2010. március 02., 08:522010. március 02., 08:52
Mint hangsúlyozzák, meglátásuk szerint a társaság 90 millió eurós támogatásával a kormány nem csupán közpénzt herdál el, az intézkedés vélhetően diszkriminatív, versenytorzító hatású, és a tiltott állami támogatás „tipikus esetének” minősülő lépés, amely semmilyen előnnyel nem jár az utasok számára.
A Wizz Air rámutat: nem akadt magánbefektető, aki hajlandó lett volna beszállni a Malévba, amiből kitűnik, hogy nincs értelme támogatni a társaságot, a magyar állam mégis ilyen „befektetésre” fordít nagy összegeket, ráadásul válság idején. „Ez több mint aggasztó – fogalmaznak. – A magyar kormány jobban tenné, ha tanulna az európai – például a belga és a svájci – példából, amelyek megmutatták, hogy eredményesen is lehet kezelni egy nemzeti légitársaság csődjét.”
Akár több hónapig eltartó vizsgálatot is indíthat az Európai Bizottság, ha indokoltnak tartja a Wizz Air panaszát a Malév visszaállamosítása ügyében – reagált az MTI-nek az ügyben Amelia Torres, az Európai Bizottság versenyügyi biztosának szóvivője, aki még nem tudott arról, hogy ilyen tartalmú beadvány érkezett volna Brüsszelbe.
A Malév légitársaság múlt hét végén megtartott rendkívüli közgyűlésén kötött megállapodás értelmében a jelenlegi orosz tulajdonos, az állami Vnyesekonombank kiszáll a légitársaságból, amely így ismét magyar állami tulajdonba kerül. A magyar állam 25,5 milliárd forintot kitevő tőkeemeléssel mintegy 95 százalékban szerzi meg a társaságot. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az AirBridge rendelkezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok