Lakásvásárlás vagy bérlés: egyelőre előbbi előnyösebb Erdélyben
Fotó: Bálint Eszter
Lakásvásárlás vagy bérlés? – merül fel sokakban a kérdés, amikor új otthon után kell nézni. A globális trendekkel ellentétben az erdélyi nagyvárosokban jobban megérheti hitelből új lakást vásárolni, mint új ingatlant bérelni, ugyanis a hosszú távban gondolkodók számára a kölcsön havi törlesztőrészlete ugyanannyi vagy akár kisebb is lehet, mint a havi albérlet ára, és előbbi esetében növekvő értékű vagyonelem is birtokunkba kerül.
2024. december 29., 09:272024. december 29., 09:27
2024. december 29., 09:322024. december 29., 09:32
A lakásvásárlás vagy bérlés kérdésében nemrég egy ingatlanközvetítő portál közölt elemzést. A Blitz.ro oldalán olvasható összegzésben erdélyi nagyvárosokban tapasztalt árakkal is példálóznak. Az elemzés szerint sok „pénzügyi guru” azt mondja, hogy nincs értelme lakást vásárolni, azzal érvelve, hogy a magas ingatlanárak miatt a bérlés költséghatékonyabb.
Az a tény, hogy a romániaiak majdnem 96 százalékának saját otthona van, jól érzékelteti, hogy „Romániában a vásárlás egyszerűbb és előnyösebb”.
„Más piacokkal összehasonlítva, ahol az ingatlanok valóban nagyon drágák a legtöbb ember számára, Romániában nagy előnyünk van: a lakhatás megfizethetőbb, és a finanszírozás is könnyebb. Egy ingatlannal hosszú távú vagyonelemet lehet »felépíteni«; a romániai piac kontextusában a lakásvásárlás előnyösebb lehet, mint a bérlés, mivel stabilitást és fix havi költséget biztosít, míg a bérlés hosszú távon drágább lehet, mint amilyennek az elején tűnik” – állítják az ingatlanközvetítő szakemberei.
A román fővárosban vásárlás esetén egy új kétszobás lakás ára 100 000 és 150 000 euró között mozoghat, elhelyezkedéstől és kivitelezéstől függően. Egy 30 éves futamidejű jelzáloghotel esetén, 15-20 százalék előleg (ezzel általában rendelkezni kell, ami persze megnehezíti a dolgokat) és 4-6%-os változó kamatláb mellett a havi törlesztőrészlet 500-700 euró körül alakulna, további költségek nélkül. Eközben egy hasonló lakás bérleti díja körülbelül 500-800 euró havonta. Öt év elteltével a bérlő már 30 000 és 48 000 euró közötti összeget fizetett csak albérletre, anélkül hogy saját ingatlana lenne.
Az erdélyi ingatlanpiacra tekintve Kolozsváron az új 2 szobás lakások ára 120 000 és 180 000 euró között van. Jelzáloghitel esetén a havi törlesztőrészlet 600 és 800 euró között lenne, a havi bérleti díj pedig 600 és 900 euró között változik. Utóbbi esetben 5 év után 36 000 és 54 000 euró közötti összeget fizetett az ügyfél csak bérleti díjra.
Temesvár esetében ugyanezek a számok 80–120 ezer euró közötti lakásárral számolva 400–600 eurós törlesztőrészletet, 400-700 eurós albérletárat, öt év alatt 24–42 ezer eurónyi „ablakon kidobott pénzt” mutatnak. Brassóban az új lakások ára 70 000 és 110 000 euró között mozog, a havi törlesztőrészletek 350 és 550 euró között vannak, míg a bérleti díj havi 350 és 600 euró között ingadozik, ami 5 év alatt összesen 21 000 és 36 000 euró közötti elköltött összeget jelent.
Ezzel szemben ha gyakori költözést tervez vagy bizonytalan az anyagi stabilitását tekintve, a bérlés a megfelelő megoldás, a rugalmasság és az alacsonyabb rövid távú költségek miatt” – írják a Blitz elemzői.
Nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is döbbenetes magasságokban a kolozsvári albérletárak: a kincses város egy felmérés szerint uniós éllovas, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk egy belvárosi kis lakás bérleti díját.
Akik egy másik elemzésben úgy fogalmaznak: azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak bérbe adás szándékával, a számok azt mutatják, hogy a nyereség hosszú távon vonzó lehet. Ám bizonyos esetekben a bérleti díjból származó bevétel nem fedezi teljes mértékben a jelzáloghitel törlesztését, ami rövid távon kevésbé kedvezővé teszi a befektetést.
Bár a hitelkamatláb valamivel magasabb lehet, mint a havi bérleti díj, a jelzáloghitel havi költségeit ellensúlyozhatja a hosszú távú tőkefelhalmozás és a megtakarítás az otthon egyre növekedő értéke révén. „Mivel a kamatlábak tovább csökkennek és az infláció stabil marad, a lakásvásárlás számára kedvező környezet valószínűleg 2025-ben is fennmarad” – vélik az ingatlanközvetítő elemzői.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.
Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.
Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
A több mint 6 milliárd lejes tartozásának rendezéséig a fejlesztési minisztérium nem fogad új kifizetési kérelmeket az Anghel Saligny közművesítési program és a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében – közölte Cseke Attila tárcavezető.
Románia jövőre nem engedheti meg magának a ,,kilengéseket”, amit belefoglalnak a költségvetésbe, azt tiszteletben kell tartani – szögezte le a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna.
Egy év alatt több mint hárommilliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül – közölte hétfőn a rendszert működtető RetuRoű vállalat.
szóljon hozzá!