Nagy a tétjük az orosz–ukrán tárgyalásoknak, kudarc esetén Washington azt ígéri, tényleg kivonul a rendezési folyamatból

ukrán

Nyomás. Donald Trump ultimátumot adott: ha az isztambuli tárgyalásokon nem ér el előrelépést az orosz és az ukrán fél, az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból – emlékeztetett Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja a Breitbart News amerikai hírportálnak adott, kedden megjelent interjújában, amelyben a csütörtöki, isztambuli béketárgyalásokról beszélt.

Hírösszefoglaló

2025. május 14., 09:022025. május 14., 09:02

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy kész csütörtökön Törökországba utazni, és „közvetlenül és vezetői szinten” tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról. A közelmúltban több ízben kijelentette, hogy kész tárgyalni személyesen Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azonban eddig nem adott határozott választ arra, hogy tárgyalóasztalhoz ül-e vele.

Zelenszkij ugyanakkor kedden a CNN-nek elmondta: csak Putyinnal hajlandó találkozni, más orosz illetékessel nem, és a tűzszüneti megállapodáson kívül minden egyéb végkifejlet kudarc lenne.

„Javasoljuk a közvetlen tárgyalások újraindítását a kijevi rezsimmel május 15-én, csütörtökön Isztambulban, ahol korábban félbeszakadtak” – fogalmazott Vlagyimir Putyin múlt vasárnapra virradó éjjel kiadott nyilatkozatában.

Donald Trump, aki jelenleg a Közel-Keleten tárgyal, nem zárta, ki, hogy személyesen részt vesz a csütörtökön Törökországban tervezett ukrán-orosz tárgyaláson.

Idézet
Az elnök (Trump) ultimátumot adott mindkét félnek (Ukrajnának és Oroszországnak), miszerint ha ezek a közvetlen tárgyalások nem történnek meg mielőbb, akkor szerinte az Egyesült Államoknak hátrébb kell lépnie ettől a konfliktustól, bármit is jelentsen ez, és egyszerűen nem szabad részt vennie benne”

– mondta az interjúban Witkoff, hozzátéve: „Mi közvetíteni szeretnénk. Ez nem a mi háborúnk. Nem mi kezdtük, de segíteni akarunk a lezárásában. Ez úgy történik meg, hogy tűzszünetet kötünk, mindenki beszünteti az erőszakot, és együtt töltünk egy kis időt, hogy megoldást találjunk a fő kérdésekre, és úgy vélem, ez lehetséges.”

Ukrajna, az Egyesült Államokkal és más nyugati partnereivel együtt – köztük az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Németországgal és Lengyelországgal – amellett van, hogy

mielőbb legalább harminc napig legyen tűzszünet, mert ez nyithat utat a diplomáciai rendezésnek, ezt azonban eddig Moszkva visszautasította.

Donald Trump amerikai elnök Rijádban kedden bejelentette: Marco Rubio amerikai külügyminiszter részt vesz az Isztambulban csütörtökön tervezett orosz-ukrán tárgyalásokon.

A Kreml eközben közölte, hogy az ő delegációjuk is ott lesz a török városában, de azt nem árulták le, hogy ki képviseli Oroszországot azon a tárgyaláson, ahol várhatóan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogja képviselni Ukrajnát.

Trump rendkívül fontosnak nevezte a tervbe vett találkozót. Az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy várakozásai szerint a megbeszéléseken sikerül majd „nagyon jó eredményeket” elérni.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint a találkozóra Rubio mellett Steve Witkoff és Keith Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottjai is elutaznak.

Eközben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője kedden, a koppenhágai demokrácia-fórumon, amelyen online formában vett részt, kijelentette:

Idézet
Úgy gondolom, hogy ha Vlagyimir Putyin visszautasítja, hogy eljöjjön Törökországba, az a végső jelzés lesz arra nézve, hogy Oroszország nem akarja befejezni ezt a háborút, hogy Oroszország nem akar és nem is áll készen semmiféle tárgyalásra” .

Rámutatott arra, hogy jelen állás szerint az orosz fél semmilyen választ nem adott az orosz elnök törökországi részvételével kapcsolatban. Ugyanakkor Kijev megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kész a részvételre, és jelen lesz Törökországban – emlékeztetett.

Kiemelte még, hogy hétfőn Donald Trump amerikai elnök is „nagyon erőteljes és egyértelmű” nyilatkozatot tett, miszerint mindkét vezető jelenlétére számít Törökországban.

