Fotó: Ilusztráció
Olasz pékség nyílik a Kolozsvár melletti Nemeszsukon, a péktermékeket előállító olasz Battistero Bakery ugyanis a Nokia által elhagyott Tetarom 3 ipari parkban nyitja meg új gyárát. Horea Uioreanu Kolozs megyei tanácselnök és Felice Moretti, a cég tulajdonosa a tegnapi sajtótájékoztatón bejelentették, 2013-tól Közép-Kelet-, valamint Észak-Európát is a Kolozsvár melletti telephelyen előállított termékekkel látja el az olasz vállalat, így fél éven belül a kincses város közelében készül a híres olasz kalács, a panettone, de kekszet és más finomságokat is sütnek majd itt.
A megyei önkormányzat és a parmai székhelyű cég vezetősége a következő napokban írja alá a szükséges szerződéseket. Amint Uioreanu rámutatott, a beruházás értéke mintegy 50 millió euró, a pékség pedig 28 hektáros területet vesz haszonbérbe a megyei tanácstól. A tervek szerint 500 új munkahely létesül a beruházás nyomán.
Felice Moretti hangsúlyozta, a nemeszsuki ipari létesítmény geostratégiai szempontból a legmegfelelőbb helyszín, hiszen közel van a Battistero Bakery által megcélzott országokhoz. Hozzátette, kezdetben az első két gyártósort helyezik üzembe, amely évente 30–40 millió euró értékben termel péktermékeket, a gyár pedig a tervek szerint 2015-re éri el teljes kapacitását, ekkor évi 100 millió euró bevételre számítanak.
Az alkalmazottak 75 százaléka nő lesz, a munkavállalók számára a szakmai képzést is biztosítják Olaszországban és Nemeszsukon. Viorel Gavrea, a Tetarom 3 ipari park igazgatója elmondta, azonos feltételekkel adják haszonbérbe a telephely területét, mint korábban a Boschnak vagy a De’Longhinak. „Hamarosan minden négyzetméter elkel a Tetarom 3 ipari parkban, ugyanis már csak 40 hektárnyi terület maradt gazda nélkül, miközben a különböző befektetők összesen 100 hektárnyi területet igényelnek” – mutatott rá Gavrea.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke ugyanakkor kifejtette, az 500 új munkahely mellett a romániai ipar számára is óriási előrehaladást jelent a beruházás, hiszen az olaszok a hazai termelőktől tervezik beszerezni a termékeikhez szükséges nyersanyagot, kérdésünkre pedig hozzátette, a megyében tevékenykedő magyar gazdáknak is egyértelműen kedvez a gyár megnyitása. A Kolozs Megyei Magyar Gazdák Egyesülete egyébként több mint 400 tagot tömörít.
Mint ismeretes, a Nokia 2011-es kivonulása óta már több külföldi vállalat is érdeklődött a nemeszsuki ipari park iránt, a megyei tanács eddig a háztartási gépeket gyártó olasz De’Longhival és a német Bosch-sal kötött megállapodást. A tervek szerint a De’Longhi még ebben a hónapban megkezdi a gyártást a telephelyen, az olasz cég befektetésének értéke eléri a 30 millió eurót. A következő hónapokban 600–1000 új munkahelyet létesítenek, emellett pedig a Kolozsvári Műszaki Egyetem diákjainak is lehetőséget biztosítanak gyakornoki programokra.
A Bosch-csoport autóalkatrész-gyártó részlege 77 millió eurós beruházást tervez az ipari parkban, ahol a munka szintén már idén ősszel elkezdődhet. A területet 49 évre kapja haszonbérbe a Bosch, a beruházást két részletben, három év alatt hajtják végre. Az első szakaszban több mint 300 alkalmazott dolgozik majd, a későbbiekben pedig összesen 2000 munkást alkalmaznak.
Alin Tişe volt megyei tanácselnök korábban arról is beszélt, hogy a vállalattal kötött szerződés tartalmaz olyan kitételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzat kártérítést kapjon abban az esetben, ha a német autóalkatrészt gyártó vállalat – a Nokiához hasonlóan – idő előtt, azaz 7 évnél korábban távozik Nemeszsukról. A cég állami támogatást is kért, a kormány pedig májusban jelentette be, hogy 30 millió euróval járul hozzá a beruházás megvalósításához.
A megyei önkormányzat is nagy kedvezményeket nyújt a német vállalatnak, így például a bérleti díj mindössze tíz eurócent lesz négyzetméterenként.
A Nokia egyébként tavaly szeptember végén közölte, hogy a piac pangása miatt év végén megszünteti a gyártást Nemeszsukon, és Ázsiába helyezi át. A gyár bezárása 2300 embert érintett. Ezt követően, az elmúlt hónapokban a Terapia Ranbaxy gyógyszergyártó vállalat, a telekommunikációs eszközöket előállító kínai ZTE-csoport, valamint az indiai Tata Motors autógyártócég is érdeklődött a nemeszsuki gyárak átvétele iránt, hivatalos megállapodás azonban egyelőre nem született.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.