2013. január 08., 15:592013. január 08., 15:59
A magánnyugdíj-pénztárakat tömörítő szervezet (APAPR) adatai szerint mindez a második pillér esetében – amely a kötelező magánnyugdíjalapot jelenti – átlagosan évi 11 százalékos növekedést jelentett, az eredmény pedig messzemenően felülmúlja az előzetes várakozásokat.
A Capital gazdasági hetilap számításai szerint a 2008 januárja és a 2012 novembere közötti halmozott infláció 26,1 százalékos volt, így a nyugdíjrendszer második pillérének alapja két és félszeresen haladja meg az infláció mértékét. A kötelező magánnyugdíjalaphoz a bruttó hozzájárulás 8,19 milliárd lej, míg a kedvezményezettek nettó nyeresége 1,44 milliárd lej volt.
A nyugdíjrendszer harmadik, fakultatív magánnyugdíjalapot magába foglaló pillérét 2007-ben hozták létre, így tavalyi év végén elért 51 százalék átlagosan évi 7,7 százalékos növekedést jelent. A Capital elemzői rámutattak, 2007 májusa és 2012 novembere között az infláció mértéke 37 százalék volt, amely 1,4-szer kevesebb, mint a harmadik pillér alapja. Az elmúlt évben a kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi körülmények ellenére a második pillér hozama 10,5 százalékos, míg a harmadik pillér hozama 9,96 százalékos volt.
Marius Popescu, az APAPR elnöke elmondta, a magánnyugdíj-rendszer számára egyértelműen sikeres év volt a tavalyi. “A nyugdíjalapok tovább növekedtek, noha politikailag is meglehetősen zűrzavaros év áll mögöttünk. Öt éves működése alatt a magánnyugdíj-rendszer bebizonyította, hogy nyereséges beruházásként működik, és megérdemli az állampolgárok, illetve a politikai vezetők bizalmát” – vélekedett az illetékes. Hangsúlyozta, a továbbiakban elsődleges céljuk a nyugdíjrendszer stabilan tartása, illetve a kiszámíthatóság megteremtése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Látogatottsági adatok