültségeket okoz, aminek akár az lehet a következménye, hogy az a típusú szétfejlődés, ami az első világháború után megindult, az végletes lehet. Tehát meg kell találnunk, hogy nekünk ténylegesen milyen a viszonyunk, és hogyan képzeljük el mi ezt a viszonyt. Mert erről az elmúlt tíz évben nagyon kevés szó esett.

korábban írtuk

Crin Antonescut támogatja és helyesli a tavalyi államfőválasztás érvénytelenítését az erdélyi magyarok többsége
Crin Antonescut támogatja és helyesli a tavalyi államfőválasztás érvénytelenítését az erdélyi magyarok többsége

Magas a májusi államfőválasztáson való részvételi szándék az erdélyi magyarok körében, a biztos szavazók 65 százaléka a kormánykoalíció jelöltjét, Crin Antonescut támogatja – derül ki egy hétfőn Kolozsváron ismertetett közvélemény-kutatás eredményeiből.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 17., vasárnap

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben

Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben
2025. augusztus 17., vasárnap

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében

Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében
2025. augusztus 17., vasárnap

Két tucat háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén

Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.

Két tucat háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén
2025. augusztus 17., vasárnap

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban

A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban
2025. augusztus 17., vasárnap

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban

Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban
2025. augusztus 16., szombat

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban

A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban
2025. augusztus 16., szombat

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek

Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek
2025. augusztus 16., szombat

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval

Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval
2025. augusztus 16., szombat

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek

Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek
2025. augusztus 16., szombat

Első- és másodfokú hőségriasztást adtak ki; van, ahol 38 fok is lehet

Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Első- és másodfokú hőségriasztást adtak ki; van, ahol 38 fok is lehet