Miért éri meg a magyarországiaknak Romániában munkát vállalni? Van néhány ok

Magyarországi munkavállalók Romániában

Vonzó Románia. Az alacsonyabb képzettséggel rendelkező magyarországiak könnyebben találnak munkát a közelben a határ túloldalán

Fotó: László Ildikó

Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Egy biharkeresztesi küldöttség – többhetes egyeztetést követően – szervezetten, felkészülten, a polgármesterük vezetésével érkezett az eseményre, amire így eddig még nem volt példa. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül, miért éri meg a magyarországiaknak Romániában munkát vállalni.

Páva Adorján

2025. május 28., 19:012025. május 28., 19:01

Nagyszabású állásbörzét tartottak múlt héten a Nagyvárad Arénában, ahol mintegy 40 munkáltató több mint 800 munkahelyet kínált az érdeklődőknek, köztük magyarországiaknak is. A Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség a megyei tanfelügyelőséggel közösen szervezte a eseményt, amely egyben pályaorientációs rendezvény is volt, oktatási intézmények is felvonultatták kínálatukat.

De az állásbörze különlegességét annak „nemzetközi jellege” adta: szervezett küldöttség érkezett a magyarországi Biharkeresztesről, hogy az ottani álláskeresők is munkát találhassanak a határ innenső oldalán.

Ennek kapcsán Békési Csaba, a Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, a biharkeresztesi küldöttség a meghívásukra érkezett, miután egy pár héttel korábban megkereste őket az ottani önkormányzat egyik képviselője. Utána a biharkeresztesi polgármesterrel is egyeztettek, aki jelen volt a május 22-ei váradi állásbörzén, Dani Béla Péter vezette a küldöttséget.

Békési Csaba szerint azért volt fontos a hajdú-bihari vendégek számára a részvétel, mert Biharkeresztesen és a határ magyar oldalán kevés a munkahely és sok a munkakereső. Azzal együtt természetesen – tette hozzá –, hogy Debrecen egy fejlett régiónak a központja, ahol sok a munkahely, de a kisebb településeken sok az olyan munkakereső, akik általában alacsonyabb képzést feltételező vagy szakképesítést nem igénylő munkahelyeket keresnek.

Magyarországiak a váradi állásbörzén

A Bihar megyei ügynökség vezetője szerint a Váradra látogató magyarországi álláskeresők egy része már ismerte Nagyváradot és környékét, egyesek dolgoztak is már itt. Manapság azonban a schengeni csatlakozás, a határátlépés megkönnyítése még vonzóbbá tette számukra az ingázást is. Békési Csaba lapunknak felidézte: egy pár héttel ezelőtt keresték meg őket azzal a kéréssel, hogyan tudnának segíteni abban, hogy a biharkeresztesi álláskeresők munkába álljanak.

Felvetődött, hogy szervezzenek egy állásbörzét csak nekik, de a programok egyeztetésekor kiderült, hogy május 22-én lesz egy általános állásbörze Váradon, amelyen jóval több munkáltató lesz jelen. Arról is voltak tárgyalások, hogy a munkáltatókat utaztassák ki Magyarországra, de erre talán nem lettek volna annyira kaphatók a cégek, így ez az állásbörze „pont jókor” szerveződött.

„Megvitattuk, hogy tudnánk segíteni.

Idézet
Előkészítettük az anyagokat, meghívót küldtünk az önkormányzatnak, előre rendelkezésükre bocsátottuk a szabad munkahelyek, a munkáltatók listáját, a cégek adatait, még plakátot is készítettünk, és természetesen mindent lefordítottunk magyarra. Így sokkal könnyebb volt nekik, készen érkeztek”

– ismertette Békési Csaba.

Az autóbuszt a biharkeresztesi önkormányzat biztosította, amivel 56-an érkeztek a Nagyvárad Arénához. „Olyan kollégákkal fogadtuk őket, akik magyar ajkúak vagy beszélnek magyarul. Végigvezettük őket az állásbörzén, megállva természetesen azoknál a cégeknél, ahol tudtuk, hogy munkakereső profiljuk megfelel az elvárásoknak.

