Mentőöv. Módosult a szabályzat, hogy senki ne maradjon gázszolgáltató nélkül egy pillanatig se
Fotó: Pinti Attila
A jelenlegi nehéz időszakban nem kérnek az új ügyfelekből a földgázszolgáltatók, a végső szolgáltatói státusz pedig akkora terhet jelent számukra, hogy mindent megpróbáltak bevetni, hogy ne rájuk essen a választás. Annak érdekében, hogy senki se maradjon egyetlen pillanatra sem szolgáltató nélkül, a hatóság módosította a szabályokat.
2022. augusztus 26., 08:382022. augusztus 26., 08:38
Nehéz időkre számítva módosította az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) a földgáz esetében a végső szolgáltatókra vonatkozó szabályzatot. Nagy-Bege Zoltán, a hatóság alelnöke megkeresésünkre elmondta, „viharos” időszak van az energiapiacon, további nehéz periódusra számítanak, várható, hogy újabb szolgáltatók mennek csődbe vagy vonulnak ki a piacról, ezért biztosítani kell, hogy a helyüket azonnal zökkenőmentesen átvegyék mások, egyetlen fogyasztó se maradjon földgáz nélkül. Mint ismeretes, a végső szolgáltatói intézmény arról szól, hogy az ANRE nevez ki szolgáltatót a megszűnő vagy kivonuló helyett, amit hosszabb-rövidebb távra elfogad az ügyfél, közben kereshet másik céget a szabadpiacon.
„A módosítások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy ne nyomorítsanak meg egyetlen céget sem ezzel a feladattal, de végső soron a fogyasztó érdeke, hogy ha a korábbi szolgáltatója valamilyen okból megszűnt, olyan céghez kerüljön, amely képes megfelelően ellátni a feladatát” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Az utóbbi időszakban az a tapasztalat, hogy egyetlen szolgáltató sem akarta a végső szolgáltatói státust, mindent megtettek, hogy a kinevezést elkerüljék. Erre úgy volt lehetőség, hogy egyre nagyobb árat közöltek, ugyanis az ANRE havonta a legkisebb ár alapján jelölte ki a végső szolgáltatókat.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatban sehol nem alkalmazták, hiszen az energiaárakat szabályozó 27-es sürgősségi kormányrendelet pontosan szabályozza, miként számolják ki a leszámlázott tarifákat. A hatóság az utóbbi hónapokban már ki sem közölte ezeket a riasztóan magas megadott árakat, bár a szolgáltatók kötelesek azt a saját honlapjukon feltüntetni” – ecsetelte Nagy-Bege. A mostani módosítás szerint viszont már nem a leközölt árak alapján dönti el a hatóság a rangsort (vagyis azt, hogy éppen kit neveznek ki végső szolgáltatónak), hanem megszabtak egy piaci részesedést, ami alapján összeáll egy lista, és az ezen szereplők stafétarendszerben látják el a feladatot, havonta mindig más hét cég tölti be ezt a szerepet.
Ilyen módon mindegyik szolgáltatóra mintegy két alkalommal kerül sor egy évben.
Nagy-Bege Zoltán kifejtette, ha egy szolgáltató csődbe megy, még ha csak pár ezer fogyasztót is kell átvennie egy másik cégnek, az a jelenlegi körülmények között nagy terhet jelent, ezért kapnak egy fél évet, hogy „kiheverjék ezt a sokkot”. A cégnek az jelenti a megterhelést, hogy a szabadpiacról több földgázt kell gyorsan a pluszba kapott ügyfeleknek vásárolnia, adminisztratív szempontból is többletfeladatokat kell végeznie, és a szolgáltatást előre meg kell finanszíroznia.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint a júniusi 15,1 százalékról júliusban 14,96 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
A szolgáltatók az utóbbi időszakban nem érdekeltek abban, hogy új ügyfeleket szerezzenek, nem csak a végső szolgáltatói státus révén, a szabadpiacról sem – irányította rá egyúttal a figyelmünket Nagy-Bege Zoltán. Ennek hátterében elmondása szerint az áll, hogy drágán veszik az energiát, és szabályozott áron kell továbbadniuk. A fogyasztók is 30–45–60 napra fizetnek, ám a kompenzációt az állam még ennél is később, mintegy négy hónapra törleszti. Abból is látszik, hogy a cégek nem akarnak új ügyfeleket, hogy ha a közintézmények kiírják a versenytárgyalást a földgázszolgáltatói szerződések megkötésére, nem jelentkezik senki, mutatott rá a hatóság alelnöke.
Ugyanakkor havonta változik, hogy milyen áron számláznak a szolgáltatók, mert a havi átlag beszerzési árat veszik figyelembe, és erre számolják rá a meghatározott árrést, ami a végső szolgáltatók esetében valamivel magasabb, mert nagyobbak a költségeik is. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, abban bíznak, hogy előbb-utóbb csökken a beszerzési ár, mert akkor a kompenzáció kevesebb terhet ró a költségvetés
Hamarosan kiderül, hogy milyen áron kapjuk az elkövetkező egy évben a villanyáramot és a földgázt. Túlfogyasztás esetén nincs ok aggodalomra, ha azonban sikerül kevesebbet fogyasztanunk, jövőre visszakapjuk a különbözetet.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!