Összefogtak a háromszéki klaszterek: közösen, csomagban kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat, hogy növeljék tagjaik versenyképességét.
Fejlődés együttműködéssel című konferencián mutatták be csütörtökön eddigi eredményeiket és terveiket. Kovács Vajda István, a nyomdászokat, csomagolóanyag-gyártókat és dizájn-tervezőket tömörítő klaszter titkára elmondta, összefogtak a Pro Wood bútorasztalosokat, az IT informatikusokat, a Textil & Fashion textileseket, az Agro Food hagyományos élelmiszer-előállítókat és a Green Energy megújuló energiaforrások hasznosítására megoldásokat kínáló klaszterek és a vendéglátóiparban vállalkozók számára dolgoztak ki ajánlatcsomagot.
Együttműködve kulcsrakészen be tudják rendezni a szállodákat, panziókat, vendégházakat, éttermeket. Elkészítik a bútorokat, bárokat, lépcsőket, személyre szabott ágyneműket, függönyöket, abroszokat varrnak, hímeznek, de megtervezik az arculatot, bekötik a telefont vagy energiatakarékos fűtésrendszerekre ajánlanak megoldásokat, sőt hagyományos élelmiszert is kínálnak vendégcsalogatónak.
Referenciamunkáik között szerepel Károly brit herceg zalánpataki és Kálnoky Tibor gróf miklósvári vendégházainak a berendezése. Hamarosan közös honlapon lesznek megtekinthetők az ajánlatok és az eddig elkészült munkák.
Gászpor Éva, a Textil & Fashion klaszter elnöke elmondta, kiemelkedő minőséget is nyújtanak, de olcsóbb megoldásaik is vannak, a klasztertagok ötletekkel segítik az ügyfeleiket, de például a zalánpataki és miklósvári vendégházak bebútorozása a megrendelő, Kálnoky Anna grófné felügyelete alatt zajlott.
A közös munkára egy másik példa, hogy a bútorosok és a textilesek közösen végzik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik kollégiumának a berendezését, a megbízatást úgy kapták meg, hogy az együttműködés a megrendelő számára is kedvező volt. A vállalkozások nem tudnak egyenként a piac minden rezdülésére reagálni, éppen ezért alakulnak a klaszterek, hogy ebben segítsék tagjaikat, és ezzel növeljék a versenyképességüket, szögezte le Bogyó Mirella, a textil klaszter ügyvezetője.
Összefognának a marosi vendéglátók
A turizmus lehet a Nyárád mente és a Maros mente kitörési lehetősége – vallják a két térség idegenforgalmi vállalkozói, akik egy Leader-program keretében a napokban közös képzésen vesznek részt. A felek abban is egyetértenek, hogy a két térség turisztikai erőforrásai egymást kiegészítik: a Nyárád mentén a természeti, agro-, öko- és faluturizmusról beszélhetünk, a Maros mentén ezt főleg a kastélyturizmussal tudják pótolni.
Egyezik a véleményük abban is, hogy az együttműködést először a szomszédokkal kell elkezdeni, mert a rendszer merevsége miatt jelenleg lehetetlen nemzetközi együttműködéseket kivitelezni a LEADER keretében – részletezte a tudnivalókat Antal Zoltán, a Nyárád menti egyesület ügyvezetője.
A mostani képzés egy integrált fejlesztési láncba illeszkedik, amelybe beletartoznak olyan kistérségi jellegű projektek is, mint nyárádremetei információs központ létrehozása, népszerűsítő anyagok kiadása, a térség internetes ismertetése, később pedig egy elektronikus foglalási rendszer is kiépülhet.
A képzéssorozattól egyébként sokat várnak a résztvevők. A gernyeszegi Grandlion Panzió munkatársa, Kulcsár Krisztina együttműködést remél a Maros menti turisztikai vállalkozók részéről, hogy közösen tudják hallatni hangjukat és megvédeni érdekeiket. Janka Béla, a mikházi Reneszánsz Panzió tulajdonosa már tíz évvel ezelőtt szorgalmazta a kistérségi összefogást, de akkor nem akadt rá „vevő”, most örül, hogy mindenki belátja: régióban kell gondolkodni, hogy idevonzhassák a turistákat.
„Még mindig vannak, akik saját ötleteiket rejtegetik, építgetik, és az eddigi keserű tapasztalatok miatt ezt a kezdeményezést is fenntartásokkal fogadták egyesek, de így nem lehet eredményesen dolgozni. A projekt végén remélhetőleg jó irányba mozdulnak el a dolgok” – hangsúlyozta a vállalkozó.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!