Jermak szerint amennyiben Moszkva visszalép a tárgyalásoktól, akkor

az Egyesült Államoknak és az egész világnak erőteljes választ kell erre adnia, beleértve új szankciók bevezetését Oroszország ellen, valamint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelését.

A hivatalvezető kitért arra, hogy zajlik az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozására indult munkafolyamat.

„A legkomolyabb és legerősebb garancia ugyanakkor egy erős, felkészült, kiképzett ukrán fegyveres erő, s ezen dolgozunk partnereinkkel. Emellett számítunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról kötött megállapodás a jövőbeni biztonsági garanciarendszer egyik eleme lesz” – emelte ki Andrij Jermak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak ugyanakkor kijelentette:

az orosz fél folytatja a felkészülést a csütörtökön Isztambulban esedékes ukrajnai rendezési tárgyalásokra.

Peszkov közölte, hogy „amint az elnök ezt szükségesnek tartja”, a Kreml be fogja jelenteni, hogy ki képviseli majd Oroszországot az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokon. Egyéb kommentárt nem fűzött a témához.

Mint fogalmazott, Európa hozzáállása az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban „nem kiegyensúlyozott, a háború folytatását célozza, és éles ellentétben áll a Moszkvában vagy Washingtonban tanúsított hozzáállással”.

A szóvivő szerint Európa „teljes mértékben Ukrajna oldalán áll”,

ezért nem állíthatja, hogy elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan viszonyul a tárgyalásokhoz.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy
Franciaország, Nagy-Britannia és Németország nem akarja az ukrajnai konfliktus leállítását, és annak elhúzására törekednek.

„Ha eltekintünk a politikai lépéseiket övező szólamoktól, akkor

Idézet
a legfőbb céljuk Oroszország legyőzése a harctéren, Oroszország nemzetközi elszigetelése, gazdaságának megfojtása és a rezsimváltás. Mind a négy területen teljes kudarcot vallottak. Ez azonban egyáltalán nem csillapítja a vágyukat, hogy elérjék céljukat”

– nyilatkozott.

A diplomata hangot adott véleményének, miszerint a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékek története azt bizonyítja, hogy
az európaiak tehetetlenek nemzeti érdekeik védelme ügyében.

Meglátása értelmében Európa „csendben lenyelte ezt a szabotázst, ezt a terrorcselekményt, amely közvetlenül érinti nemcsak Németország, hanem az összes európai mély gazdasági érdekeket”.

Az orosz energiaforrásokról való lemondás Gruskov szerint sok EU-ország számára a gazdasági válság elmélyülését jelentené, csapást az EU gazdaságára és polgárainak jólétére.

„Legalább két ország már ma nyíltan kijelenti: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezek a tervek ne valósuljanak meg. Ez Magyarország és Szlovákia, amelyek rendkívül érdekeltek a zavartalan, kiszámítható, átlátható árazású szállításokban Oroszországból, és tisztában vannak azzal, hogy gazdasági jólétük közvetlenül függ az Oroszországgal való együttműködés mértékétől” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának elnöke újságíróknak kedden Moszkvában azt mondta, hogy

a NATO-országok azért vizsgálják felül a szövetség katonai doktrínáját, mert vissza akarják állítani hadiiparukat, és egy jövőbeli háborúra készülnek.

A képviselő válaszlépéseket helyezett kilátásba, és azt hangoztatta, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, mint senki másnak, amelyek képesek bármilyen feladatot megoldani egy fegyveres konfliktusban.

Peszkov egyébként kitért a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai Boeing utasszállító repülőgép ügyére is. Elfogultnak nevezte az ezzel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményeit. „Oroszország nem vett részt a szerencsétlenség kivizsgálásában. Ezért nem fogadjuk el az elfogult következtetéseket” – mondta.

