Nem tetszenek a szakszervezeteknek a közalkalmazottak egységes bérezése megvalósításának első lépését jelentő sürgősségi kormányrendelet tervezetéből kiszivárgott számok. Azt mondják, nem erről volt szó, emiatt készek utcára is vonulni. A Krónika által megkérdezett elemző szerint az alapelv nem rossz, ám a megvalósítással kapcsolatban szkeptikus.
2016. április 11., 18:252016. április 11., 18:25
2016. április 11., 20:212016. április 11., 20:21
Románia államelnökének lesz a legmagasabb fizetése a közalkalmazottak sorában, ez bruttó 15 ezer lejt jelentene – írja a Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál a kormány asztalára szerdán kerülő, a közszolgák béremeléséről szóló sürgősségi rendelettervezetre hivatkozva.
Ennek értelmében a képviselőház és a szenátus elnöke 13 706 lejt keresne, akárcsak a miniszterelnök, miközben a minisztereknek 12 124 lejes, a honatyáknak, az államtitkároknak, illetve az államelnöki tanácsadóknak pedig 10 150 lejes fizetést biztosítanának. A kiszivárgott dokumentum szerint a kormányfőhelyettesnek 12 726 lej, a frakcióvezetőknek pedig 11 963 lej járna.
Bukarest főpolgármestere is bruttó 12 124 lejt keresne, a megyei tanácselnököknek viszont már 7979–8811 lej közötti összeget irányoznak elő – az összeget a megye lakosságának számával arányosan határoznák meg. A polgármesterek körében a legalacsonyabb fizetés 3207 lej lenne (az 1500 lakosnál kisebb települések esetében), a legnagyobb pedig elérné a 6059 lejt (a 400 ezer lakosnál többet számláló városok és Bukarest kerületei esetében).
Kinek több, kinek kevesebb
A Profit.ro birtokába jutott tervezet szerint egy 25 éves szolgálati időt maga mögött tudó egyetemi tanár alapfizetése 5339 lej lehet, egy tanáré 3470 lej, míg egy tanító bruttó 2797 lejt kereshet. Az általános orvosok fizetése eközben 3459 lejtől kezdődne, és elérhetné a 4307 lejt.
A sürgősségi általános orvos eközben már 4819 lejt kereshetne, a törvényszéki orvos fizetése pedig elérhetné a 8000 lejt. Egy bíró vagy ügyész viszont, aki legalább húsz éve a pályán van, 8665 lejig terjedő fizetésben részesülne a tervezet értelmében, a kezdőknek elözben 4459–5743 lej közötti összeg járna.
Minimálbér és túlóra
Miután május elsejétől 1250 lejre nő az országos minimálbér, a közszférában is ez lesz a legalacsonyabb fizetés – ezt az összeget a középfokú vagy általános iskolai végzettséggel rendelkezők kapnák. Az alapfizetés 15 százalékának megfelelő összeg jár ugyanakkor a veszélyes munkakörülmények után, akik pedig éjjeli váltásban dolgoznak, az alapfizetés 25 százalékát is megkaphatják pluszjuttatásként.
A túlórát viszont továbbra sem fizetik, amennyiben egy közalkalmazott munkaidőn túl vagy szabadnapon is dolgozni kényszerül, akkor azt extra szabadidővel hálálja meg az állam a következő hatvan nap leforgása alatt. Amennyiben viszont a túlóra után nem tudnak szabadnapot adni, akkor kénytelenek kifizetni, ebben az esetben az órabér 75 százalékának megfelelő összeg jár minden pluszban ledolgozott óráért. Ha pedig az alkalmazott hivatalos szabadnapon kénytelen pluszban dolgozni, és az azután járó szabadnapokat a munkáltató nem tudja kiadni, akkor már az órabér 100 százalékának megfelelő összeget kapja a közalkalmazott.
A túlórákat egyébként csakis abban az esetben fizetik ki, ha azt a hierarchiában fennebb álló rendelte el, és nem szabad túllépni az évi 360 órát. Ahhoz pedig, hogy a túlórák száma meghaladja a 180-at, a szakszervezetek vagy a munkavállalók képviselőinek a beleegyezésére van szükség – hívja fel a figyelmet a kiszivárgott dokumentum.
Amint arról beszámoltunk, a hivatalos bejelentések értelmében átlagosan öt százalékkal nő augusztus elsejétől a közalkalmazottak több mint felének a fizetése. A legnagyobb mértékben, 20 százalékkal a szociális munkások bére nő majd, ám sokan csak alig 1 százalékkal vihetnek több pénzt haza szeptemberben.
Dacian Cioloş miniszterelnök azt mondja, mielőbb rendezni szeretnék a folyamatos minimálbér-emelések nyomán kialakult helyzetet, ugyanis nem egyforma erőfeszítést igénylő munkakörök kerültek azonos bérszintre. A most kidolgozott kormányrendelet-tervezet Cioloş bejelentése értelmében az idei év második felében és 2017-ben lesz hatályos, és készül közben a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvénytervezet is, amely több évre rendezné a kérdést, és a kormány tervei szerint 2018-tól alkalmaznák. Ezt pedig összehangolják a közigazgatás reformjával is.
Miből fizetnének?
