Nem oszt, nem szoroz a bányajáradék eltörlése: keveset segít a fürdővárosokon a kormány intézkedése

Nem oszt, nem szoroz a bányajáradék eltörlése: keveset segít a fürdővárosokon a kormány intézkedése

Elenyésző összeget spórolnak meg Parajdon a bányajáradék eltörlésével

Fotó: Wellness Center Praid Facebook

A mesebeli eszes lány módjára járt el a szociálliberális kormány, amikor az idegenforgalomban gyakorolt áfa csökkentése mellett eltörölte a turisztikai célra felhasznált termál- és ásványvizek bányajáradékát, az összeg ugyanis nem jelentős a Krónika által megszólaltatott székelyföldi polgármesterek szerint. Ráadásul az intézkedés pazarláshoz vezethet.

Bíró Blanka

Bálint Eszter

2018. október 17., 10:242018. október 17., 10:24

Nem jelent számottevő megtakarítást a gyógyfürdőikről híres városoknak az a rendelkezés, amellyel a kormány november elsejétől megszünteti a termál- és gyógyító hatású ásványvizek után fizetendő bányailletéket, az viszont valós támogatást jelentene, ha a településen kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. Bár a kormány a bányailleték eltörlésétől – az áfacsökkentéssel egyetemben – turisztikai beruházásokat, valamint az idegenforgalom fellendülését várja,

a Krónika által megszólaltatott székelyföldi polgármesterek örülnek ugyan, hogy nem növelték, sőt eltörölték az illetéket, de rámutattak, ez esetükben nem egy jelentős összeg. Inkább az áfacsökkentésnek örülnek, a bányailleték eltörlése miatt pedig olyan is akad, aki pazarlástól tart.

Mindössze „kozmetikázás”

Igazából eddig sem terhelte meg túlságosan a székelyföldi fürdővárosok költségvetését a turisztikai célokra hasznosított ásványvizek után fizetett bányajáradék, sok vállalkozó adott azonban hangot aggodalmának, amikor felröppent a hír, hogy a kormány kitermelt köbméterenkénti 2 euróra tervezi emelni a járadék értékét. Egyelőre azonban lemondtak erről.

„Eddig is szimbolikus összeget fizettünk. Az elgondolás jó ugyan, de mivel csak a termál- és ásványvizekre vonatkozik az illeték eltörlése, inkább csak kozmetikázás” – fogalmazta meg véleményét a két hét múlva életbe lépő intézkedés kapcsán megkeresésünkre Bokor Sándor, Parajd polgármestere. Mint rámutatott, a korábban érvényben levő rendelet értelmében a felhasznált termálvíz értékesítési ára után fizettek be 3 százalékot bányailletékként. Mivel az önkormányzati tulajdonban levő medencékben a termálvizet nem kell naponta cserélni, nem nagy felhasználók, így a most megtakarított összeg nem meghatározó része a település költségvetésének. „Ez így kozmetikázás,

Idézet
a döntéshozók ügyelnek arra, hogy ha adnak is engedményeket, túl nagy űrt ne hagyjanak az állami költségvetésben”

– szögezte le a parajdi elöljáró.

Valós megoldást sürgetnek

Hangsúlyozta, a településfejlesztésben az jelentené az előrelépést a valós önrendelkezés felé, ha a kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. „Évek óta kérjük, hangoztatjuk, a bányatörvény-módosítás kapcsán is felmerült ez a lehetőség, ám ebből még nem valósult meg semmi” – fogalmazott Bokor Sándor.

Kiemelte, Parajd esetében nem lehet elvonatkoztatni a sóbányától, hiszen a település a turisztikai vonzerejét is elsősorban annak köszönheti, így a turizmus fejlesztésében is nagy lökést adna, ha a kitermelt és értékesített só után befizetett illeték egy része helyben maradna.

Idézet
A parajdi sóbányából évente százezer tonna sót termelnek ki, egészen más súlya lenne, ha az ezután a jelenleg az államkasszába befizetett bányailleték egy része a település kasszájába jutna. Jelenleg ebből egy lejt sem kap a település. Én úgy képzelem el az önrendelkezést, hogy a települések gazdálkodhassanak a területükön megtalálható javakkal”

– hangsúlyozta a polgármester. Mint részletezte, a székelyföldi fürdővárosban kiemelten foglalkoznak a turisztikai potenciál fejlesztésével, hiszen évről évre többen látogatnak oda, ám az elvárásoknak meg kell felelni.

„Évekkel ezelőtt még évi 200 ezer turista érkezett Parajdra, ma már meghaladtuk az évi 600 ezret. További beruházásokra is szükség van, hogy a turisták jól érezzék magukat, élményekkel gazdagodjanak, és visszavágyjanak” – mondta Bokor Sándor, aki szerint az altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy részét településfejlesztésre, a turizmus fellendítésére és népszerűsítésre lehetne fordítani. „Reméljük, hogy ha már a termál- és ásványvizek esetében eltörölték az illetéket, továbblépnek, és a többi altalajkincs után fizetett bányailleték egy részét helyben hagyják” – összegezte a polgármester.

