Életbe lépett Putyin háromnapos tűzszünete, de Ukrajna szerint már meg is sértették

tűzszünet

Vitatott tűzszünet. Putyin a második világháborúban aratott győzelem évfordulója alkalmából hirdetett tűzszünetet, amelyet az ukránok szerint az oroszok máris megsértettek

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Életbe lépett a Vlagyimir Putyin orosz elnök által a múlt hónapban egyoldalúan meghirdetett háromnapos tűzszünet Ukrajnában, miközben Oroszország a második világháborús győzelem napjának pénteki évfordulójára készül.

Krónika

2025. május 08., 08:292025. május 08., 08:29

A TASZSZ orosz állami médiaügynökség CNN által idézett jelentése szerint a tűzszünet helyi idő szerint szerdán éjfélkor kezdődött.

Három órán belül az ukrán légierő azt állította, hogy Oroszország irányított bombákat vetett be az észak-ukrajnai Szumi ellen

– jelentette a Reuters hírügynökség, hozzátéve, hogy nem tudta függetlenül ellenőrizni az állításokat.

A Reuters ugyanakkor csütörtökön reggel azt írta, hogy

Ukrajna városaiban nyugalom honol a korábbi heves orosz légitámadások után.

A Kreml múlt havi közleménye szerint Putyin „humanitárius megfontolásokra” hivatkozva elrendelte „minden katonai akció” felfüggesztését Ukrajnában május 8. éjféltől május 11. éjfélig.

Kijev elutasította a rövid távú tűzszünetet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „színházi előadásnak” nevezte Putyin bejelentését, és megismételte, hogy országa támogatja a 30 napos tűzszünetre vonatkozó korábbi amerikai javaslatot, amelyet Oroszország elutasított.

A Putyin által a tűzszünetre kijelölt háromnapos időszak egybeesik a második világháborús oroszországi győzelem napi megemlékezésekkel, beleértve a május 9-én, pénteken tartandó hagyományos katonai parádét.

A nagyszabású eseményen várhatóan több, Oroszországgal baráti viszonyban álló ország vezetője, köztük Hszi Csin-ping kínai elnök is részt vesz.

A CNN szerint a parádét a korábbi évekhez hasonlóan Putyin és kormánya várhatóan a propaganda terjesztésére fogja felhasználni, amely Moszkva Ukrajnával szembeni jelenlegi agresszióját hamisan a kijevi „náci” rezsim elleni küzdelemnek állítja be.

Miközben Oroszország a második világháború befejezésének évfordulójára készül, ukrán drónok támadták Moszkvát a harmadik egymást követő éjszaka a szerdára virradóra.

A támadások miatt az orosz hatóságok 13 repülőtér – négy moszkvai és kilenc távolabbi – légi forgalmának ideiglenes leállítására kényszerültek.

Szerdán több drón is Moszkva irányába tartott, Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint szerda délután lelőttek egy Moszkva felé tartó harci drónt.

A repülőterek leállítása kínos lehetett Moszkva számára, hiszen az Oroszországgal baráti viszonyban maradt országok küldöttségei érkeznek a pénteki parádéra.

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök, To Lam vietnami elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő is a 29, jelenlétét megerősítő vezető között van a vendéglistán – közölte Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó.

Ukrajna korábban azt mondta, hogy „nem vállal felelősséget azért, ami az Oroszországi Föderáció területén történik” a háború miatt.

Zelenszkij azt mondta, hogy országa nem fog „játszadozni, hogy kellemes légkört teremtsen, hogy Putyin május 9-én kiléphessen az elszigeteltségből”.

Bár Oroszország elutasította az amerikai tűzszüneti javaslatot, a győzelem napja körüli egyoldalú tűzszünet volt a második rövid távú tűzszünet, amelyet Putyin kevesebb mint egy hónapon belül bejelentett.

Húsvétkor Oroszország vezetője meglepetésszerűen közölte, hogy utasította csapatait, hogy mintegy 30 órára állítsanak le minden katonai tevékenységet. Ukrajna a tűzszünet megsértésével vádolta Oroszországot, bár azt állította, hogy a frontvonalak egyes részein lelassultak a harcok.

Eközben

az amerikai alelnök szerdán kijelentette: az Egyesült Államok nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között, ugyanakkor megerősítette, hogy ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból.

J. D. Vance Washingtonban a müncheni biztonsági konferencia által rendezett pódiumbeszélgetés keretében kifejtette, hogy az amerikai megközelítést a stratégiai realizmus vezérli a háború lezárására tett erőfeszítések során.

Abszurdnak nevezte, hogy a hosszú ideje zajló háborúban a két fél még csak nem is beszél egymással arról, hogy mit akar elérni annak érdekében, hogy lezárja a konfliktust.

Az orosz állásponttal kapcsolatban az alelnök kifejtette: annak érdekében, hogy a háború lezárható legyen, meg kell érteni, hogy a másik fél honnan indul, és ez még csak azt sem jelenti, hogy egyet kellene érteni a háború igazolására hangoztatott orosz állásponttal.

Az amerikai közvetítéssel zajló alkufolyamat részleteiről Vance azt mondta, hogy az orosz fél nem érdektelen a háború lezárását tekintve. Hozzátette, hogy jelen pillanatban

azokat az elvárásokat és engedményeket, amelyeket Oroszország kér, az Egyesült Államok túl soknak tartja,

és egyben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az ukrán szükségleteket is annak érdekében, hogy rendezés sikeres legyen.

