Fotó: Pethő Melánia
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, illetve módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén, ami a bukaresti energiaügyi minisztérium szerint az árak csökkenését eredményezi a következő 12 hónapban.
2024. március 28., 16:572024. március 28., 16:57
A minisztérium közleménye szerint az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre, a földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult a termelők által értékesített energia árplafonja. „Ezeket az értékeket az energiapiac alapos elemzése és az ágazat szereplőinek konzultálása után állapították meg” – tette hozzá a tárca. A közlemény idézte Sebastian Burduja energiaügyi minisztert, aki szerint a kormány korábbi ígéretének megfelelően
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Románia azoknak az uniós tagállamoknak az egyike, ahol az energiaárak esetenként az árplafon alá csökkentek, és ez főként a gázszámlákon és a havi 300 kilowattóra feletti fogyasztású háztartások esetében tapasztalható. A csütörtökön elfogadott rendelet törölte a termelő-fogyasztói „napfényadó” bevezetésének lehetőségét is. Sorin Burduja szerint az intézkedéssel a kormány szintén egy korábbi ígéretének tett eleget. „Támogatni akarjuk a prosumereket és egy modern, decentralizált, digitalizált és kibocsátásmentes energiarendszert szeretnénk” – indokolta a döntést a miniszter.
A közlemény szerint a csütörtökön elfogadott jogszabály célja az volt, hogy az energiaárak világpiaci csökkenése a hazai fogyasztók számláin is megmutatkozzon, az energiaügyi minisztérium pedig gondoskodni fog arról is, hogy a szabadpiaci árképzéshez való visszatérés fokozatosan történjen.
Arra kérdésre, hogy meghosszabbítja-e a kormány 2025. március 31. után az energiaárakat korlátozó állami támogatási rendszert, a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Sebastian Burduja kijelentette: „normális körülmények között” egy év múlva már nem lesz szükség az energiaár-sapkákra. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság a jelenlegi rendszer helyett a sérülékeny fogyasztók célzott állami támogatását tartja kívánatosnak.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) csütörtöki közleményében azzal indokolta ezt a vádat, hogy az aznap elfogadott rendeletével a kormány valamelyest csökkentette ugyan az áram és a földgáz árplafonját, de ezek még mindig meghaladják a szabadpiaci energiaárakat. Ennek oka az USR szerint az, hogy Romániában az árakat a kormánypártok politikusai határozzák meg, így az energiapiac nem tud az Európa-szerte csökkenő tendenciát mutató árakhoz igazodni.
Az USR közleménye idézte Cristina Prună képviselőt, aki szerint Sebastian Burduja energiaügyi miniszter „végre elismeri, hogy magasabb energiaszámlákat fizetünk, mint a szabadpiacon”, a koalíció mégsem korrigálja ezt a helyzetet. „Csak a termelők által értékesített energia árplafonja csökkent. De figyelem, még mindig meghaladja a szabadpiaci árszintet! Miközben ma ingyen kínálták az áramot a tőzsdén” – fejtette ki a politikus. Az USR emlékeztetett arra, hogy a kormány csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelete a termelőkre vonatkozó árplafonokat az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre csökentette, miközben a szabadpiacon már hónapok óta 350-380 lejes áron kereskednek az elektromos energiával. A földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult az árplafon, de még mindig magasabb az elmúlt hónapokban jegyzett tőzsdei gázáraknál.
Az ellenzéki párt ezért felszólította a koalíciót, hogy ne tartsa többé magasan az energiaárakat, és fokozatosan vezesse ki ezt a „mindenki számára káros rendszert”.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
Tavaly 17 százalékkal, 24,536 millióra nőtt a romániai repterek utasforgalma – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!