Idézet
Sikeresek is voltunk, mivel két munkáltató az első beszélgetések után felvállalta, hogy mindenkinek munkahelyet tud biztosítani”

– tájékoztatott a munkaügyi szakember. Hozzátette: ez természetesen nem biztos, hogy száz százalékban megvalósul, hiszen át kell menjenek egy rostán, de mintegy 30-35 fő reális eséllyel indul el arra, hogy munkahelyet találjanak. Alacsony képesítést igénylő vagy szakképzetlenek számára is elérhető munkahelyekről van szó. A munkáltatók azt is felvállalták, hogy állják az ingázási költséget, azaz buszjáratot indítanának Biharkeresztes és a telephelyük között, ami nagyon fontos, ez az egyik fő szempont, hiszen az ingázás költséges – emelte ki Békési Csaba.

Magyarországi munkavállalók Romániában Galéria

Békési Csaba: ahogyan az életünk is szabad, úgy a munkaerő-áramlás is, innen oda és onnan ide

Fotó: Facebook/Békési Csaba

Elmondása szerint voltak és vannak más hasonló határ menti, határon átívelő projektjeik, HURO-s pályázatok, amiket közösen szerveztek, bonyolítottak le magyarországi felekkel,

de hogy egy önkormányzat is ennyire kivegye a részét, hogy felvállalja a szállítást is, arra nemigen volt példa.

Ezt fontosnak tartja, hiszen az önkormányzat képviselői ismerik a munkakeresőket, ők tartják velük napi szinten a kapcsolatot. „Bizalmi kapcsolatban állnak, velünk ellentétben, akiket ugye nem ismernek. Ennyire szervezetten még nem zajlott ilyen jellegű állásközvetítés. Ez egy helyes megközelítés volt, még egyszer megmutattuk azt, hogy uniós szinten, a schengeni övezetben a munkaerőpiacnak nincsenek határai” – hangsúlyozta Békési Csaba.

Romániai fizetés magyarországi szemmel

Akitől megkérdeztük: szerinte mi vonzza Várad környékére, Bihar megyébe, a határ túloldalára a magyarországi munkavállalókat. A foglalkoztatási intézményvezető szerint elősorban a közelség: Nagyvárad közelebb van Biharkereszteshez, mint például Debrecen. Ez nagyon fontos, mivel ingázásról van szó, és ez esetben mindenki minél kevesebb időt szeretne eltölteni az úton. Ezért a határátkelők megnyitása „borzasztóan nagy pozitív jelzés volt”.

„És nem utolsó sorban a bérezési szint, ami versenyképes, sőt sok esetben magasabb, mint náluk otthon.

Idézet
Ahogy ők számolták, itteni keresetük megfelelője jó esetben szinte olyan 400 ezer forint is lehet (körülbelül 1000 euró, azaz 5000 lej – szerk. megj.). Ami nagyon kecsegető számukra. Több, mint amit ugyanezért a munkáért Magyarországon megkapnának”

– állapította meg Békési Csaba. Aki szerint tudni kell, hogy ezen a képzési és munkaerőpiaci szinten, ahol alacsony képzettségről vagy szakképzetlenekről beszélünk, már 50 vagy 100 lej is különbséget tud tenni. Plusz 100 lejért már a munkavállaló hajlandó lehet munkát váltani.

„Itt legkevesebb 3000-4000 lejekről beszélünk, és az már kecsegtető. Várad környékén a bérezés versenyképes. Debrecenben is így van, de hamarabb elérnek Nagyváradra. És általában ezeknél a munkáltatóknál sok magyar ajkú van.

Idézet
Tudjuk, hogy Bihar megyében a népesség jelentős része, több mint 20 százaléka magyar ajkú, így nagy a valószínűsége, hogy a munkáltatóknál is találnak magyar munkatársakat. Így a nyelvi akadályok kisebbek, az integráció könnyebb”

– hívta fel a figyelmet egy másik vélhető akadály „legyőzésére”. Így elmondása szerint „szó sincs arról”, hogy emiatt konfliktus alakulhatna ki a munkaközösségekben, ilyenről nincs tudomása: „nem számít, hogy az igazolvány hova szól”, ide vagy 10 kilométerrel odébbra. „Biharkeresztes Szentjánostól – ahol sok munkáltatónk van, a borsi ipari parkban – tizen-egynéhány kilométer a távolság, ami elenyésző. Ha Debrecenhez képest nézzük, az 50-60 kilométer” – érzékeltette a különbséget.