„A konkrét lépés, amit most szeretnénk látni, az az, hogy mindkét fél, oroszok és ukránok megállapodnak bizonyos alapvető irányelvekben, amelyek mentén leülnek és beszélnek egymással, és ilyen párbeszédben az Egyesült Államok örömmel vesz részt” – fogalmazott az amerikai alelnök.

Megállapította, hogy a két fél elvárásai közötti szakadékot úgy nem lehet csökkenteni, ha nincs közvetlen tárgyalás.

„Úgy lehetetlen a közvetítés, ha teljes mértékben hiányzik legalább bizonyos párbeszéd” – hangoztatta az amerikai alelnök.
Vance egyben elismerte, hogy

miközben Ukrajna jelenleg késznek mutatkozik egy 30 napos tűzszünetet elfogadni, a pillanatnyi orosz álláspont az, hogy a harcok ilyen hosszúságú szüneteltetése nem stratégiai érdeke.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok amennyire csak lehet próbál konstruktív közvetítőként részt vállalni, ugyanakkor ebben a szerepben az teszi „frusztrálttá” mindkét fél irányában, hogy olyan mértékű a gyűlölet, hogy egy egyórás megbeszélés első félórája mindig a történelmi sérelmek felemlegetéséről szól mindekét oldalon.

Az alelnök egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy „a háború rossz az Egyesült Államok, rossz Európa, rossz Oroszország és rossz Ukrajna számára, Donald Trump amerikai elnök a háború befejezése mellett szóló humanista érveként azt emelte ki, hogy az emberek halálát, az öldöklést kell megállítani.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 07., szerda

Fekete füst szállt fel a konklávé első napján, egyelőre nincs új pápa

22 óra után nem sokkal fekete füst szállt fel a Vatikánban található Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy az első szavazási forduló során nem választottak új pápát.

Fekete füst szállt fel a konklávé első napján, egyelőre nincs új pápa
2025. május 07., szerda

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban

Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban
2025. május 07., szerda

Homília a konklávé előtt: „olyan pápát válasszanak, akire ma Krisztus egyházának és az emberiségnek szüksége van“

Százharminchárom választó bíboros és több idősebb kardinális jelenlétében kezdődött szerdán délelőtt a Szent Péter bazilikában a római pápa megválasztásáért tartott szentmise.

Homília a konklávé előtt: „olyan pápát válasszanak, akire ma Krisztus egyházának és az emberiségnek szüksége van“
2025. május 07., szerda

Célegyenesben a román–magyar területi társulás bejegyzése

Amint a romániai települések képviselő-testületei is megszavazzák a román–magyar kistérség alapító okmányait, csak a két ország külügyminisztériumainak jóváhagyása szükséges, hogy a határ menti régió közös fejlesztési szervezete megkezdhesse működését.

Célegyenesben a román–magyar területi társulás bejegyzése
2025. május 07., szerda

Ursula von der Leyen: fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az EU-hoz

Fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mert a csatlakozás a legerősebb biztonsági garancia – jelentette ki Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke Ukrajna további támogatását is hangsúlyozta.

Ursula von der Leyen: fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az EU-hoz
2025. május 07., szerda

Bukarest Putyinnak: nem Románia fenyegeti a térség biztonságát, hanem Oroszország

Kiverte a biztosítékot BukarestbenVlagyimir Putyin orosz elnök egyik korábbi nyilatkozatának moszkvai felmelegítése, amelyben arról beszélt, hogy a NATO-rakétatámaszpont miatt Románia hozzájárult a térséget érő biztonsági fenyegetések növeléséhez.

Bukarest Putyinnak: nem Románia fenyegeti a térség biztonságát, hanem Oroszország
2025. május 07., szerda

Meloni nyilvánosan nem, csak magánüzenetben gratulált Simionnak

Bár egy pártcsaládba tartoznak, Giorgia Meloni olasz kormányfő nem gratulált nyilvánosan a George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a szélsőjobboldal álalmfőjelöltjének első fordulós győzelme után

Meloni nyilvánosan nem, csak magánüzenetben gratulált Simionnak
2025. május 07., szerda

Beszólt Washingtonnak az új kancellár: maradjon távol Németország belpolitikájától

Friedrich Merz, Németország új kancellárja egy kedd esti interjúban arra intette az amerikai kormányzatot, hogy „maradjon távol” országa belpolitikájától.

Beszólt Washingtonnak az új kancellár: maradjon távol Németország belpolitikájától
2025. május 07., szerda

Gáza: elutasítja a tárgyalásokat a Hamász, iskolát talált el az izraeli hadsereg

A Hamász egyik magas rangú tisztségviselője kijelentette, hogy a terrorszervezet nem érdekelt a további tárgyalásokban egy új gázai tűzszüneti és túszszabadítási megállapodásról, miközben Izrael folytatja „kiéheztető háborúját”.

Gáza: elutasítja a tárgyalásokat a Hamász, iskolát talált el az izraeli hadsereg
2025. május 07., szerda

Trump: ha nem rúgják ki Oroszországot a G8-csoportból, ma nem lenne háború Ukrajnában

Donald Trump amerikai elnök Oroszország ukrajnai invázióját annak tulajdonította, hogy Oroszországot kizárták a Nyolcak csoportjából (G8), amely ma már a Hetek csoportjaként (G7) ismert.

Trump: ha nem rúgják ki Oroszországot a G8-csoportból, ma nem lenne háború Ukrajnában