Fotó: Kristó Róbert
Leállíthatja az ország gazdaságát, ha a cégeknek külön bankszámlát kell nyitniuk az áfa számára – figyelmeztetnek a vállalkozók, ellenzve a kormány tervét. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint egy plusz adminisztrációt varrnak a cégek nyakába.
2017. szeptember 05., 09:502017. szeptember 05., 09:50
2017. szeptember 05., 09:512017. szeptember 05., 09:51
Online petíció indult annak érdekében, hogy ne kelljen külön bankszámlát nyitni az általános forgalmi adónak (áfa/TVA); a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) hétfőn közleményben hívta fel a figyelmet a megosztott áfafizetés körüli gondokra.
akik leszögezik, „a kormány újfent megmutatta, hogy jottányit sem ért ahhoz, mit jelent könyvelőnek lenni”.
Aberrációnak nevezik a kormány kezdeményezését, és felhívják a figyelmet arra, hogy a rendszer azokban az országokban sem működik tökéletesen, ahol korábban bevezették.
Számos problémát vet fel az áfával kapcsolatos újítás a kkv-k képviselői szerint. Mint hétfői közleményükben rámutatnak, a jövő év januárban hatályba lépő intézkedésnek semmiképp sem lenne szabad kötelező érvényűnek lennie, a vállalkozóknak önkéntes alapon kellene eldönteniük, hogy kívánnak-e csatlakozni.
plusz illetékeket kell fizetni a pénzintézetnek az új bankszámla után, ugyanakkor a lépés kihat a cash-flowra, és akadályozza a pénzek mozgását.
A vállalkozók arra is felhívják a figyelmet, hogy a bürokráciát is növeli az új áfafizetési módozat, s miközben még számos kérdőjel van, mielőbb hatályba kellene léptetni, ami jelentős erőfeszítést feltételez.
Florin Jianu, a kkv-k szövetségének az elnöke úgy nyilatkozott, hogy az áfás bankszámlák bevezetése nyomán leállna a román gazdaság, az Országos Adóhatóságnak (ANAF) ugyanis
Leszögezte, a kormány ismét hatástanulmány elkészítése nélkül hozott döntést.
A CNIPMMR különben egy közvélemény-kutatást is ismertetett, ami szerint a válaszadók 97,5 százaléka ellenzi, hogy külön bankszámla kelljen az áfafizetéshez, és szintén 97,5 százalékuk gondolja úgy, hogy a módosítás negatívan hatna a cége tevékenységére.
– vélekedett a Krónika megkeresésére Édler András.
A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, minden lehetséges fórumon, a társadalmi párbeszéd csoportban, a pénzügyminiszternek is egyértelműen elmondta, hogy a megosztott áfabefizetés nem jó megoldás, ám javaslatainak csak egy részét vették figyelembe.
Édler András
Fotó: Nagy D. István
A kamara elnöke attól tart, hogy ez a módosítás újabb eszköz lehet a pénzügyőrség kezében, hogy bírságolja a vállalkozókat, ezért megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy elfogadták a javaslatát, és nem rónak ki hatalmas bírságokat, ha a napi nyilvántartásban hibázik a cégvezető, de a hónap végén mégis korrigál, és korrektül befizeti az adóját.
Több vállalkozás nem a nagy árrésből remél profitot, hanem a nagy forgalom után, ezek egy hónap alatt a 19 százalékot többször is megforgatták, most viszont ehhez az összeghez már nem férhetnek hozzá.
„Elveszik a vállalkozóktól a forgótőkét, ahelyett, hogy mint Magyarországon, kedvezményes kamatú hitelekkel segítenék őket, azt a pénzt is elveszik, amit eddig 30 napig használhattak. Mindezt azért, mert az állami intézmények nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat” – fogalmazta meg a kamara elnöke. Édler rámutatott, ezt a módszert az Európai Unió mindössze két országában alkalmazzák, tehát nem is elterjedt.
– fogalmazta meg lapunk megkeresésére Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó és könyvviteli szakember rámutatott, azért találták ki a módosítást, mert az állam rosszul hajtja be az adót, a bejelentett és a kifizetett áfa mértéke között hatalmas a különbség.
Debreczeni László
Fotó: Bíró Blanka
„A rossz fizetők, a komolytalanok miatt egy kegyetlen plusz adminisztrációt varrnak a cégek nyakába, és ezt újra azok szenvedik meg a legjobban, akik betartják a törvényt, és pontosan törlesztik az adóterheket” – részletezte a szakember.
Ha eddig egy cégnek volt havonta harminc kifizetése, akkor most lesz hatvan, s még akkor is megbírságolhatják, ha az alapszámlájáról fizeti a beszállítónak az áfát, amihez különben joga kellene hogy legyen, hiszen ezzel valójában saját maga ellen dolgozik.
Mint magyarázta, a cégeknek napi áfanyilvántartást kell vezetniük, miközben a kisebb vállalkozásoknak még napi alapnyilvántartásuk sincs.
Debreczeni László ugyanakkor kiemelte, sikerült elérni, hogy enyhék a büntetések, ha a napi tévedéseket a hónap végén korrigálják, és korrektül befizetik az áfát. Lesznek olyan cégek, amelyek inkább vállalják ezeket a bírságokat, hiszen kevesebb kiadással jár befizetni a 15–20 lejes büntetést, mint a napi adminisztráció költsége.
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a hónap végén nem lehet javítani, például a telefonszámla összegének utalása esetén. A cégnek az alapösszeget az alapszámlájáról kell a szolgáltató hasonló számlájára utalnia, és az áfát számláról áfás számlára. Ha egy összegben fizetett, azt már nem lehet korrigálni, hiszen nem utalhat kétszer.
A cége már októbertől belép a rendszerbe, hogy tesztelje azt, majd ez alapján tudjon tanácsokat adni az ügyfeleinek. Meglátása szerint, ennél a módosításnál is be kellett volna vezetni egy 10 ezer lejes forgalom-határértéket, hogy ne kelljen az 5 lejes számla után is számolgatni, de ezt nem sikerült kiharcolni.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
szóljon hozzá!