Sokkolnak a kolozsvári albérletárak, akárcsak a lakásárak
Fotó: Jakab Mónika
Nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is döbbenetes magasságokban a kolozsvári albérletárak: a kincses város egy felmérés szerint uniós éllovas, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk egy belvárosi kis lakás bérleti díját. A kolozsvári albérletárak mellett a lakásadásvétel területén is sokkoló összegeket produkál Erdély fővárosa.
2024. december 13., 20:432024. december 13., 20:43
A bérleti díjak Európa-szerte gyorsuló ütemben emelkednek, Kolozsvár és Bukarest pedig az Unió azon városai közé tartozik, ahol a legnagyobb a növekedés – derül ki a Friedrich Ebert Stiftung Románia nevű szervezet Szociális Közlöny című projektjéből, mely többek között a kolozsvári albérletárak változását is górcső alá vette.
A demokrácia eszméi és alapértékei iránt elkötelezett, németországi székhelyű közhasznú politikai-kulturális alapítvány elemzése szerint
A tanulmányban szereplő városok közül csak Berlinben és Athénban volt magasabb az átlagos áremelkedés egy egyszobás lakás bérlése esetén. Az adatok a Numbeo.com áraggregátor adatbázisából származnak – ismertette az Economedia.ro portál.
Az elmúlt néhány évben valamennyi uniós országban nagymértékben felgyorsult a belső migráció, főként a nagyvárosokba irányuló mozgás. Ahhoz, hogy ezek a költözések gazdaságilag fenntarthatók legyenek, az újonnan érkezőknek elég magas jövedelmet kell keresniük ahhoz, hogy fedezni tudják a megélhetési költségeket, beleértve a lakhatást is.
Az elemzésben arra is rávilágítanak, hogy ugyanebben az időszakban az átlagjövedelmek is jelentősen emelkedtek a vizsgált nagyvárosokban. Bukarestben az átlagbér a 2015-ös 483 euróról 2023-ra 956 euróra, azaz 98%-kal nőtt, míg Kolozsváron a 2015-ös 421 euróról 2023-ra 962 euróra emelkedett, azaz 128%-kal. Ezzel szemben más európai nagyvárosokban alacsonyabb volt a jövedelemnövekedés.
A vizsgált városok közül csak Athénban haladja meg még mindig az átlagos havi jövedelem 50%-át egy belvárosi lakás átlagos bérleti díja – a görög főváros e tekintetben Kolozsvárral osztozik az európai dobogó legfelsőbb fokán. Ezzel szemben Szófiában egy egyszobás belvárosi lakás bérleti díja az átlagos havi jövedelem 42%-át, Berlinben 41%-át, Lyonban pedig 38%-át teszi ki.
Kolozsvári albérletárak tágabb kitekintésben
Fotó: Friedrich Ebert Stiftung Románia
Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy bár a bukaresti és kolozsvári lakosok 2023-ban jövedelmük több mint 50%-át költötték egy egyszobás lakás bérlésére a városközpontban, ez az arány alacsonyabb az elmúlt évekhez képest, amikor a bérleti díjak az átlagjövedelem 60%-át, sőt 2015-ben 70%-át is kitették.
Ez a változás azt tükrözi, hogy Bukarestben és Kolozsváron az átlagjövedelmek valamivel nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bérleti díjak. Ez a dinamika az említett városok gazdasági szerkezetének változását is tükrözik – olvasható a Szociális Közlönyben.
Amint az egyetemi év kezdetekor készített, Örökzöld diák- és pénzkérdés: bentlakás vagy albérlet? című videós anyagunkból is kiderül, ősszel az egyszobás lakások bérleti díja 350-450 euró (1740-2240 lej), a kétszobásaké 450-600 euró között mozgott, a háromszobásaké 600 eurótól (2980 lejtől) kezdődött Kolozsváron. Miközben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bentlakásaiban 130-200 lej közötti, illetve a Sapientia kollégiumában 400 lej körüli összeget fizetnek havonta a hallgatók, albérletben egy szobáért már 200-250 eurót (990-1200 lejt) is ki kell adniuk a kincses városban.
Erdély legnagyobb egyetemi városában diákok ezreiben évente felmerül a kérdés, hogy legszebb éveiket az olcsóbb és közösségi élményt nyújtó bentlakásban töltsék, vagy nyúljanak mélyen a zsebükbe, és válasszák a kényelmesebb albérletet.
De közismert, hogy nem csak az albérletárak „szárnyalnak” Erdély fővárosában: a kolozsvári lakáspiacra tekintve egyre hihetetlenebb összegek jelennek meg az adásvételi szerződésekben is. A Storia.ro ingatlanközvetítő portál elemzése szerint novemberben országos szinten 14 százalékkal emelkedett az eladó – régi és új – lakások átlagára az előző év azonos hónapjához képest.
Kolozsváron eközben 16 százalékos a növekedés, aminek következtében egy négyzetméter lakott felület immár átlagosan 2933 euróba kerül.
Az összegek eleve sokkolók, de a hatás akkor sem marad el, ha más romániai városokhoz képest végzünk lakásár-összehasonlítást: például egy hasonló méretű garzonlakás Bukarestben átlagosan 75 477 euróba, Temesváron 68 224 euróba, Brassóban 83 429 euróba, Nagyszebenben 68 451 euróba, Nagyváradon pedig 66 305 euróba került. Tehát a román fővároshoz képest több mint 40 ezer, Váradhoz képest pedig több mint 50 ezer euróval többe került egy egyszobás lakás a kincses városban.
Az idei első tíz hónapban 24,21 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2023 azonos időszakában jegyzett 18,45 milliárd euróhoz képest – vont mérleget pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
2024 harmadik negyedévében az előző három hónaphoz képest 0,6 százalékponttal 5,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatsoraiból.
Idén októberben szeptemberhez képest 40 lejjel (0,8 százalékkal) 5268 lejre nőtt a romániai nettó átlagbér – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Partneri együttműködést kötött az ország legnagyobb pénzintézetével, a Transilvania Bankkal a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), amely az elmúlt hét végén tartotta tisztújító küldöttgyűlését Kolozsváron.
Szerda esti Facebook-bejegyzése szerint Sebastian Burduja energiaügyi miniszter arra törekszik, hogy a 2025. április elseje utáni energiaszámlák ne terheljék meg jelentősen a háztartások költségvetését.
Törölte a képviselőház szerdai ülésén a 2024/32-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény tervezetéből azt az előírást, amely energiatárolásra kötelezte volna a napelemet telepített áramtermelő-fogyasztókat.
A romániai munkáltatók 76 százaléka mondta azt, hogy karácsonyra különböző juttatásokkal készül kedveskedni alkalmazottainak egy friss felmérés szerint.
Romániát „nagymértékű” áramkimaradások veszélye fenyegeti az energiaimporttól való fokozott függőség miatt – kongatta meg a vészharangot az energiaügyi minisztérium.
A postai szolgáltatások, a friss gyümölcs és a margarin drágult a legnagyobb mértékben 2024 novemberében 2023 novemberéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya 2024 szeptemberének végén 2,54 százalék volt, szemben a júniusi 2,49 százalékkal.
szóljon hozzá!