Nem oszt, nem szoroz a bányajáradék eltörlése: keveset segít a fürdővárosokon a kormány intézkedése

Elenyésző összeget spórolnak meg Parajdon a bányajáradék eltörlésével •  Fotó: Wellness Center Praid Facebook

Elenyésző összeget spórolnak meg Parajdon a bányajáradék eltörlésével

Fotó: Wellness Center Praid Facebook

A mesebeli eszes lány módjára járt el a szociálliberális kormány, amikor az idegenforgalomban gyakorolt áfa csökkentése mellett eltörölte a turisztikai célra felhasznált termál- és ásványvizek bányajáradékát, az összeg ugyanis nem jelentős a Krónika által megszólaltatott székelyföldi polgármesterek szerint. Ráadásul az intézkedés pazarláshoz vezethet.

Bíró Blanka

Bálint Eszter

2018. október 17., 10:242018. október 17., 10:24

Nem jelent számottevő megtakarítást a gyógyfürdőikről híres városoknak az a rendelkezés, amellyel a kormány november elsejétől megszünteti a termál- és gyógyító hatású ásványvizek után fizetendő bányailletéket, az viszont valós támogatást jelentene, ha a településen kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. Bár a kormány a bányailleték eltörlésétől – az áfacsökkentéssel egyetemben – turisztikai beruházásokat, valamint az idegenforgalom fellendülését várja,

a Krónika által megszólaltatott székelyföldi polgármesterek örülnek ugyan, hogy nem növelték, sőt eltörölték az illetéket, de rámutattak, ez esetükben nem egy jelentős összeg. Inkább az áfacsökkentésnek örülnek, a bányailleték eltörlése miatt pedig olyan is akad, aki pazarlástól tart.

Mindössze „kozmetikázás”

Igazából eddig sem terhelte meg túlságosan a székelyföldi fürdővárosok költségvetését a turisztikai célokra hasznosított ásványvizek után fizetett bányajáradék, sok vállalkozó adott azonban hangot aggodalmának, amikor felröppent a hír, hogy a kormány kitermelt köbméterenkénti 2 euróra tervezi emelni a járadék értékét. Egyelőre azonban lemondtak erről.

„Eddig is szimbolikus összeget fizettünk. Az elgondolás jó ugyan, de mivel csak a termál- és ásványvizekre vonatkozik az illeték eltörlése, inkább csak kozmetikázás” – fogalmazta meg véleményét a két hét múlva életbe lépő intézkedés kapcsán megkeresésünkre Bokor Sándor, Parajd polgármestere. Mint rámutatott, a korábban érvényben levő rendelet értelmében a felhasznált termálvíz értékesítési ára után fizettek be 3 százalékot bányailletékként. Mivel az önkormányzati tulajdonban levő medencékben a termálvizet nem kell naponta cserélni, nem nagy felhasználók, így a most megtakarított összeg nem meghatározó része a település költségvetésének. „Ez így kozmetikázás,

Idézet
a döntéshozók ügyelnek arra, hogy ha adnak is engedményeket, túl nagy űrt ne hagyjanak az állami költségvetésben”

– szögezte le a parajdi elöljáró.

Valós megoldást sürgetnek

Hangsúlyozta, a településfejlesztésben az jelentené az előrelépést a valós önrendelkezés felé, ha a kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. „Évek óta kérjük, hangoztatjuk, a bányatörvény-módosítás kapcsán is felmerült ez a lehetőség, ám ebből még nem valósult meg semmi” – fogalmazott Bokor Sándor.

Kiemelte, Parajd esetében nem lehet elvonatkoztatni a sóbányától, hiszen a település a turisztikai vonzerejét is elsősorban annak köszönheti, így a turizmus fejlesztésében is nagy lökést adna, ha a kitermelt és értékesített só után befizetett illeték egy része helyben maradna.

