Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Az elnökválasztás után „elszállt” az euró árfolyama

Negatív konjunktúra. Az elnökválasztás után „elszállt” az euró árfolyama

Fotó: Rostás Szabolcs

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei sötét év lesz, amelyben tartósan 5 lej felett marad az euró árfolyama, európai uniós pénzek úszhatnak el, a gazdasági mutatók pedig nemhogy nem javulnak, még a tavalyinál is rosszabbak lehetnek – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docensének érvelése szerint ha az elnökválasztáson versenyben maradt jelöltek közül az Európa-párti győz, akkor is a minimum az, hogy megkésnek a reformok, ami mindenképp fékezi a gazdaságot.

Bálint Eszter

2025. május 08., 08:022025. május 08., 08:02

Három nap telt el a megismételt elnökválasztás első fordulója után, de máris súlyos gazdasági következményeknek vagyunk szemtanúi. A lej–euró-árfolyam meghaladta az 5 lejes lélektani szintet, a bankközi kamatláb rég látott tempóban kúszik felfelé, az állam meg 8 százalék körüli kamat mellett jutna hitelhez, ami igazából a befektetésre nem ajánlott országok sajátja. Hogy George Simion nyeri meg az első fordulót, vélhetően senkit nem lepett meg, annál jobban az, hogy kétszer annyi szavazatot zsebelt be, mint a második helyezett Nicușor Dan. A piacoknak pedig talán ennél is nagyobb „csalódást” okozott, hogy a kormánykoalíció által támogatott jelölt, Crin Antonescu be sem jutott a második fordulóba, hanem a függetlenként versenybe szállt bukaresti főpolgármester fogja összemérni erejét a szélsőséges, magyarellenes, magát „szuverenistának” tituláló AUR-vezérrel. Ráadásul a választási eredmény kormányválságot is szült.

korábban írtuk

Elemző: az elnökválasztáson nem az eszmék ütköztek, hanem a frusztrációk, a kudarc a PSD és a PNL hibája
Elemző: az elnökválasztáson nem az eszmék ütköztek, hanem a frusztrációk, a kudarc a PSD és a PNL hibája

A fősodratú pártokból való kiábrándultság vezetett a megismételt romániai elnökválasztás vasárnapi első fordulójának némileg meglepő eredményéhez, a magyarokat csak kis mértékben lehetett mozgósítani magyar jelölt híján – elemzés.

Megzuhant a „túlértékelt lej”

Mi történik és mire számítsunk rövid-, illetve hosszú távon? – szegeztük neki a kérdést Rácz Béla Gergely közgazdásznak, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagjának néhány perccel azután, hogy szerdán is 5 lej felett maradt az euró árfolyama, mi több, tovább gyengült a román deviza az egységes európai fizetőeszközzel szemben.

„Én onnan kezdeném a történetet, hogy a lej már az elmúlt egy évben is túlértékelt volt, stabilitása a környező országokhoz mérten inkább kivételnek számított” – mutatott rá az árfolyammozgások hátterére a kolozsvári közgazdász. Emlékeztetett: mindez azért fordulhatott elő, mert a Román Nemzeti Bank (BNR) rendszeresen beavatkozott a piaci mozgásokba annak érdekében, hogy az árfolyamot stabilan tartsa. Vagyis a piac már várta, hogy a román fizetőeszköz előbb-utóbb gyengülni fog.

Idézet
Nyilván ez a hirtelen gyengülés és az a tény, hogy az árfolyam átlépte az 5 lejes lélektani határt, a politikai instabilitásnak és az abból következő gazdasági instabilitásnak tulajdonítható.

Ha a piacok és a háztartások negatív jövőképet látnak maguk előtt, ha meginog a bizalom az adott ország gazdaságában, értelemszerűen meginog a bizalom annak az országnak a devizájában is. Ennek pedig az a következménye, hogy a megtakarításokat elkezdik átváltani euróba, a külföldi vállalatok pedig megpróbálják minél hamarabb kivonni a tőkéjüket Romániából” – magyarázta a lej lejtmenete mögötti folyamatokat az elemző.

korábban írtuk

5 lejt meghaladó euró, elszálló kamatok: sokba fáj a polgároknak Simion első fordulós győzelme és a kormányválság
5 lejt meghaladó euró, elszálló kamatok: sokba fáj a polgároknak Simion első fordulós győzelme és a kormányválság

Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.

És a helyzet lehetne még rosszabb is, ha a román jegybank ezúttal is nem avatkozott volna be – tette hozzá a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense, utalva arra, hogy piaci források szerint az elmúlt napokban legalább 3 milliárd euró értékben adhatott el devizát a BNR az árfolyam viszonylagos szinten tartása érdekében.

De persze ennek is van hátulütője,

hiszen a devizatartalék csökkenése nyomán a későbbiekben a központi pénzintézetnek kevesebb mozgástere marad, de ami ennél is látványosabb: az intervenciók a bankközi kamatláb (ROBOR) emelkedéséhez vezetnek, és – mint láthattuk – ez is igen látványos volt az elmúlt napokban.

Heves reakció, de nem alaptalan

Tényleg másként alakultak volna a dolgok, ha Crin Antonescu bejut a második fordulóba? – kérdeztük Rácz Béla Gergelytől, aki igennel válaszolt. Úgy vélekedett: ha a kormánykoalíció közös jelöltje bejut a második fordulóba, és elvi esély maradt volna arra, hogy győztesként kerüljön ki államelnök-választásból, nyugodtabbak lennének a piacok.