A kis segítség is jól jön

Keveset profitál a bányailleték eltörléséből Tusnádfürdő és a fürdőváros önkormányzata – fogalmazott hasonlóképpen kérdésünkre Albert Tibor polgármester. Rámutatott, a wellnessközpontban felhasznált gyógyvíz után az illeték eltörlése előtt havi 1000-1200 lej bányailletéket fizettek be az államkasszába. Albert Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, minden fillér segítséget jelent, ami helyben marad. Szerinte az illeték eltörlése nem vezet pazarláshoz, a térségben általában figyelnek az altalajkincsekre, tudatosan használják.  

Az áfacsökkentés jótékony lehet

Kovászna városában eközben eddig sem fizetett bányailletéket az önkormányzat, hiszen a közterületen levő borvízforrásokból nem profitált, azt ingyen a lakosság rendelkezésére bocsátotta. Gyerő József polgármester lapunknak elmondta,

a fürdővárosoknak az jelent nagy segítséget, hogy ugyanabban a kormányrendeletben 9 százalékról 5 százalékra csökkentették a turisztikai szolgáltatások áfáját.

„Ez minden fürdővárosnak hatékony segítség, hiszen ha több pénze marad a vállalkozóknak, több beruházásra számíthatunk, és javul a szolgáltatások minősége” – fogalmazta meg a polgármester.

Pazarlástól tartanak

Hasonlóképpen inkább az áfacsökkentéstől vár pozitív hatást Florian Serac, a Nagyvárad mellett található Félixfürdő legnagyobb érdekeltséggel bíró idegenforgalmi vállalkozása, a Turism Felix igazgatója, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy negatív hatása is lehet a bányailleték eltörlésének. „A járadékot jobb lett volna megtartani az eddigi szinten, persze nem 200-szorosra emelni, ahogyan a tavaly a gazdasági minisztérium kérte. Számunkra nem jelent előnyt, hogy nullára csökkent az összeg.

Idézet
5 vagy 10 százalék a kitermelt vízmennyiség értéke után jobb lett volna, mert az egyensúlyt teremtett volna. Így, hogy ingyen van, negatív hatással lehet a lelőhely minőségére”

– idézi a turisztikai szakembert az E-bihoreanul.ro helyi hírportál. Aggodalma pedig nem hiábavaló, hiszen – amint arról lapunkban is több ízben írtunk – a szomszédos Püspökfürdő termáltava szó szerint elapadt, a szakemberek szerint pedig az egyedi állat- és növényvilággal rendelkező tó pusztulása összefüggésben áll azzal, hogy a környéken gombamód elszaporodtak a termálvizes medencés panziók.

A Turism Felix igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy – áfacsökkentés és a járadék eltörlése ide vagy oda – senki ne számítson a szálláshelyek által gyakorolt árak hirtelen csökkenésére, hiszen a legtöbben már korábban kidolgozták árajánlataikat nemcsak az év utolsó két hónapjára, hanem jövő évre is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 08., hétfő

Olcsóbb gázt és áramot ígér a lakossági fogyasztóknak a miniszter már májustól

Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Olcsóbb gázt és áramot ígér a lakossági fogyasztóknak a miniszter már májustól
2024. április 08., hétfő

„Csak azért fizetünk biztosítást, hogy közlekedhessünk”: nem bízik a biztosítókban és a felügyeletben a lakosság

A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.

„Csak azért fizetünk biztosítást, hogy közlekedhessünk”: nem bízik a biztosítókban és a felügyeletben a lakosság
2024. április 08., hétfő

Lefékezett az új és elektromos autók értékesítése

Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.

Lefékezett az új és elektromos autók értékesítése
2024. április 07., vasárnap

A felújítás befejezése után nagyméretű gépek is használhatják a nagyváradi repülőteret – már ha sikerül járatokat odacsábítani

Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.

A felújítás befejezése után nagyméretű gépek is használhatják a nagyváradi repülőteret – már ha sikerül járatokat odacsábítani
2024. április 07., vasárnap

Cáfolja Brüsszel, hogy az EU be akarja tiltani a fali gázkazánokat, amelyek rendkívül népszerűek Romániában

Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.

Cáfolja Brüsszel, hogy az EU be akarja tiltani a fali gázkazánokat, amelyek rendkívül népszerűek Romániában
2024. április 06., szombat

Erdélyi nyugdíjasok kapják a legnagyobb szociális pótlékokat

Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.

Erdélyi nyugdíjasok kapják a legnagyobb szociális pótlékokat
2024. április 05., péntek

Élen jár Románia a húsdrágulás mértéke terén uniós viszonylatban

Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.

Élen jár Románia a húsdrágulás mértéke terén uniós viszonylatban
2024. április 05., péntek

Megvan, mennyibe kerül az új Dacia Spring – Felvázolták a roncsprogramok jövőjét

Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.

Megvan, mennyibe kerül az új Dacia Spring – Felvázolták a roncsprogramok jövőjét
2024. április 05., péntek

A paradicsom- és fokhagymatermesztésen kívül a hagymatermelőket is támogatná a kormány

A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.

A paradicsom- és fokhagymatermesztésen kívül a hagymatermelőket is támogatná a kormány
2024. április 05., péntek

Drágultak márciusban az élelmiszerek, a sajtok világpiaci árai nőttek a legnagyobb mértékben

Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.

Drágultak márciusban az élelmiszerek, a sajtok világpiaci árai nőttek a legnagyobb mértékben