A bukaresti alkotmánybíróság részben alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította és feltételekhez kötötte kedden a jelzáloghitel-törlesztést kiváltó ingatlanátadásról szóló törvény egyes előírásainak alkalmazását.
2016. október 25., 16:522016. október 25., 16:52
2016. október 25., 19:022016. október 25., 19:02
A május közepén hatályba lépett jogszbaály lehetővé teszi, hogy egy hiteles önként átadja a banknak az ingatlanát, és ezzel megszabaduljon a teljes adósságától, akkor is, ha az ingatlan értéke ma már nem fedezi a hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségeit. Eddig a törleszteni képtelen hiteleseken – a fedezetül szolgáló ingatlan elárverezése után – adósságuk fennmaradó részét is behajthatta a bank.
Miután az ún. elsétálási törvényt hevesen ellenző bankoknak nem sikerült megakadályozniuk a jogszabály elfogadását, beperelték az annak alkalmazását kérő ügyfeleiket, ez pedig lehetővé tette számukra, hogy a jogszabály szinte minden cikkelye ellen alkotmányossági kifogást emeljenek. A taláros testülethez több mint hétszáz alkotmányossági kifogás érkezett a törvény ellen, ezek közül az első 25-öt vizsgálták meg kedden.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke elmondta: arra a következtetésre jutottak, hogy sérti az alaptörvényt az a kitétel, amely az ingatlan értékvesztését is a kockázatmegosztás indokai közé sorolja, ezért ezt a szövegrészt törölték. A törvény számos rendelkezésének alkotmányosságát csak azzal a feltétellel fogadta el a testület, ha a bíróság ellenőrzi, hogy a szerződésszerű teljesítést olyan körülmények akadályozzák-e, amelyeket a hitelfelvételkor nem lehetett előre látni.
A még elbírálásra váró alkotmányossági óvások között a törvény állítólagos visszamenőleges hatályát sérelmező kifogások is szerepelnek. A törvény ugyanis – amely a 250 ezer eurónál kisebb hitelekre korlátozza a törlesztés helyetti ingatlanátadás lehetőségét – azokra a jelzáloghitelesekre is érvényes, akik ellen már elrendelték a kényszervégrehajtást. A jogszabály elfogadásának következményeként a bankok 30-40 százalékra emelték az ingatlanvásárláskor megkövetelt önrészt és ez jelentősen visszavetette az ingatlanhitelezést az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!