Késnek. Az Alstom nem szállította le időben az új vonatokat, ezért fizetnie kell
Fotó: Youtube
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
2025. április 29., 19:132025. április 29., 19:13
A 37 vonatból eddig csak kettő érkezett meg Romániába, és csak egy van forgalomban, holott a szerződés 2024 végét írta elő az összes vonat leszállításának határidejeként.
Egy új szállítási ütemterv után a harmadik RE-IR szerelvényt 2025 márciusában kellett volna leszállítani az ARF-nek, de az nem érkezett meg.
Eközben az utolsó három szerelvényt a 37-ből 2026 januárjában kell leszállítani a hatóság képviselői szerint.
Az ütemtervet azonban nem tartották be, mivel a márciusra és áprilisra tervezett három szerelvény nem érkezett meg.
Az ARF adatai szerint az Alstom Ferroviaria S.p.A. és az Alstom Transport közös vállalat által
A második szerelvény amúgy szintén késve érkezett Romániába. A tervek szerint 2024 decemberében kellett volna leszállítani, de 2025. február 7-én érkezett meg.
„Az Alstom Ferroviaria S.p.A. és az Alstom Transport SA által felhalmozott késedelmi kötbéreket az Egis Romania SA – Egis Rail tanácsadó cég számította ki és közölte a szállítóval, és ezek a következők: 157 415 172,07 lej, áfa nélkül, 2025. szeptember 30-ig számítva; 91 421 888,39 lej, áfa nélkül, 2025. február 28-ig számítva. A fent említett feltételek mellett az Alstom Ferroviaria S.p.A. és az Alstom Transport SA által 2025. február 28-ig elszámolt késedelmi kötbérek teljes összege 248 837 060,46 lej, áfa nélkül” – közölte az ARF.
Traian Preoteasa, a Román Vasúttársaság utasszállító részlegének (CFR Călători) ügyvezető igazgatója a HotNews szerint egy február eleji sajtótájékoztatón elmondta, hogy az állami szolgáltató
és bejelentette, hogy beperli a Vasúti Reformhatóságot, amely olyan kiegészítő szerződést kötött a francia gyártóval, amely módosította a vonatok eredeti szállítási ütemtervét, gyakorlatilag eltörölve a büntetéseket, amelyeket a késedelmes szállítás miatt kellett volna alkalmazni.
Az ARF azonban tagadja ezt, és azt állítja, hogy a büntetések továbbra is érvényben maradnak, és addig számítják fel őket, amíg az összes szerelvényt le nem szállítják.
Mint ismeretes, amúgy már az első szerelvény forgalomba állítása is fiaskóba torkollt, mivel már rögtön az elején meghibásodott.
Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!