Pörgött a fogyasztás az idei év első tíz hónapjában Romániában
Fotó: Haáz Vince
Az idei év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 8,7 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint pedig 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. december 05., 13:392024. december 05., 13:39
A nyers adatok szerinti 8,7 százalékos növekedéshez a nem élelmiszertermékek eladásának 14,8 százalékos, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítésének 4,3 százalékos, illetve az üzemanyagok forgalmának 3,6 százalékos gyarapodása járult hozzá.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint
Tavaly októberhez képest az idei tizedik hónapban a nyers adatok szerint 11,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,6 százalékkal nőtt a román kiskereskedelmi forgalom – derül ki az Agerpres által szemlézett adatsorokból.
Idén szeptemberhez viszonyítva októberben a nyers adatok szerint 2,3 százalékos, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint pedig 0,9 százalékos volt a növekedés.
mivel a belföldi termelés nem tudta tartani a lépést, így a megnövekedett kiskereskedelmi forgalom az import malmára hajtotta a vizet,
„Bár 2024-ben a háztartások reáljövedelmei növekedtek, az ország gazdasága jóval az eredeti várakozások alatt teljesített. Idén több fontos kormányzati döntésnek lehettünk tanúi, mint például a minimálbér emelése, a közalkalmazotti fizetések jelentős emelése, valamint a nyugdíjemelések, az infláció mérsékelt csökkenésével együtt, amelyek a háztartások reáljövedelmének dinamikus növekedéséhez vezettek.
– idézte az Romanian Economic Monitornak a Krónika által szerdán ismertetett elemzése Bálint Csabát, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagját, aki a RoEM kutatója.
A versenyszféra kínálata azonban nem tudott lépést tartani a belföldi fogyasztás növekedésével, és ez az import megugrásához vezetett.
„Az ipari termékek vagy az élelmiszerek behozatala idén erőteljesen emelkedett, és hasonló tendencia figyelhető meg a szolgáltatások, például az idegenforgalmi szolgáltatások terén is – a fogyasztók például a külföldi nyaralásokat részesítették előnyben a belföldi turizmussal szemben. Az import felfutásával párhuzamosan a külső kereslet sajnos szerény maradt. Az ipari szektorban, különösen Németországban és az eurózóna gazdaságában tapasztalható problémák az export sokkal mérsékeltebb növekedését eredményezték, mint amit az import esetében láthatunk.
– fejtette ki a makrogazdasági elemző.
Amint arról beszámoltunk, lefele módosította a romániai gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzését friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja,
olyan körülmények között, hogy az év elején még a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos gyarapodását vetítették előre. Ám már szeptemberben kiderült, hogy túlságosan derűlátók voltak, így akkor 1,8 százalékra rontották a prognózist.
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat.
Idén márciusban 907 612 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 8681-gyel kevesebben, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
szóljon hozzá!