akik leszögezik, „a kormány újfent megmutatta, hogy jottányit sem ért ahhoz, mit jelent könyvelőnek lenni”.

Aberrációnak nevezik a kormány kezdeményezését, és felhívják a figyelmet arra, hogy a rendszer azokban az országokban sem működik tökéletesen, ahol korábban bevezették.

A kkv-k határozottan ellenzik

Számos problémát vet fel az áfával kapcsolatos újítás a kkv-k képviselői szerint. Mint hétfői közleményükben rámutatnak, a jövő év januárban hatályba lépő intézkedésnek semmiképp sem lenne szabad kötelező érvényűnek lennie, a vállalkozóknak önkéntes alapon kellene eldönteniük, hogy kívánnak-e csatlakozni.

plusz illetékeket kell fizetni a pénzintézetnek az új bankszámla után, ugyanakkor a lépés kihat a cash-flowra, és akadályozza a pénzek mozgását.

A vállalkozók arra is felhívják a figyelmet, hogy a bürokráciát is növeli az új áfafizetési módozat, s miközben még számos kérdőjel van, mielőbb hatályba kellene léptetni, ami jelentős erőfeszítést feltételez.

Florin Jianu, a kkv-k szövetségének az elnöke úgy nyilatkozott, hogy az áfás bankszámlák bevezetése nyomán leállna a román gazdaság, az Országos Adóhatóságnak (ANAF) ugyanis

Leszögezte, a kormány ismét hatástanulmány elkészítése nélkül hozott döntést.

A CNIPMMR különben egy közvélemény-kutatást is ismertetett, ami szerint a válaszadók 97,5 százaléka ellenzi, hogy külön bankszámla kelljen az áfafizetéshez, és szintén 97,5 százalékuk gondolja úgy, hogy a módosítás negatívan hatna a cége tevékenységére.

Saját hozzá nem értését kompenzálná az állam

– vélekedett a Krónika megkeresésére Édler András.

A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, minden lehetséges fórumon, a társadalmi párbeszéd csoportban, a pénzügyminiszternek is egyértelműen elmondta, hogy a megosztott áfabefizetés nem jó megoldás, ám javaslatainak csak egy részét vették figyelembe.

Több vállalkozás nem a nagy árrésből remél profitot, hanem a nagy forgalom után, ezek egy hónap alatt a 19 százalékot többször is megforgatták, most viszont ehhez az összeghez már nem férhetnek hozzá.

„Elveszik a vállalkozóktól a forgótőkét, ahelyett, hogy mint Magyarországon, kedvezményes kamatú hitelekkel segítenék őket, azt a pénzt is elveszik, amit eddig 30 napig használhattak. Mindezt azért, mert az állami intézmények nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat” – fogalmazta meg a kamara elnöke. Édler rámutatott, ezt a módszert az Európai Unió mindössze két országában alkalmazzák, tehát nem is elterjedt.

A törvényt betartókra sújtanak le

– fogalmazta meg lapunk megkeresésére Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó és könyvviteli szakember rámutatott, azért találták ki a módosítást, mert az állam rosszul hajtja be az adót, a bejelentett és a kifizetett áfa mértéke között hatalmas a különbség.

Ha eddig egy cégnek volt havonta harminc kifizetése, akkor most lesz hatvan, s még akkor is megbírságolhatják, ha az alapszámlájáról fizeti a beszállítónak az áfát, amihez különben joga kellene hogy legyen, hiszen ezzel valójában saját maga ellen dolgozik.

Mint magyarázta, a cégeknek napi áfanyilvántartást kell vezetniük, miközben a kisebb vállalkozásoknak még napi alapnyilvántartásuk sincs.

Inkább a büntetés?

Debreczeni László ugyanakkor kiemelte, sikerült elérni, hogy enyhék a büntetések, ha a napi tévedéseket a hónap végén korrigálják, és korrektül befizetik az áfát. Lesznek olyan cégek, amelyek inkább vállalják ezeket a bírságokat, hiszen kevesebb kiadással jár befizetni a 15–20 lejes büntetést, mint a napi adminisztráció költsége.

A cége már októbertől belép a rendszerbe, hogy tesztelje azt, majd ez alapján tudjon tanácsokat adni az ügyfeleinek. Meglátása szerint, ennél a módosításnál is be kellett volna vezetni egy 10 ezer lejes forgalom-határértéket, hogy ne kelljen az 5 lejes számla után is számolgatni, de ezt nem sikerült kiharcolni.