2011. április 20., 08:002011. április 20., 08:00
Jelenleg nem lát riasztó jeleket „második körös” inflációs hatásokra az Európai Központi Bank, de továbbra is figyelemmel kell kísérnie az erre utaló gazdasági jelzéseket – jelentette ki az EKB elnöke. Jean-Claude Trichet a The Wall Street Journalnak adott videonyilatkozatában rámutatott: eddig nem tapasztalnak riasztó másodkörös hatásokat, még ha vannak is olyan jelek, hogy nem megy minden a helyes irányba. Az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben emelkedtek ugyanis a fogyasztói árak márciusban az euróövezetben. Havi szinten 1,4 százalék volt az infláció a februári 0,4 százalékkal és az elemzők által várt 1,3 százalékkal szemben. Éves összevetésben 2,7 százalékkal emelkedtek az árak, februárban 2,4 százalék volt a tizenkét havi infláció. Elemzők 2,6 százalékot vártak márciusra. Az egész Európai Unióban 3,1 százalék volt az éves infláció márciusban a februári 2,9 százalékot követően.
Az Eurostat által összeállított adatok szerint Írországban, Svédországban és Csehországban volt a legalacsonyabb a tizenkét havi infláció márciusban, 1,2, 1,4 és 1,9 százalék. A legnagyobb mértékű drágulást Romániában (8 százalék), Észtországban (5,1 százalék), Bulgáriában (4,6 százalék) és Magyarországon (4,6 százalék) regisztrálták.
Márciusban is a szállítási és a lakhatási költségek emelkedtek a legnagyobb mértékben az euróövezetben az egy évvel korábbihoz képest, 5,6 és 5,1 százalékkal, az alkohol és a dohánytermékek ára 3,6 százalékkal ment fel. A legkisebb mértékű növekedést, illetve csökkenést a telekommunikációs, valamint a rekreációs és kulturális szolgáltatásoknál és a háztartási berendezéseknél lehetett érzékelni.
Kevés jel mutat arra, hogy enyhülne a világgazdaságban az inflációs nyomás, az Európai Központi Banknak (EKB) számolnia kell monetáris politikája normalizálásával – véli eközben Axel Weber, a német jegybank elnöke. Mint fogalmazott, az EKB jelenlegi, 1,25 százalékos alapkamata „expanzív és támogatja a gazdaságot”. Ugyanakkor figyelmeztetett: az euróövezeti infláció „egyértelműen” az EKB középtávú, „2 százalék körüli, ám annál alacsonyabb” inflációs célja felett van. Ángel Gurría, az OECD főtitkára a Reuters brit hírügynökségnek úgy nyilatkozott: „gazdaságpolitikai szempontból az egyik legnehezebb helyzet van most a világgazdaságban, amit életemben valaha is láttam.” A világ pénzügyi vezetőinek ugyanis egyszerre kell csökkenteni az államadósságot, munkahelyeket teremteni, miközben az inflációs veszélyekre is figyelniük kell – tette hozzá.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
szóljon hozzá!