Idézet
A parajdi sóbányából évente százezer tonna sót termelnek ki, egészen más súlya lenne, ha az ezután a jelenleg az államkasszába befizetett bányailleték egy része a település kasszájába jutna. Jelenleg ebből egy lejt sem kap a település. Én úgy képzelem el az önrendelkezést, hogy a települések gazdálkodhassanak a területükön megtalálható javakkal”

– hangsúlyozta a polgármester. Mint részletezte, a székelyföldi fürdővárosban kiemelten foglalkoznak a turisztikai potenciál fejlesztésével, hiszen évről évre többen látogatnak oda, ám az elvárásoknak meg kell felelni.

„Évekkel ezelőtt még évi 200 ezer turista érkezett Parajdra, ma már meghaladtuk az évi 600 ezret. További beruházásokra is szükség van, hogy a turisták jól érezzék magukat, élményekkel gazdagodjanak, és visszavágyjanak” – mondta Bokor Sándor, aki szerint az altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy részét településfejlesztésre, a turizmus fellendítésére és népszerűsítésre lehetne fordítani. „Reméljük, hogy ha már a termál- és ásványvizek esetében eltörölték az illetéket, továbblépnek, és a többi altalajkincs után fizetett bányailleték egy részét helyben hagyják” – összegezte a polgármester.

A kis segítség is jól jön

Keveset profitál a bányailleték eltörléséből Tusnádfürdő és a fürdőváros önkormányzata – fogalmazott hasonlóképpen kérdésünkre Albert Tibor polgármester. Rámutatott, a wellnessközpontban felhasznált gyógyvíz után az illeték eltörlése előtt havi 1000-1200 lej bányailletéket fizettek be az államkasszába. Albert Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, minden fillér segítséget jelent, ami helyben marad. Szerinte az illeték eltörlése nem vezet pazarláshoz, a térségben általában figyelnek az altalajkincsekre, tudatosan használják.  

Az áfacsökkentés jótékony lehet

Kovászna városában eközben eddig sem fizetett bányailletéket az önkormányzat, hiszen a közterületen levő borvízforrásokból nem profitált, azt ingyen a lakosság rendelkezésére bocsátotta. Gyerő József polgármester lapunknak elmondta,

a fürdővárosoknak az jelent nagy segítséget, hogy ugyanabban a kormányrendeletben 9 százalékról 5 százalékra csökkentették a turisztikai szolgáltatások áfáját.

„Ez minden fürdővárosnak hatékony segítség, hiszen ha több pénze marad a vállalkozóknak, több beruházásra számíthatunk, és javul a szolgáltatások minősége” – fogalmazta meg a polgármester.

Pazarlástól tartanak

Hasonlóképpen inkább az áfacsökkentéstől vár pozitív hatást Florian Serac, a Nagyvárad mellett található Félixfürdő legnagyobb érdekeltséggel bíró idegenforgalmi vállalkozása, a Turism Felix igazgatója, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy negatív hatása is lehet a bányailleték eltörlésének. „A járadékot jobb lett volna megtartani az eddigi szinten, persze nem 200-szorosra emelni, ahogyan a tavaly a gazdasági minisztérium kérte. Számunkra nem jelent előnyt, hogy nullára csökkent az összeg.

Idézet
5 vagy 10 százalék a kitermelt vízmennyiség értéke után jobb lett volna, mert az egyensúlyt teremtett volna. Így, hogy ingyen van, negatív hatással lehet a lelőhely minőségére”

– idézi a turisztikai szakembert az E-bihoreanul.ro helyi hírportál. Aggodalma pedig nem hiábavaló, hiszen – amint arról lapunkban is több ízben írtunk – a szomszédos Püspökfürdő termáltava szó szerint elapadt, a szakemberek szerint pedig az egyedi állat- és növényvilággal rendelkező tó pusztulása összefüggésben áll azzal, hogy a környéken gombamód elszaporodtak a termálvizes medencés panziók.

A Turism Felix igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy – áfacsökkentés és a járadék eltörlése ide vagy oda – senki ne számítson a szálláshelyek által gyakorolt árak hirtelen csökkenésére, hiszen a legtöbben már korábban kidolgozták árajánlataikat nemcsak az év utolsó két hónapjára, hanem jövő évre is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is
2025. július 02., szerda

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya
2025. július 02., szerda

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter

Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter
2025. július 02., szerda

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag