Toró Tibor: szeretnénk alternatív érdekérvényesítési módozatokat megjeleníteni
Fotó: Facebook/Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom/Tóth Helga
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni a közösségünkben tapasztalt társadalmi egyenlőtlenségekkel, igazságtalanságokkal szemben. Az éppen a romániai államfőválasztás sorsdöntő hétvégéjén bemutatkozott, civil szakértőket tömörítő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom egyik alapítója, Toró Tibor kolozsvári politológus a Krónikának adott interjúban felvázolta a kezdeményezők által legégetőbbnek tartott problémákat, amelyek megoldása tematizálást, megjelenítést, újragondolást feltételez – többek között a Magyarországgal fennálló viszonyunk is.
2025. május 23., 08:012025. május 23., 08:01
– Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom egy civil és szakértői hálózat, amelynek tagjai elkötelezettek a társadalmi igazságosság iránt, és az erdélyi magyar közösségben tapasztalt problémák ismeretében cselekedni, tenni is akarnak a gondok megoldása érdekében. Egy új mozgalom alapítása mindjárt egy nagy problémára világíthat rá: ezek szerint nem lehet megtenni mindezt a meglévő társadalmi-politikai-civil keretek között? Ennyire le lenne épülve a védőháló?
– Nem feltétlenül. Inkább arról van szó, hogy az erdélyi magyar érdekérvényesítés nagyon be van szorítva abba, amit mi úgy neveztünk, hogy a politikai informális alkuk világa. 2015-től errefelé láttuk, hogy más típusú érdekérvényesítési kanálisokat – akár a jogvédelem, akár a civil aktivitások terén – nem használtunk, használunk,
A másik dolog, ami talán ennél is fontosabb, hogy az érdekérvényesítésből több olyan csoport és probléma is kimarad, amire mi fókuszálni szeretnénk, tehát ami az egyenlőséghez és igazságossághoz kötődik. Egyrészt azt láthatjuk, hogy a politikai képviselet hangsúlyosan a középosztályra, a vállalkozókra fókuszál, így képzeli el a közösséget, nagyon keveset vagy ritkán foglalkozik azoknak a marginalizált csoportoknak az érdekeivel, amelyek tagjai velünk élnek.
Itt gondolhatunk például a magyar anyanyelvű romákra. Emellett azt is láthatjuk, hogy az elmúlt években mind jobban és jobban háttérbe szorul a nőknek a politikai megjelenítése, a nők jogai és nem jelenik meg az erdélyi magyar melegek helyzete sem. Sőt mi több, a romák és a melegek esetében nagyon megnőtt a társadalmi elutasítottság is. Az egyik célja a mozgalomnak, hogy ezeket a kérdéseket megjelenítse.
Egy másik kérdéskör, amit kiemelt fontosságúnak tekintünk, az a zöldpolitika. Láthatjuk, hogy a politikai képviselet a természettel való viszonyunkkal, a természeti problémák okozta egyenlőtlenségekkel majdhogynem egyáltalán nem foglalkozik.
Összefoglalva, ezek voltak azok a kérdések, amiben úgy gondoltuk, hogy a tematizáció fontos lehet, illetve ezekben szeretnénk alternatív érdekérvényesítési módozatokat megjeleníteni, akár jogvédelem vagy civil nyomásgyakorlás formájában.
– Civil hálózat eddig is működött. Nem elégséges a védőháló, amit nyújtani tud, vagy ez is túlontúl függ a politikától?
– Ezt a típusú szemléletet nagyon kevesen használják. Nem azt mondom, hogy eddig nem voltak olyan szereplők, akik tematizálták volna az egyenlőtlenség kérdését, hanem inkább azt mondom, hogy nagyon atomizáltan jelentek meg.
Tehát nem feltétlenül arról van szó, hogy egy más típusú szemléletet képviselünk, hanem inkább arról, hogy közösen jelenítsük meg azokat a hangsúlyokat, amelyek eddig nem jelentek meg.