Újabb szankciókkal fenyeget Macron és Merz
Emmanuel Macron francia elnök újabb szankciókat ígért Oroszországgal szemben, ha az elutasítja a feltétel nélküli tűzszünetet. Azt is felvetette, hogy Franciaország nyitott arra, hogy Oroszországgal szembeni elrettentésként más európai országokban is állomásoztassa atomfegyvereit.
Macron a TF1 francia televíziónak kedden adott interjúban elmondta, hogy Franciaország más európai országokkal és az Egyesült Államokkal együtt új szankciócsomagot készít elő Oroszország ellen arra az esetre, ha az elutasítja az Ukrajna elleni háborúban a feltétel nélküli tűzszünetet.
Macron szerint az Európai Bizottság „a következő napokban” készíti elő a szankciókat, amelyek az orosz pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az olaj- és gázipart célozzák majd.
Macron hozzátette, hogy Ukrajna, Franciaország és a szövetséges európai országok célja a tűzszünet „a szárazföldön, a levegőben és a tengeren... (és) a területek és a biztonsági garanciák kérdésének megvitatása”.
A francia elnök azt is mondta, hogy „kész tárgyalást nyitni” a szövetséges európai országokkal arról, hogy Franciaország atomfegyvereket állomásoztasson a területükön az orosz agresszióval szembeni elrettentésként.
Macronhoz hasonlóan Friedrich Merz német kancellár is leszögezte a nap folyamán: az Európai Unió kész jelentősen szigorítani az Oroszország elleni szankciókat, ha a héten nem történik előrelépés az ukrajnai háború befejezésében
Merz elmondta, hogy az EU vezetői támogatják Zelenszkij diplomáciai törekvését a tűzszünetre, de új, átfogó szankciókkal figyelmeztetnek, ha Putyin nem hajlandó komolyan elkötelezni magát.
„Várjuk Putyin beleegyezését, és egyetértünk abban, hogy ha ezen a héten nem történik valódi előrelépés, akkor európai szinten együtt akarunk működni a szankciók jelentős szigorításáért” – mondta Merz egy sajtótájékoztatón.
Egy uniós tisztségviselő a Kyiv Independentnek elmondta, hogy a blokk szerdán fogja nyilvánosságra hozni a következő szankciócsomagját. Az uniós intézkedések 17. köre az orosz gazdaság további ágazatait célozhatja meg, az új szankciók a hírek szerint az energia- és a pénzügyi piacokra összpontosulnak.
Az EU Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta 16 szankciócsomagot vezetett be, amelyek katonai beszállítókat, orosz állami szervezeteket és a háborúban részt vevő személyeket céloznak.
Merz figyelmeztetett, hogy a tárgyalások során további engedmények Ukrajna részéről ésszerűtlenek lennének, ha Oroszország továbbra is polgári célpontokat támad.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 16., szombat

Európai reakció az alaszkai csúcstalálkozóra: elutasítják Putyin feltételeit

Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.

Európai reakció az alaszkai csúcstalálkozóra: elutasítják Putyin feltételeit
2025. augusztus 16., szombat

Elemzők: bár Trump és Putyin találkozóján nem állapodtak meg a fegyverszünetről, azért lehet még ígéretes folytatás

Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.

Elemzők: bár Trump és Putyin találkozóján nem állapodtak meg a fegyverszünetről, azért lehet még ígéretes folytatás
2025. augusztus 16., szombat

Kreml: Moszkva és Washington közösen keresheti tovább a megoldást – Megszólalt a román külügy is

Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.

Kreml: Moszkva és Washington közösen keresheti tovább a megoldást – Megszólalt a román külügy is
2025. augusztus 16., szombat

Zelenszkij: Ukrajna kész a békéért dolgozni, hétfőn találkozom Trumppal

Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.

Zelenszkij: Ukrajna kész a békéért dolgozni, hétfőn találkozom Trumppal
2025. augusztus 16., szombat

Amíg Trump és Putyin tárgyalt, Oroszország és Ukrajna drónesőt zúdított egymásra

Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.

Amíg Trump és Putyin tárgyalt, Oroszország és Ukrajna drónesőt zúdított egymásra
2025. augusztus 16., szombat

Trump–Putyin találkozó: nincs megállapodás a fegyverszünetről, de Trump szerint sikerült előrelépést elérni

Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.

Trump–Putyin találkozó: nincs megállapodás a fegyverszünetről, de Trump szerint sikerült előrelépést elérni
2025. augusztus 15., péntek

Mosolyogva rázott kezet Trump és Putyin, megkezdődött a történelmi csúcstalálkozó

Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.

Mosolyogva rázott kezet Trump és Putyin, megkezdődött a történelmi csúcstalálkozó
2025. augusztus 15., péntek

Bukarest magyarázza a bizonyítványát, miután az amerikai külügy ismét szóvá tette a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését

Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.

Bukarest magyarázza a bizonyítványát, miután az amerikai külügy ismét szóvá tette a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését
2025. augusztus 15., péntek

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában

Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában
2025. augusztus 15., péntek

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot

Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot