Legtöbb helyen a 60 lejhez van közelebb a bárányhús kilója
Fotó: Pinti Attila
A nyugati kereszténység március végére eső húsvétja miatt az üzletek „aranyárban” kínálják a bárányhúst Erdélyben. A magas ár mögött több összetevő áll, a fő ok a megélénkülő közel-keleti exportpiac, amely immár két éve ,,kiszippantja” az országból a hizlalt bárányokat, így a gazdáknak nem éri meg ünnepek táján, itthon értékesíteni állományukat. Gazdákkal és mezőgazdasági szakemberekkel vettük számba a romániai juhászat átalakulását.
2024. március 28., 09:592024. március 28., 09:59
2024. március 28., 13:432024. március 28., 13:43
Ebben az időszakban 50-55, sőt helyenként 60 lejt is elkérnek az üzletekben egy kilogramm bárányhúsért, ami a tavalyi árhoz képest mintegy 10-15 százalékos drágulást jelent. A magas árat elsősorban az indokolja, hogy március végén még túl kicsik a bárányok – az élősúlyban 10-15 kg-os bárány kilójáért a felvásárlók 24 lejt fizetnek –, ami levágva és az üzletekbe szállítva jóval meghaladja az 50 lejt.
A gazdáknak azért sem éri meg 6-8 hetes korban értékesíteni a szopós bárányt, mert ilyenkor a legnagyobb a súlygyarapodása. A 15 kg fölötti vágóbárányért elősúlyban 22 lejt fizetnek a felvásárlók, így a gazda inkább kivár, és ortodox húsvétra adja el, így a két lejjel olcsóbb ár jobban megtérül a nagyobb testsúlyban.
Tavaly a juhtartók 18 lej körüli árat kaptak élősúly-kilogrammonként, ami a két-három évvel korábbi árnak a kétszerese. A gazda ősz elején harminc kilogramm körüli bárányokat értékesít, másrészt tavasztól nem kell fejnie a bárányok nélkül maradt anyajuhokat.
Az idei bárányellés kiemelkedően jó a Székelyföldön
Fotó: Farkas Áron
Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Hargita megyei falugazdásza a juh- és kecsketartó gazdákért felel a székelyföldi megyében. Családi gazdaságában 300 kecskét és 650 juhot tart. A Krónika érdeklődésére elmondta, hogy az idei ellési szezon kiemelkedően jó: nagyon sok az ikerellés, a székelyföldi juhászatokban rengeteg bárány született. Idén tavasszal mégis úgy döntöttek, hogy húsvétra nem értékesítenek bárányt, csupán szűk körben adnak el pár tíz állatot. A több száz bárányt számláló idei állományt felhizlalják, és ősszel eladják exportra.
„Azért döntöttünk így, mert egyre nehezebb fejő juhászt találni, munkaerő hiányában pedig nincs ki megfejje a juhokat. Az összes tejet a bárányok szopják ki, amit élőállatként tudunk majd értékesíteni” – taglalja a Gergyóditróban gazdálkodó mezőgazdasági szakember.
Az exportpiac gyors bővülése most szerencsésen megoldotta a juhtartó gazdák gondjait, ami a belföldi piac szempontjából hátrányos, mert a bárányhús mellett a juhtejből készült termékek is megdrágultak.
Az utóbbi két év kedvezett a juhtartó gazdáknak
Fotó: Makkay József
A Kolozs megyei Magyarfenesen gazdálkodó Szilágyi István juhosgazda szerint „magyar” (vagyis katolikus és protestáns) húsvétra már évekkel ezelőtt sem volt olyan kereslet bárányhúsra, mint az ortodox ünnepen, de hosszú évekig mégis értékesítettek mindkét ünnepre bárányt. Szilágyi szerint ez a trend akkor szakadt meg, amikor a megyei állategészégügyi igazgatóság egyre nehezebben engedélyezte a vágópontok működését: a túl sok bürokrácia és „kekeckedés” elvette a juhtartó gazdák kedvét a tavaszi vágástól.
A kalotaszegi gazda a tavaszi báránykereskedelem legnagyobb kerékkötőjének a munkaerőhiányt tartja. Ha a bárányokat levágják, a juhokat fejni kell, különben megbetegszik a tőgyük. Ha nincs hozzáértő fejő, vagy a juhász hirtelen tovább áll, akkor a gazda nehéz helyzetbe kerül. Sokan már megjárták, ezért óvatosak, így a juhászatnak azt a módját választják, amelyik minimális munkaerőt igényel.
Tavalyhoz hasonlóan idén is ötven lej körül alakul a húsvéti bárányhús kilogrammonkénti ára. A gazdák szerint viszont jobban megéri élőállatként külföldön értékesíteni a bárányokat, mint itthon eladni bárányhúsként.