– Bár már érintettük őket, de foglaljuk össze: melyek azok a területek, ahol a kezdeményezők szerint jelenleg a legmesszebb vagyunk az egyenlőségjeltől, olyannyira, hogy mozgalmi szinten lépni-tenni kell valamit az igazságtalanságok enyhítése érdekében?
– A mozgalomban munkacsoportok jöttek létre, amelyekhez csatlakozni lehet. Több ilyen munkacsoport van, de talán kiemelném a „zöld” munkacsoportot, amelyben környezetvédelemmel foglalkozó civilek, szakértők próbálnak megoldásokat találni, tematizálni ide illő fontos kérdéseket. Hogy csak egy példát említsek:
Ezeket a kérdéseket mindenképpen fontos valamilyen formában megjeleníteni. Illetve amit még célul tűztek ki, hogy a nép ügyvédje intézmény példájára a természetnek is legyen egy ilyen típusú „ügyvédje”. Tehát amikor a politikai döntések, a közpolitikák születnek, akkor a fenntarthatóság, a természetvédelem is fontos szempont legyen.
A másik kiemelt terület a romakérdés, amelyben már jelentek is meg anyagaink. Azt láthatjuk, hogy a romák kizárása, a velük kapcsolatos egyenlőtlenség, intolerancia növekedett.
A harmadik a nők helyzete, intézményes, de egyéni szinten is. A bántalmazás kérdése mindenképpen nagyon fontos, de nem jelenik meg eléggé. Másrészt azt is láthatjuk, hogy akár az erdélyi magyar politikai képviseletben és intézményes rendszerben a nők alulreprezentáltak.
Egy másik téma, amivel foglalkozni szeretnénk, az az oktatás kérdése, az oktatási rendszeren belül megjelenő egyenlőtlenségek. Illetve az, hogy lehet-e demokratikus egy-egy iskola, tud-e demokráciára nevelni egy olyan intézményrendszer, ami végül is nem demokratikus.
És talán még egy kérdést említenék, ami nem feltétlenül kötődik direkt módon az egyenlőtlenségekhez, de mindenképpen fontos erdélyi magyar szempontból:
Valamilyen formában újra kell gondolni, át kell gondolni, hogyan kapcsolódunk Magyarországhoz, milyen támogatáspolitikai rendszert szeretnénk.
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom múlt pénteken a kolozsvári Planetárium kávézóban mutatkozott be
Fotó: Facebook/Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom/Tóth Helga
– Mivel tudnak tényleg cselekvő módon, a gyakorlatban fellépni a kisebbségi közösségükön belül is alávetett helyzetben lévők megsegítése érdekében? Ugyanakkor mire számíthatnak a mozgalomhoz csatlakozók: miben segíthetnek?
– Mindegyik említett témakörnek van egy munkacsoportja, ezen dolgozunk első körben. Három típusú cselekvést különítettünk el.
Az érdeklődők csatlakozhatnak munkacsoportokhoz, javaslatokkal jöhetnek, programokat szervezhetnek.
Egy másik nagyon fontos elem, amiről még nem beszéltem, a demokrácia kérdése. Azt vehetjük észre, hogy a ’90-es, de a 2010-es évekhez képest is beszűkült az erdélyi magyar társadalmon belüli demokrácia. Egy érdekes szám az, hogy a 2024-es helyhatósági választásokon a székelyföldi települések 74 százalékában már csak egyetlen polgármesterjelölt és egy lista indult.
Mi úgy próbálunk építkezni, hogy ezt a típusú deliberációt a szervezeten belül is fontosnak tartsuk. Nincs egy nagyon erős hierarchikus struktúra, ez egy nyitott tér, ahol a vita megjelenik, és erre számíthat az is, aki csatlakozik. Amikor azt mondtuk, hogy szabadítsuk fel az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét, én személy szerint erre is gondoltam: hogy nem vagyunk már hozzászokva, de lehet, soha nem is voltunk hozzászokva a demokratikus gyakorlatokhoz, a választásokon való részvételeket leszámítva. És akkor ezt fontos lenne megerősíteni.