Nem derűlátó. Rácz Béla Gergelyt az elnökválasztás utáni időszak forgatókönyveiről faggattuk Galéria

Nem derűlátó. Rácz Béla Gergelyt az elnökválasztás utáni időszak forgatókönyveiről faggattuk

Fotó: facebook/Magyar Ifjúsági Központ - MIK

„Hiszen ez azt jelentené, hogy megmarad a kormánykoalíció, végig tudja vinni azokat a reformokat, amelyeket már előkészített, és május végén, június elején bejelenti a reformokat, amelyek – ha nem is hozzák egyensúlyba, de – csökkenteni tudják a gazdaság egyensúlytalanságát, igazodnak a költségvetési törvényhez, azaz a büdzsébe foglalthoz hasonló hiány lesz az év végén, nem pedig annál sokkal nagyobb. Vagyis ez a piacokat ha nem is megnyugtatta volna, de megtartotta volna azon véleményében, hogy Romániában vannak ugyan strukturális problémák, de »hajlandók vagyunk Romániát finanszírozni, Románia annak ellenére, hogy most rossz helyzetben van, azon az úton halad, amelyik gazdasági értelemben majd elfogadható lesz«. Na, de nem ez történt” – fogalmazott a BBTE docense.

Aki amúgy úgy látja, hogy a piacok általában véve is „mindig hirtelen reagálnak, és az érzelmi befolyás mindig nagyobb”.

„Ha megnézzük, hogy mekkora változások történnek a piacon, versus mekkora a baj, akkor a piac mindig túlreagálja azt a helyzetet, ami a valóságban történik. Tehát azt mondom, nyilvánvaló, hogy nagy baj van, de a piaci reakció mindig erősebb a bajnál. Ezt azért szem előtt kell tartani” – húzta alá a közgazdász.

„Nincs pozitív szcenárió” az elnökválasztás utáni hónapokra

De ha ilyen gyorsan és ilyen hevesen reagáltak a piacok az első fordulóra, mire számíthatunk még a május 18-ai második fordulóig, illetve milyen forgatókönyvek körvonalazódnak a választások utánra? Visszasüllyed-e például az euró az 5 lejes szint alá? Csökkenésnek indulnak-e a kamatok? – tettük fel a további kérdéseket.

Rácz Béla Gergelynek sajnos nincsenek jó hírei.

Meglátása szerint az euró egészen biztosan tartósan az 5 lejes szint fölött marad, ami pedig a román gazdaság alakulását illeti, rövid távon amúgy sincsenek pozitív szcenáriók. „Én őszintén azt gondolom, hogy ki kell mondani: rövid távon – és rövid táv alatt körülbelül ezt a naptári évet értem – nincs olyan forgatókönyv, amelyik pozitív lenne.

Idézet
Van rossz és van nagyon rossz szcenárió.

A nagyon rossz az, hogy Simion nyeri meg a választásokat, és akkor létrejön valamilyen kormány, amiben benne van az AUR, vagy ne adj isten nem jön létre egy olyan kormány, ami politikai válságba taszítja az országot. Ez a két forgatókönyv a nagyon rossz kategóriába tartozik.

Idézet
A rossz szcenárió pedig az, hogy Nicușor Dan megnyeri a második fordulót – ami persze a kettő közül nyilván a kisebb rossz gazdasági értelemben –,

megalakul egy európai kormány. Ám a reformok megint el fognak tolódni, júniusban nem lesz fiskális reform, az ország nem fogja tudni tartani azt a 7 éves hiánycsökkentő tervet, amelyet az Európai Bizottság elé terjesztett” – vázolta az elemző.

Az elnökválasztás után „elszállt” az euró árfolyama Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Rácz szerint ugyanakkor az már gyakorlatilag biztos, hogy az idei évben nem sikerül tartani a hazai össztermék (GDP) 7 százalékát kitevő deficitcélt,

és egyáltalán nem zárja ki azt sem, hogy még a tavalyi szintet is meghaladja, ami az EU módszertanával számolva a 9 százalékot is meghaladta. Ilyen körülmények között pedig a román állam még drágábban fog hozzájutni a nélkülözhetetlen hitelekhez, az Európai Bizottság pedig végső esetben akár fel is függesztheti az uniós források kifizetését – sorolta a szakember.

„Rövid távon én azt gondolom, hogy az idei év a román gazdaság számára sötét esztendő lesz. Nem tragédia, én nem vizionálok olyan sötét képet, mint a legpesszimistább elemzők, akik az ország fizetésképtelenségéről meg hasonlókról beszélnek, én ezt nem tartom valószínűnek. De azt, hogy az idei év a jobbik forgatókönyv szerint is nagyon gyenge év lesz gazdaságilag, ezt szerintem már bátran ki lehet mondani hangosan” – vetítette előre Rácz Béla Gergely.

Ez pedig egyebek mellett azzal is jár, hogy a kormány kénytelen lesz a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába sorolt országokhoz hasonlóan 8 százalék feletti kamatot fizetni, amit utólag a polgárok fognak megfizetni.

Másik opcióként ugyanakkor nem zárható ki az sem, hogy Románia a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorul, ami alacsonyabb kamatot, ám szigorú agendát jelent.

„Miután a politikusok rövidtávú haszonszerzése által vezérelve a kormány évtizedeken keresztül felelőtlenül túlköltekezik, és most ráadásul nem is jöttek be a számítások, akkor nincs olyan csodával határos megoldás, hogy oké, holnaptól másképp csináljuk, de nem fog fájni. Fájni fog így is, úgy is” – összegzett Rácz Béla Gergely.

korábban írtuk

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is
Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is

Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint
2025. május 13., kedd

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók

Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók