2011. április 19., 07:482011. április 19., 07:48
A szakember Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara diákjainak tartott előadást. Mint részletezte, Magyarországon például az volt a jellemző, hogy az olyan jól ismert cégek részvényeinek az ára, mint a MOL és az OTP, annyira alacsony lett, hogy a magánbefektetők is megjelentek a piacon, akik később jelentős nyereséggel tudtak túladni a részvényeken. A gazdasági szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a vállalatok azért is ódzkodtak korábban a részvénykibocsátástól, mert az rendkívül komplex folyamat, és teljes átláthatóságot kér a cégektől, ugyanakkor elmondta: a közeljövőben teljesen átalakul az európai kereskedelem, mivel megnő a befektetési termékek száma, és az Európai Unión belül a magánberuházók számára is reális alternatívát jelent majd a külföldi részvények, kötvények és más értékpapírok vásárlása, míg jelenleg külföldön befektetni költségesebb és kevesebb az információ.
Mohai arról is beszélt, hogy Magyarország és Románia is az úgynevezett feltörekvő piacok közé tartozik, egyre nagyobb a külföldi befektetők érdeklődése, ami pedig rendkívül előnyös lehet a két ország számára. „Alapszabály, hogy tőke mindig van. Mi persze azt szeretnénk, ha a hazai befektetők itthon fektetnének be” – nyilatkozta lapunknak Mohai György.
Az igazgató a Budapesti Értéktőzsdét bemutató előadásában többek közt elmondta: Magyarországon a tőzsdét az utóbbi húsz évben nem arra használták, amire való, azaz, hogy azok a cégek, amelyeknek tőkére van szükségük, pluszpénzt nyerjenek a befektetőktől. Az előadásban többek közt elhangzott, Magyarországon és Romániában az állami vállalatok privatizációjakor elsősorban stratégiai befektetőknek adták el a cégeket, akik a tulajdonjog mellett a vállalatok menedzsmentjét is átvették. Mohai kiemelte: fontos, hogy az emberek tudják, a tőkepiac alternatíva a banki szolgáltatásokra.
A Budapesti Értéktőzsde igazgatója ugyanakkor elmondta, a budapesti tőzsdén viszonylag kevés cég bocsátott ki részvényeket, ez évente egy-két részvénykibocsátást jelent, igaz, tavaly 6 cég jegyeztette be magát a tőzsdén, idén pedig további 5-6 vállalatot várnak. Mohai előadásából kiderült: egy tőzsdepiac nagysága azon múlik, hogy az ország bruttó nemzeti termékéhez (GDP) viszonyítva mennyi pénz forog a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsde összértéke 63 millió euró, ez a GDP 22 százaléka, míg válság előtt ez a mutató 35 százalékos volt. Viszonyításképpen az Amerikai Egyesült Államokban a tőzsde forgalma eléri a GDP 120 százalékát is.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!