– Valóban: előzetesen megfogalmazott céljaik között szerepel, hogy meghonosítsák a kritikai szemléletet, „felszabadítsák az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét”, megtörjék a magától értetődő intézményes és politikai gyakorlatokat. Ezt milyen eszközökkel kívánják elérni?
– Például már az egy ilyen lehetőség, hogy létrejön egy alternatív pólus, amely a nyilvánosság előtt felhívja ezekre a figyelmet azáltal, hogy ilyen típusú vitát generál. Illetve az is egy lehetőség, hogy különböző kérdésekben megvizsgáljuk azokat a cselekvési lehetőségeket, amiben az érdekérvényesítés más útjai is megjelennek, akár a saját közösségünkön belül. Ezek a gyakorlatok nagyon sokszor a román állammal szemben léteztek, viszont a közösségen belül nagyon ritkán láthattuk.
Fotó: Facebook/Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
– Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom „hivatalosan” éppen azon a hétvégén mutatkozott be Kolozsváron, amikor sorsdöntő választás volt Romániában. A tömbmagyar vidékeken elsöprő többségben szavaztak az Európa-pártinak tartott, jó ideig esélytelenebbnek vélt győztesre, Nicușor Danra az államfőválasztás második fordulójában. Politológusként hogyan értékeli az erdélyi magyarok egyértelmű állásfoglalását? Főleg annak tudatában, hogy Orbán Viktor a szuverenista, ugyanakkor magyarellenes jelölt, George Simion szavait méltatta a választások előtt.
– Számomra nem volt meglepő az erdélyi magyarok opciója, merthogy gyakorlatilag az AUR és elnöke, Simion már 2019 óta a fő magyarellenes erőként van felépítve az RMDSZ-kampányokban. Talán Orbán Viktor George Simiont méltató szavai nem is ebben a kontextusban érdekesek, hanem inkább arra mutatnak rá, hogy gyakorlatilag a miniszterelnök itt is a saját politikai agendáját követte, hajlandó volt ilyen típusú áldozatokat is meghozni.
A kampányban azonban ez inkább csak kisebb zavart okozott, világos volt, hogy az erdélyi magyarok inkább a teljes magyar politikai elit mobilizációs üzenetét próbálják követni.
– Azóta Orbán Viktor gratulált Nicușor Dannak, Kelemen Hunorral ismételten tárgyalt, és újfent megerősítették, hogy mindenki számára elsődlegesen az erdélyi magyarság opciója a fontos. De azért a törés egyértelmű volt, azóta is érezhető, hogy itt valami történt. Kihathat mindez hosszabb távon is Orbán Viktor erdélyi megítélésére, illetve a Fidesz és a Dan mellett kampányoló RMDSZ kapcsolatára? Lehet, hogy paradox módon éppen az erdélyi magyarok körében eddig elsöprő népszerűségnek örvendő miniszterelnök segít abban, hogy – a mozgalom szavaival élve – felszabaduljon az erdélyi magyarok politikai képzelőereje?
– Jó kérdés. Úgy gondolom, hogy igen.
Most nem feltétlenül csak a Fidesszel való viszonyunkra gondolok, de olyan típusú függőségek jöttek létre, amelyek következményei egy ilyen esetben is láthatók. Mert mondjuk egy Simion-győzelem esetén ténylegesen létrejött volna a szuverenista koalíció, amely nagyon hasonló kereteket eredményezett volna, mint ami mondjuk Szerbiában van, ahol gyakorlatilag leépült a magyar képviselet.
