Sokkolnak a kolozsvári albérletárak, akárcsak a lakásárak
Fotó: Jakab Mónika
Nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is döbbenetes magasságokban a kolozsvári albérletárak: a kincses város egy felmérés szerint uniós éllovas, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk egy belvárosi kis lakás bérleti díját. A kolozsvári albérletárak mellett a lakásadásvétel területén is sokkoló összegeket produkál Erdély fővárosa.
2024. december 13., 20:432024. december 13., 20:43
A bérleti díjak Európa-szerte gyorsuló ütemben emelkednek, Kolozsvár és Bukarest pedig az Unió azon városai közé tartozik, ahol a legnagyobb a növekedés – derül ki a Friedrich Ebert Stiftung Románia nevű szervezet Szociális Közlöny című projektjéből, mely többek között a kolozsvári albérletárak változását is górcső alá vette.
A demokrácia eszméi és alapértékei iránt elkötelezett, németországi székhelyű közhasznú politikai-kulturális alapítvány elemzése szerint
A tanulmányban szereplő városok közül csak Berlinben és Athénban volt magasabb az átlagos áremelkedés egy egyszobás lakás bérlése esetén. Az adatok a Numbeo.com áraggregátor adatbázisából származnak – ismertette az Economedia.ro portál.
Az elmúlt néhány évben valamennyi uniós országban nagymértékben felgyorsult a belső migráció, főként a nagyvárosokba irányuló mozgás. Ahhoz, hogy ezek a költözések gazdaságilag fenntarthatók legyenek, az újonnan érkezőknek elég magas jövedelmet kell keresniük ahhoz, hogy fedezni tudják a megélhetési költségeket, beleértve a lakhatást is.
Az elemzésben arra is rávilágítanak, hogy ugyanebben az időszakban az átlagjövedelmek is jelentősen emelkedtek a vizsgált nagyvárosokban. Bukarestben az átlagbér a 2015-ös 483 euróról 2023-ra 956 euróra, azaz 98%-kal nőtt, míg Kolozsváron a 2015-ös 421 euróról 2023-ra 962 euróra emelkedett, azaz 128%-kal. Ezzel szemben más európai nagyvárosokban alacsonyabb volt a jövedelemnövekedés.
A vizsgált városok közül csak Athénban haladja meg még mindig az átlagos havi jövedelem 50%-át egy belvárosi lakás átlagos bérleti díja – a görög főváros e tekintetben Kolozsvárral osztozik az európai dobogó legfelsőbb fokán. Ezzel szemben Szófiában egy egyszobás belvárosi lakás bérleti díja az átlagos havi jövedelem 42%-át, Berlinben 41%-át, Lyonban pedig 38%-át teszi ki.
Kolozsvári albérletárak tágabb kitekintésben
Fotó: Friedrich Ebert Stiftung Románia
Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy bár a bukaresti és kolozsvári lakosok 2023-ban jövedelmük több mint 50%-át költötték egy egyszobás lakás bérlésére a városközpontban, ez az arány alacsonyabb az elmúlt évekhez képest, amikor a bérleti díjak az átlagjövedelem 60%-át, sőt 2015-ben 70%-át is kitették.
Ez a változás azt tükrözi, hogy Bukarestben és Kolozsváron az átlagjövedelmek valamivel nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bérleti díjak. Ez a dinamika az említett városok gazdasági szerkezetének változását is tükrözik – olvasható a Szociális Közlönyben.
Amint az egyetemi év kezdetekor készített, Örökzöld diák- és pénzkérdés: bentlakás vagy albérlet? című videós anyagunkból is kiderül, ősszel az egyszobás lakások bérleti díja 350-450 euró (1740-2240 lej), a kétszobásaké 450-600 euró között mozgott, a háromszobásaké 600 eurótól (2980 lejtől) kezdődött Kolozsváron. Miközben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bentlakásaiban 130-200 lej közötti, illetve a Sapientia kollégiumában 400 lej körüli összeget fizetnek havonta a hallgatók, albérletben egy szobáért már 200-250 eurót (990-1200 lejt) is ki kell adniuk a kincses városban.
Erdély legnagyobb egyetemi városában diákok ezreiben évente felmerül a kérdés, hogy legszebb éveiket az olcsóbb és közösségi élményt nyújtó bentlakásban töltsék, vagy nyúljanak mélyen a zsebükbe, és válasszák a kényelmesebb albérletet.
De közismert, hogy nem csak az albérletárak „szárnyalnak” Erdély fővárosában: a kolozsvári lakáspiacra tekintve egyre hihetetlenebb összegek jelennek meg az adásvételi szerződésekben is. A Storia.ro ingatlanközvetítő portál elemzése szerint novemberben országos szinten 14 százalékkal emelkedett az eladó – régi és új – lakások átlagára az előző év azonos hónapjához képest.
Kolozsváron eközben 16 százalékos a növekedés, aminek következtében egy négyzetméter lakott felület immár átlagosan 2933 euróba kerül.
Az összegek eleve sokkolók, de a hatás akkor sem marad el, ha más romániai városokhoz képest végzünk lakásár-összehasonlítást: például egy hasonló méretű garzonlakás Bukarestben átlagosan 75 477 euróba, Temesváron 68 224 euróba, Brassóban 83 429 euróba, Nagyszebenben 68 451 euróba, Nagyváradon pedig 66 305 euróba került. Tehát a román fővároshoz képest több mint 40 ezer, Váradhoz képest pedig több mint 50 ezer euróval többe került egy egyszobás lakás a kincses városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!