2013. január 08., 15:592013. január 08., 15:59
A magánnyugdíj-pénztárakat tömörítő szervezet (APAPR) adatai szerint mindez a második pillér esetében – amely a kötelező magánnyugdíjalapot jelenti – átlagosan évi 11 százalékos növekedést jelentett, az eredmény pedig messzemenően felülmúlja az előzetes várakozásokat.
A Capital gazdasági hetilap számításai szerint a 2008 januárja és a 2012 novembere közötti halmozott infláció 26,1 százalékos volt, így a nyugdíjrendszer második pillérének alapja két és félszeresen haladja meg az infláció mértékét. A kötelező magánnyugdíjalaphoz a bruttó hozzájárulás 8,19 milliárd lej, míg a kedvezményezettek nettó nyeresége 1,44 milliárd lej volt.
A nyugdíjrendszer harmadik, fakultatív magánnyugdíjalapot magába foglaló pillérét 2007-ben hozták létre, így tavalyi év végén elért 51 százalék átlagosan évi 7,7 százalékos növekedést jelent. A Capital elemzői rámutattak, 2007 májusa és 2012 novembere között az infláció mértéke 37 százalék volt, amely 1,4-szer kevesebb, mint a harmadik pillér alapja. Az elmúlt évben a kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi körülmények ellenére a második pillér hozama 10,5 százalékos, míg a harmadik pillér hozama 9,96 százalékos volt.
Marius Popescu, az APAPR elnöke elmondta, a magánnyugdíj-rendszer számára egyértelműen sikeres év volt a tavalyi. “A nyugdíjalapok tovább növekedtek, noha politikailag is meglehetősen zűrzavaros év áll mögöttünk. Öt éves működése alatt a magánnyugdíj-rendszer bebizonyította, hogy nyereséges beruházásként működik, és megérdemli az állampolgárok, illetve a politikai vezetők bizalmát” – vélekedett az illetékes. Hangsúlyozta, a továbbiakban elsődleges céljuk a nyugdíjrendszer stabilan tartása, illetve a kiszámíthatóság megteremtése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Látogatottsági adatok