A kisebbségi intézményrendszerek működésének két dimenziója van. Az egyik a kisebbségi jogok: ebben nem történt változás. A másik, ami legalább olyan fontos, hogy demokratikusan működnek-e az intézményeink, meg hogy van-e politikai mozgásterünk. A szerbiai példa alapján ebben nagyon radikális lett volna a változás.
Visszatérve: mi a mozgalomnál nagyon fontosnak tartjuk, hogy elkezdjünk azon gondolkozni: mi történik, milyen magyar–magyar viszonyt szeretnénk. Mert az elmúlt években nem volt arra vonatkozó gondolkozás, hogy milyen következményei lettek az elmúlt 15 évnek és mi fog történni akkor, ha nem Orbánék lesznek kormányon, aminek jövő évtől reális lehetősége van. És az nem elfogadható, hogy arról, hol van a helyünk, továbbra is Budapesten, mindig Budapesten szülessen döntés – erre mi kell hogy megtaláljuk a válaszokat.
De erre az erdélyi magyar oldalról érkező újraértelmezésre valószínűleg csak akkor kerülhet sor, ha a magyar kormány szemléletében radikális változás következik be, mert ebben a keretben én nem látom, hogyan tudnánk egy nyitott párbeszédet, gondolkodást folytatni.
Nagyon fontos, hogy elinduljon erről egy nyilvános beszélgetés, gondolkodás, hogy hol állunk jelenleg, mi az, amit mi, erdélyi magyarok gondolunk erről.
A szavazati joggal részei lettünk ugyan a magyar politikai közösségnek is, de jelenleg ez olyan típusú feszültségeket okoz, aminek akár az lehet a következménye, hogy az a típusú szétfejlődés, ami az első világháború után megindult, az végletes lehet. Tehát meg kell találnunk, hogy nekünk ténylegesen milyen a viszonyunk, és hogyan képzeljük el mi ezt a viszonyt. Mert erről az elmúlt tíz évben nagyon kevés szó esett.
Magas a májusi államfőválasztáson való részvételi szándék az erdélyi magyarok körében, a biztos szavazók 65 százaléka a kormánykoalíció jelöltjét, Crin Antonescut támogatja – derül ki egy hétfőn Kolozsváron ismertetett közvélemény-kutatás eredményeiből.
Mátyás királynak tulajdonított, a történészek által több mint 130 évig elvesztettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén.
Sikerült kideríteni annak az érettségizőnek a kilétét, aki a keddi román vizsga közben lefotózta a tételt, ráadásul közzétette a világhálón.
Nehézséget okozott a magyar végzősök számára a román nyelv és irodalom érettségi írásbelije – mondta el megkeresésünkre két kolozsvári diák, valamint egy csíkszeredai pedagógus.
Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője kedden Parajdon elmondta, hogy hetekbe, sőt hónapokba telhet, ameddig az evakuált területre visszatérhet a lakosság.
Megpróbált meglépni a rendőrök elől egy súlyosan ittas állapotban lévő sofőr Marosludason, végül a marosvásárhelyi rendőrségi fogdába szállították.
Palackozott ivóvízzel is segíti a parajdi bányakatasztrófa miatt nehezebben ivóvízhez jutókat az Ökumenikus Segélyszervezet a székelyföldi Gyulakuta, Havadtő és Kelementelke településeken.
Az euroatlanti biztonság szempontjából rendkívül nagy kihívást jelentő időszak következik – jelentette ki kedden Nicușor Dan államfő, kiemelve, hogy Spanyolország következetesen hozzájárul a NATO keleti szárnyának megerősítéséhez.
Az összefogás értékéről beszélt Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn a Kovászna megyei Illyefalván a sajtó képviselőinek.
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Az ünnepi hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet adományszámlájára érkezett felajánlások összege meghaladta a 250 millió forintot (mintegy 620 ezer euró) – tájékoztatta a segélyszervezet hétfőn közleményben az MTI-t.
2 hozzászólás