Közben Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke a hétvégén azt javasolta, az érdekelt felek még kedden üljenek össze, hogy még a szerdai kormányülés előtt, ahol valószínűleg véglegesítik a kormányrendelet tervezetét, létrejöjjön a társadalmi párbeszéd. Traian Pădureţ, az Alfa Kartell Suceava megyei vezetője szerint viszont már zajlottak informális tárgyalások a témában a munkaügyi miniszterrel.
Mint Pădureţ hétfői közleményében rámutatott, ezen nem hivatalos beszélgetések során szóbeli és meg nem erősített tájékoztatást kaptak arról, hogy a sürgősségi kormányrendeletben rögzítendő fizetésemeléseket a helyi és megyei tanácsosok juttatásának a jelenlegi 1050 lejes szinten történő befagyasztásából, a parlamenti tagok juttatásának a jelenlegi szinten tartásából, illetve a honatyák kiszállási juttatásának 3 százalékról 1 százalékra történő csökkentéséből, az igazságszolgáltatásban dolgozók kiszállási juttatásának a csökkentéséből és más, meg nem jelölt intézkedésekből finanszíroznák. A bukovinai szakszervezeti vezető egyébként azt mondja, a tervezett intézkedések összesen 600 ezer lejjel rövidítenék meg az államkasszát.
A szakszervezetek elégedetlenek
Sokkolta viszont a szakszervezeteket a bértervezet. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, egészen másról tárgyaltak. „Az egyeztetések során nem ebben maradtunk, mi a közszférában lévő egyenlőtlenségek eltörlését kértük, a bérezési rendszerben tapasztalható hiányosságokra kértünk orvoslatot, és sokkolt bennünket a tervezet. Nem ebben állapodtunk meg, ég és föld a különbség a két változat között” – szögezte le.
Mint ecsetelte, a tervezet különböző mellékleteiben még a jelenlegi béreknél is kevesebbet határoz meg, gyakorlatilag lenullázza a nehezen kiharcolt 25 százalékos fizetésemelést. Szerinte ezt a változatot a szakszervezetek semmiképpen nem fogadják el, hiszen az nem oldja meg a közszférában a bérezés problémáit. Hangsúlyozta, a következőkben döntik el, hogy a szakszervezet milyen válaszlépéseket foganatosít.
A tanügyi szakszervezetek szintén jelezték, hogy nem a most kiszivárgott számokról egyeztek meg a munkaügyi miniszterrel, ezeket a bérszinteket nem találják kielégítőnek, így készek céljaik elérése érdekében utcára vonulni. „Egységes bérezési törvényre van szükség. Sajnos ez egy halhatatlan történet. Szó lesz róla minden évben, megvitatják minden évben, de nem lesz olyan kormány vagy politikus, aki szeretné ezt elfogadni” – emlékeztetett a jogszabály hosszú útjára Marius Nistor, a Spiru Haret oktatási szakszervezet elnöke.
Elemző: nem rossz
„Ha valóban azt cselekszik, amiről beszélnek, akkor ez nem egy rossz intézkedés. Ha jól értettem, az indokolatlan egyenlőtlenségek kiküszöbölésével kezdenék a fizetésemelést, ez jó kiindulási alap, bár azt nem tudom, hogy milyen eredménye lesz” – értékelte a küszöbön álló módosításokat a Krónika kérdésére Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző. Szerinte a közalkalmazottak mostani béremelésére semmilyen hatást nem kellene gyakoroljon, hogy a mostani szakértői kabinetet jövőre minden valószínűség szerint politikai kormány váltja.
„De megmondom őszintén, nem igazán értem, mit akar ez a szakértői vagy legalábbis szakértőinek mondott kormány. Ahogy így általánosságban megfigyeltem, a kabinet inkább a nemzetközi tőke napirendjét követi, illetve azt, ami nagyjából megfelel a külföldi tőke érdekeinek” – fűzte hozzá Şerbănescu, aki szerint világossá kell tenni, hogy az erről szóló beszéd valamiféleképpen hamis.
„Hogy miért? Azért, mert a román gazdaság jelen pillanatban külföldi tulajdonban van, a nemzetközi tőke birtokában van a hazai gazdaság nagyobb része, ezért az övé a döntés a gazdaságban. Szerintem joga is van hozzá, hogy olyan ügyvezetőt válasszon magának, amilyen jól esik. Ez pedig a Cioloş-kormány. Cioloş kipróbált ember az európai struktúrákban, aki inkább az európainak mondott érdekeket tartja tiszteletben, mint Romániáét. Már nem is tudom, hogy melyek is lennének egészen pontosan ezek” – fejtegette nem minden irónia nélkül a makrogazdasági elemző.
Mint hangsúlyozta: „a gazdaság tulajdonosa többé nem román, ezért természetesnek tűnik, hogy az új tulajdonos olyan „ügyvezetőt” alkalmazzon, amilyen neki tetszik, választásokkal vagy anélkül. „Miért, tiszteletben tartják a választásokat, a parlamentet? Nem! Ez van, ezt kell szeretni” – fogalmazta meg az elemző. Hozzáfűzte: a közalkalmazottak béremelése csak a probléma egy kis része, fontosabb, hogy mi lesz belőle. „Ismétlem, szerintem jól kezdődik, hiszen nem általános fizetésemelésről van szó, amely azoknak kedvezne, akiknek amúgy is nagyobb a fizetésük” – tette hozzá.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!