Fotó: Kristó Róbert
Leállíthatja az ország gazdaságát, ha a cégeknek külön bankszámlát kell nyitniuk az áfa számára – figyelmeztetnek a vállalkozók, ellenzve a kormány tervét. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint egy plusz adminisztrációt varrnak a cégek nyakába.
2017. szeptember 05., 09:502017. szeptember 05., 09:50
2017. szeptember 05., 09:512017. szeptember 05., 09:51
Online petíció indult annak érdekében, hogy ne kelljen külön bankszámlát nyitni az általános forgalmi adónak (áfa/TVA); a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) hétfőn közleményben hívta fel a figyelmet a megosztott áfafizetés körüli gondokra.
akik leszögezik, „a kormány újfent megmutatta, hogy jottányit sem ért ahhoz, mit jelent könyvelőnek lenni”.
Aberrációnak nevezik a kormány kezdeményezését, és felhívják a figyelmet arra, hogy a rendszer azokban az országokban sem működik tökéletesen, ahol korábban bevezették.
Számos problémát vet fel az áfával kapcsolatos újítás a kkv-k képviselői szerint. Mint hétfői közleményükben rámutatnak, a jövő év januárban hatályba lépő intézkedésnek semmiképp sem lenne szabad kötelező érvényűnek lennie, a vállalkozóknak önkéntes alapon kellene eldönteniük, hogy kívánnak-e csatlakozni.
plusz illetékeket kell fizetni a pénzintézetnek az új bankszámla után, ugyanakkor a lépés kihat a cash-flowra, és akadályozza a pénzek mozgását.
A vállalkozók arra is felhívják a figyelmet, hogy a bürokráciát is növeli az új áfafizetési módozat, s miközben még számos kérdőjel van, mielőbb hatályba kellene léptetni, ami jelentős erőfeszítést feltételez.
Florin Jianu, a kkv-k szövetségének az elnöke úgy nyilatkozott, hogy az áfás bankszámlák bevezetése nyomán leállna a román gazdaság, az Országos Adóhatóságnak (ANAF) ugyanis
Leszögezte, a kormány ismét hatástanulmány elkészítése nélkül hozott döntést.
A CNIPMMR különben egy közvélemény-kutatást is ismertetett, ami szerint a válaszadók 97,5 százaléka ellenzi, hogy külön bankszámla kelljen az áfafizetéshez, és szintén 97,5 százalékuk gondolja úgy, hogy a módosítás negatívan hatna a cége tevékenységére.
– vélekedett a Krónika megkeresésére Édler András.
A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, minden lehetséges fórumon, a társadalmi párbeszéd csoportban, a pénzügyminiszternek is egyértelműen elmondta, hogy a megosztott áfabefizetés nem jó megoldás, ám javaslatainak csak egy részét vették figyelembe.
Édler András
Fotó: Nagy D. István
A kamara elnöke attól tart, hogy ez a módosítás újabb eszköz lehet a pénzügyőrség kezében, hogy bírságolja a vállalkozókat, ezért megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy elfogadták a javaslatát, és nem rónak ki hatalmas bírságokat, ha a napi nyilvántartásban hibázik a cégvezető, de a hónap végén mégis korrigál, és korrektül befizeti az adóját.
Több vállalkozás nem a nagy árrésből remél profitot, hanem a nagy forgalom után, ezek egy hónap alatt a 19 százalékot többször is megforgatták, most viszont ehhez az összeghez már nem férhetnek hozzá.
„Elveszik a vállalkozóktól a forgótőkét, ahelyett, hogy mint Magyarországon, kedvezményes kamatú hitelekkel segítenék őket, azt a pénzt is elveszik, amit eddig 30 napig használhattak. Mindezt azért, mert az állami intézmények nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat” – fogalmazta meg a kamara elnöke. Édler rámutatott, ezt a módszert az Európai Unió mindössze két országában alkalmazzák, tehát nem is elterjedt.
– fogalmazta meg lapunk megkeresésére Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó és könyvviteli szakember rámutatott, azért találták ki a módosítást, mert az állam rosszul hajtja be az adót, a bejelentett és a kifizetett áfa mértéke között hatalmas a különbség.
Debreczeni László
Fotó: Bíró Blanka
„A rossz fizetők, a komolytalanok miatt egy kegyetlen plusz adminisztrációt varrnak a cégek nyakába, és ezt újra azok szenvedik meg a legjobban, akik betartják a törvényt, és pontosan törlesztik az adóterheket” – részletezte a szakember.
Ha eddig egy cégnek volt havonta harminc kifizetése, akkor most lesz hatvan, s még akkor is megbírságolhatják, ha az alapszámlájáról fizeti a beszállítónak az áfát, amihez különben joga kellene hogy legyen, hiszen ezzel valójában saját maga ellen dolgozik.
Mint magyarázta, a cégeknek napi áfanyilvántartást kell vezetniük, miközben a kisebb vállalkozásoknak még napi alapnyilvántartásuk sincs.
Debreczeni László ugyanakkor kiemelte, sikerült elérni, hogy enyhék a büntetések, ha a napi tévedéseket a hónap végén korrigálják, és korrektül befizetik az áfát. Lesznek olyan cégek, amelyek inkább vállalják ezeket a bírságokat, hiszen kevesebb kiadással jár befizetni a 15–20 lejes büntetést, mint a napi adminisztráció költsége.
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a hónap végén nem lehet javítani, például a telefonszámla összegének utalása esetén. A cégnek az alapösszeget az alapszámlájáról kell a szolgáltató hasonló számlájára utalnia, és az áfát számláról áfás számlára. Ha egy összegben fizetett, azt már nem lehet korrigálni, hiszen nem utalhat kétszer.
A cége már októbertől belép a rendszerbe, hogy tesztelje azt, majd ez alapján tudjon tanácsokat adni az ügyfeleinek. Meglátása szerint, ennél a módosításnál is be kellett volna vezetni egy 10 ezer lejes forgalom-határértéket, hogy ne kelljen az 5 lejes számla után is számolgatni, de ezt nem sikerült kiharcolni.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!