Ez a romániai munkáltatóknak is megfelel, mert az általuk felvállalt utaztatási költségek sokkal kisebbek. „Gondoljunk arra, hogy ha csak román állampolgárokat szeretnének alkalmazni, és mondjuk Érmihályfalváról, Székelyhídról kellene őket beutaztatni, ez 50-60, sőt 80 kilométer is lenne. Ez nagyon nagy különbség ahhoz képest, hogy 10 kilométerről tudnak kompakt csapatokat is ideszállítani” – vázolta Békési Csaba.

Aki a mostani látogatás kapcsán kiemelt egy másik fontos dolgot: mivel az önkormányzat felvállalta azt a jelentős szerepet, hogy megszervezte az utat, megjelent az álláskeresőkkel, garantálta a találkozót, a munkáltatók irányába is bizalmat gerjesztett, hiszen azt látták, hogy egy kompakt csapatról van szó, amely több mint valószínű, hogy rendszeresen bejár dolgozni, ilyen problémák nem adódnak.

Magyarországi munkavállalók Romániában Galéria

Dani Béla Péter polgármester, a biharkeresztesi küldöttség vezetője a Nagyvárad Aréna előtt

Fotó: Facebook/Dani Béla Péter polgármester

Biharkeresztes Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban, közvetlenül a román határ mellett fekszik, ahol vasúti határátkelőhelyként is szolgál, így fontos szerepet tölt be a két ország közötti forgalomban, kereskedelmi kapcsolatában. A kisvárost csaknem 4000-en lakják, 2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% románnak, 2,9% cigánynak. Biharkeresztes ipari parkkal is rendelkezik, ahol számos cég van jelen.

Szívesen látják a romániai cégek a magyarországiakat

Békési Csaba szerint egyébként nagyon sok magyarországi munkavállaló dolgozik Bihar megyében, de pontos statisztikák nincsenek, hiszen EU-s tagországokról van szó, ahol teljesen szabadon áramlik a munkaerő egyik országból a másikba, mindkét irányban. Romániából is sokan járnak át mezőgazdasági szezonmunkára, ugyanakkor nagyon sok fiatal tanul Debrecenben, munkát is vállalnak egyetem közben és után, sokan ott is maradnak. „Ahogyan az életünk is szabad, úgy a munkaerő-áramlás is, innen oda és onnan ide” – jelezte.

Azt is megkérdeztük: alkalmazási procedúra szempontjából miben más egy külföldit alkalmazni, mint egy romániait. Bonyolultabb, vagy esetleg több pénzébe kerül az alkalmazónak külföldit foglalkoztatni? Békési Csaba leszögezte: ugyanazok a költségek, a törvények nem tesznek különbséget itteni és külföldi állampolgárok között, még az Unión kívüliek esetében sem.

A magyarországiak esetében van egy egyszerű procedúra, amely során be kell jelenteni az alkalmazást, itteni TAJ-számot (társadalombiztosítási azonosítót) kapnak a munkavállalók, de ezt a cégek pár nap alatt elintézik.

E tekintetben ez sokkal könnyebb procedúra, mint az Unión kívüli, ázsiai vendégmunkások esetében, amikor is 7-8 hónapba is beletelik ugyanez. Elmondása szerint „száz százalékban” szívesebben alkalmaznak a romániai cégek magyarországi munkaerőt, mintsem ázsiait. „Nem vagyunk megelégedve az ottani (ázsiai) munkaerővel, sem mi, sem a munkáltatók. A kulturális, nyelvi differenciák, a munka kultúrájának ismerete nagyon különbözik Európán belül és azon kívül” – hangsúlyozta.

„Természetesen gyors munkaerőre, nagy mennyiségben, szezonálisan vagy egy bizonyos gazdasági ágazatban, mint például a turizmusban, szükség van az Unión kívüli munkaerőre is, mert nagy csoportokban tudjuk alkalmazni őket, és ha egyszer beutaztatjuk a vendégmunkásokat, akkor aktívak maradnak” – tájékoztatott. De azt is hozzátette, hogy nagyon sok rostán kell átmenniük, a procedúra egyre nehezebb és nehezebb, ráadásul sokan idejövetelük után elhagyják munkahelyüket, az országot.