Szilágyi István szerint jobban megéri ősszel eladni a hízott bárányokat, mert a 18 lej körüli átvételi árat kiegészíti némi állami támogatással, ami ilyenformán biztos bevételi forrást jelent a gazdák számára.
„A romániai juhászat nagy versenyelőnye a külterjes és viszonylag olcsó állattartás, azonban a húsmarhatartáshoz hasonlóan ki van szolgáltatva az exportpiacok igényeinek és változásainak, mivel a belföldi piaci kereslet korlátozott” – állapította meg a Krónikának Dán Péter marosvásárhelyi állattenyésztő szakember, nyugalmazott kutatómérnök. A megélénkült exportpiacnak köszönhetően a jónak mondható felvásárlási árak némileg helyrebillentették a rendszerváltás után – de főleg a kétezres évek óta – a gyapjú eladhatatlanná válása okozta jövedelemkiesést.
A mezőgazdasági szakember szerint mindez hazugságokon és felretájékoztatáson alapul. A félretájékoztatási hullám már érződik az európai és a romániai húspiacon is – visszaesik a marhahúsfogyasztás –, ami rossz üzenet a hazai gazdatársadalom számára. Dán Péter úgy véli, a külterjes birkatartásnak van jövője Erdélyben, hiszen a juhok jól tudják hasznosítani a legelőket. Igaz, nem vagyunk olyan előnyös helyzetben, mint az angolok, az írek vagy a franciák, ahol az óceán közelsége miatt zöldebbek és dúsabbak a legelők, de ők is az arab piacra termelnek, mert a juh- és bárányhúsfogyasztás Nyugat-Európában is alacsony szinten mozog. A marosvásárhelyi szakember szerint ugyanakkor a hazai bárányhúsfogyasztást is élénkíteni kell, mert mindig a több lábon álló értékesítés a legbiztosabb.
Olasz, horvát és görög piacra exportálnak a besztercei juhászok
Év eleje óta 6200 bárányt adtak el a Beszterce-Naszód megyei tenyésztők olaszországi, horvátországi és görögországi ügyfeleknek. Ioan Bogolin, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság (DSVSA) vezetője arról számolt be, hogy Olaszországba 3800 vágott bárányt értékesítettek, több mint 34 000 kilogrammot összsúlyban. Ugyanakkor 2407 élő bárányt exportáltak a megyéből Olaszországba, Horvátországba és Görögországba, átlagosan 22 lejért kilóját élősúlyban. A Beszterce-Naszód megyei tenyésztők az országon belül 2348 bárányt értékesítettek eddig. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője szerint a hazai eladások száma az ortodox húsvét közeledtével jelentősen emelkedni fog.
Marosszék egyik legszebb törzskönyvezett juhállománya a nyomáti Kovács családé. A nyolcszáz anya- és apaállatot tartó állattelepet Erdély több megyéjéből felkeresik a gazdák, hogy tenyészállatot vásároljanak.
Edukatív, másfél órás túraútvonalat avattak fel Beszterce-Naszód megyében, a Várkudui erdő elnvezésű szakasz 2,38 kilométeres.
Közzétették szerdán a nyolcadik osztályosok képességvizsgájának eredményeit.
Jelentős mennyiségű csapadékra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 14 megyére.
Gyermekpornográf tartalmak birtoklása és terjesztése gyanújával bűnvádi eljárást folytatnak a kolozsvári nyomozó hatóságok egy magyar férfi ellen, akiről a Krónika megtudta, hogy teológiai hallgató.
Tizenkilenc megye 42 településén okozott károkat a viharos időjárás – vont mérleget kedd este a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség.
Kallós Zoltán oktatási államtitkárnak sem világos, miként alakulhatott ki az a helyzet az idei érettségi román nyelv és irodalom vizsgáján, hogy Kolozs megyében és egy bihari vizsgaközpontban nem jelölték meg a magyar tagozat diákjainak dolgozatait.
A hidrológiai intézet és a meteorológiai szolgálat aggasztó előrejelzései miatt összeült kedden a környezetvédelmi minisztériumban a vészhelyzeti tárcaközi bizottság.
Megrovásban részesíti egyik alkalmazottját Marosvásárhely polgármesteri hivatala azok után, hogy poszt mortem is díszpolgári elismerésben részesült Alexandru Todea görögkatolikus bíboros, holott éltében is megkapta a címet.
Július 11-ig meghosszabbították a beiratkozás időszakát a szakiskolai és a duális képzésre a 2024-2025-ös tanévre – jelentette be az oktatási minisztérium, pontosítva azt is, hogy ez a módosulás nem érinti az elméleti líceumokba történő felvételit.
A múlt héten 586 kanyarós megbetegedést jelentettek Romániában – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!