2010. július 01., 10:102010. július 01., 10:10
Például egy 250 eurós havi részletnél akár 120 euró is lehet ez az összeg, és pár év után az ügyfél azt veszi észre, hogy valójában nem a részleteket fizeti szorgosan vissza a hitelező pénzintézetnek, hanem ezt a díjat – magyarázta Breban. A fogyasztóvédelmi hivatal vezetője szerint nem minden pénzintézet alkalmazza ezt a járulékot, ezért az ügyfélnek figyelnie kell arra, hogy kivel és milyen szerződést köt. Ebben lehet a segítségére a június 21-én életbe lépett 2010/50-es sürgősségi kormányrendelet, amely a fogyasztókkal megkötött hitelszerződéseket szabályozza. Ez mind az újonnan kötendő, mind a már aláírt szerződésekre érvényes, függetlenül az azokban szereplő öszszegektől. A bankoknak ugyanakkor kilencven nap áll a rendelkezésükre, hogy az új szabályozás szerint alakítsák át a már aláírt dokumentumokat – fejtette ki Breban.
A rendelet újdonságai közé tartozik, hogy a fix kamatlábú hitelek esetén a határidő előtti visszafizetési díj maximum egy százalék lehet, míg a változó kamatozású kölcsönök esetén nem számolhatnak fel semmilyen összeget. Az új szabályozás többféle díjszabás eltörlését írja elő, ugyanakkor a rendelkezés értelmében a kamatot kötelező módon mindig átláthatóan, a nemzetközi piacokon jegyzett kamatlábak alapján kell megállapítani. Az új szerződéskötések alkalmával a hitelezőnek egy szabvány űrlapot kell kitöltetnie a kölcsönért folyamodóval, amely tartalmazza a hitel összes részletét (beleértve a kamatokat és a különböző díjakat), a kamat kiszámításának módozatát, illetve a teljes viszszafizetendő összeget. Ezt legalább tizenöt nappal az aláírás előtt be kell mutatnia az ügyfélnek, hogy az nyugodtan áttanulmányozhassa azt. Az ügyfél pedig az aláírás után két héten belül indoklás nélkül is felbonthatja a szerződést. A rendelet mind az ingatlanokra, mind a fogyasztói javak vásárlására igényelt hitelekre, mind a lízingszerződésekre érvényes. A már meglévő szerződések esetén kilencven napon belül a kliens címére meg kell érkeznie az új szabvány szerinti szerződésnek. Breban ezért mindenkinek azt javasolja, hogy alaposan nézze át az új okmányt, arra figyelve, hogy a módosítások valóban megegyeznek-e a sürgősségi kormányrendelet előírásaival. „A szerződéssel kapcsolatos kifogásokat mindig írásban kell megfogalmazni a pénzintézet felé, mert az elutasító levél birtokában már panaszt lehet tenni a fogyasztóvédelmi hivatalnál, vagy per kezdeményezhető a bíróságokon” – összegzett a szakember.
A munkavédelmi előírások be nem tartása miatt összesen 83 ezer lejre bírságolt a Kolozs megyei munkaügyi felügyelőség hat bankot – BCR, Bancpost, BT, Millenium Bank, Volksbank Románia, Romanian International Bank, illetve a BT Leasing lízingcéget. A felügyelők azt vizsgálták, hogy a munkáltatók elvégezték-e a kötelező munkavédelmi ellenőrzéseket, illetve hogy elhárítottak-e minden akadályt a munkabalesetek, illetve munkával összefüggő betegségek elkerülése elől. „A banki alkalmazottak munkája megerőltető, magas pszichikai erőfeszítést is igényel” – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Emilian Roşca, a megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Mint részletezte, nem lehet elhárítani a kockázatokat anélkül, hogy a munkáltató ismerné alkalmazottja általános egészségügyi állapotát. A vizsgálat során pedig az derült ki, hogy a megbírságolt egységek egyáltalán nem fordítottak erre figyelmet.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.