Fotó: Kristó Róbert
Leállíthatja az ország gazdaságát, ha a cégeknek külön bankszámlát kell nyitniuk az áfa számára – figyelmeztetnek a vállalkozók, ellenzve a kormány tervét. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint egy plusz adminisztrációt varrnak a cégek nyakába.
2017. szeptember 05., 09:502017. szeptember 05., 09:50
2017. szeptember 05., 09:512017. szeptember 05., 09:51
Online petíció indult annak érdekében, hogy ne kelljen külön bankszámlát nyitni az általános forgalmi adónak (áfa/TVA); a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) hétfőn közleményben hívta fel a figyelmet a megosztott áfafizetés körüli gondokra.
akik leszögezik, „a kormány újfent megmutatta, hogy jottányit sem ért ahhoz, mit jelent könyvelőnek lenni”.
Aberrációnak nevezik a kormány kezdeményezését, és felhívják a figyelmet arra, hogy a rendszer azokban az országokban sem működik tökéletesen, ahol korábban bevezették.
Számos problémát vet fel az áfával kapcsolatos újítás a kkv-k képviselői szerint. Mint hétfői közleményükben rámutatnak, a jövő év januárban hatályba lépő intézkedésnek semmiképp sem lenne szabad kötelező érvényűnek lennie, a vállalkozóknak önkéntes alapon kellene eldönteniük, hogy kívánnak-e csatlakozni.
plusz illetékeket kell fizetni a pénzintézetnek az új bankszámla után, ugyanakkor a lépés kihat a cash-flowra, és akadályozza a pénzek mozgását.
A vállalkozók arra is felhívják a figyelmet, hogy a bürokráciát is növeli az új áfafizetési módozat, s miközben még számos kérdőjel van, mielőbb hatályba kellene léptetni, ami jelentős erőfeszítést feltételez.
Florin Jianu, a kkv-k szövetségének az elnöke úgy nyilatkozott, hogy az áfás bankszámlák bevezetése nyomán leállna a román gazdaság, az Országos Adóhatóságnak (ANAF) ugyanis
Leszögezte, a kormány ismét hatástanulmány elkészítése nélkül hozott döntést.
A CNIPMMR különben egy közvélemény-kutatást is ismertetett, ami szerint a válaszadók 97,5 százaléka ellenzi, hogy külön bankszámla kelljen az áfafizetéshez, és szintén 97,5 százalékuk gondolja úgy, hogy a módosítás negatívan hatna a cége tevékenységére.
– vélekedett a Krónika megkeresésére Édler András.
A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, minden lehetséges fórumon, a társadalmi párbeszéd csoportban, a pénzügyminiszternek is egyértelműen elmondta, hogy a megosztott áfabefizetés nem jó megoldás, ám javaslatainak csak egy részét vették figyelembe.
Édler András
Fotó: Nagy D. István
A kamara elnöke attól tart, hogy ez a módosítás újabb eszköz lehet a pénzügyőrség kezében, hogy bírságolja a vállalkozókat, ezért megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy elfogadták a javaslatát, és nem rónak ki hatalmas bírságokat, ha a napi nyilvántartásban hibázik a cégvezető, de a hónap végén mégis korrigál, és korrektül befizeti az adóját.
Több vállalkozás nem a nagy árrésből remél profitot, hanem a nagy forgalom után, ezek egy hónap alatt a 19 százalékot többször is megforgatták, most viszont ehhez az összeghez már nem férhetnek hozzá.
„Elveszik a vállalkozóktól a forgótőkét, ahelyett, hogy mint Magyarországon, kedvezményes kamatú hitelekkel segítenék őket, azt a pénzt is elveszik, amit eddig 30 napig használhattak. Mindezt azért, mert az állami intézmények nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat” – fogalmazta meg a kamara elnöke. Édler rámutatott, ezt a módszert az Európai Unió mindössze két országában alkalmazzák, tehát nem is elterjedt.
– fogalmazta meg lapunk megkeresésére Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó és könyvviteli szakember rámutatott, azért találták ki a módosítást, mert az állam rosszul hajtja be az adót, a bejelentett és a kifizetett áfa mértéke között hatalmas a különbség.
Debreczeni László
Fotó: Bíró Blanka
„A rossz fizetők, a komolytalanok miatt egy kegyetlen plusz adminisztrációt varrnak a cégek nyakába, és ezt újra azok szenvedik meg a legjobban, akik betartják a törvényt, és pontosan törlesztik az adóterheket” – részletezte a szakember.
Ha eddig egy cégnek volt havonta harminc kifizetése, akkor most lesz hatvan, s még akkor is megbírságolhatják, ha az alapszámlájáról fizeti a beszállítónak az áfát, amihez különben joga kellene hogy legyen, hiszen ezzel valójában saját maga ellen dolgozik.
Mint magyarázta, a cégeknek napi áfanyilvántartást kell vezetniük, miközben a kisebb vállalkozásoknak még napi alapnyilvántartásuk sincs.
Debreczeni László ugyanakkor kiemelte, sikerült elérni, hogy enyhék a büntetések, ha a napi tévedéseket a hónap végén korrigálják, és korrektül befizetik az áfát. Lesznek olyan cégek, amelyek inkább vállalják ezeket a bírságokat, hiszen kevesebb kiadással jár befizetni a 15–20 lejes büntetést, mint a napi adminisztráció költsége.
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a hónap végén nem lehet javítani, például a telefonszámla összegének utalása esetén. A cégnek az alapösszeget az alapszámlájáról kell a szolgáltató hasonló számlájára utalnia, és az áfát számláról áfás számlára. Ha egy összegben fizetett, azt már nem lehet korrigálni, hiszen nem utalhat kétszer.
A cége már októbertől belép a rendszerbe, hogy tesztelje azt, majd ez alapján tudjon tanácsokat adni az ügyfeleinek. Meglátása szerint, ennél a módosításnál is be kellett volna vezetni egy 10 ezer lejes forgalom-határértéket, hogy ne kelljen az 5 lejes számla után is számolgatni, de ezt nem sikerült kiharcolni.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!