Magyarországiak Romániában, romániaiak Magyarországon

Végezetül azt is felvetettük: régebben Romániából vittek buszokkal Magyarországra dolgozni munkásokat. Ennek ismeretében kíváncsiak voltunk Békési Csaba véleményére: szerinte kijelenthető-e, hogy megfordult ez a tendencia, és ha igen, körülbelül mikor, minek köszönhetően.

„Nem lehet általánosítani, hogy valóban megfordult egy tendencia vagy sem. Az első dolog, ami a legfontosabb, az a távolság, ahonnan ingáztatjuk a munkaerőt. Először is gazdasági szempontokat kell figyelembe venni. A legfontosabb a költség a munkáltatóknál: milyen költségekkel tud munkaerőre szert tenni. A távolság csökkentése nagyon fontos. Mint ahogy az is, hogy kompakt csoportokról legyen szó” – válaszolt a bihari szakember.

Aki szerint ugyanakkor fontos szempont a vásárlóerő is. E téren pedig gazdasági elemzések alapján azt láthatjuk, hogy

a vásárlóerő Nagyváradon, Romániában nagyobb, mint a határ túloldalán, Magyarországon.

„Azzal együtt, hogy itt is jelen van az infláció, mégis az alapélelmiszerek, az alapmegélhetésnek a költségei itt alacsonyabbak a minimálbérhez viszonyítva, mint Magyarországon. Vagyis ezen a szinten, »minimál plusz« béren, bérezési szinten a gazdasági ereje egy munkavállalónak nagyobb Romániában, mint Magyarországon. Látjuk azt is, hogy ma Magyarországról nagyon sokan járnak át napi vagy heti rendszerességgel vásárolni, mivel az alapélelmiszerek ára és az alapköltségek alacsonyabbak, mint Magyarországon” – jelentette ki Békési Csaba, aláhúzva, hogy mindez számít az alacsony jövedelmet felmutató háztartásokban.

Arról nem tud, hogy innen, Romániából hasonló módon, ennyire szervezetten munkavállalókat szállítsanak manapság mondjuk Debrecen környékére. „De tudjuk azt, hogy a fiataljaink közül sokan tanulnak Debrecenben”, az ottani egyetem a váradi Partium Keresztény Egyetemmel közösen indított szakképzést, és „még erősebb lesz az együttműködés”, még erősebb jelenléte lesz a debreceni egyetemnek a Partium egyetemen belül. Gépészmérnöki vonalon, az autóipari ágazatban szereplők kérésére szükség van ilyen képesítéssel rendelkezőkre Magyarországon.

„Láthatjuk, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerőre nagy szükség van Magyarországon”,

a képzettebb réteg inkább Romániából megy dolgozni Magyarországra

– ismertette. Ugyanakkor Békési Csaba szerint mindezt nem kell sem negatívumként, sem pozitívumként értelmezni. Elmondása szerint a gazdaság olyan, mint egy óraműrendszer: ha békén hagyjuk, és nem próbáljuk befolyásolni, „nem kezdjük piszkálni”, akkor megtalálja az egyensúlyt, magától működik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét

A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét
2025. július 17., csütörtök

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program
2025. július 17., csütörtök

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik

A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik
2025. július 17., csütörtök

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától
2025. július 17., csütörtök

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció, és az áfaemelés még csak most jön

Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció, és az áfaemelés még csak most jön
2025. július 17., csütörtök

Grindeanu: már használatban van azon sztrádaszakaszok nagy része, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni

Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.

Grindeanu: már használatban van azon sztrádaszakaszok nagy része, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni
2025. július 17., csütörtök

Erdélyt is megkárosítja az autópályapénzek elügyetlenkedése

Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.

Erdélyt is megkárosítja az autópályapénzek elügyetlenkedése
2025. július 16., szerda

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket
2025. július 16., szerda

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi

Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi
2025. július 16., szerda

Kisebb kerettel, de mégis lesz magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram

Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Kisebb kerettel, de mégis lesz magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram