Fotó: Gábos Albin
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
2024. március 27., 20:442024. március 27., 20:44
A Daniel Zamfir szociáldemokrata (PSD) honatya vezetésével, több mint 100 képviselő és szenátor – köztük az RMDSZ-es Antal Lóránt és Kovács Irén – által kezdeményezett törvénytervezetet 172 igen, 81 nem szavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el kedden az alsóház döntő kamaraként (a szenátuson még 2022-ben ment át).
Az Economedia.ro által idézett jogszabály szerint legtöbb 5000 lejes fogyasztási kölcsön esetén a napi kamat nem lehet nagyobb 1 százalékosnál, a visszafizetendő teljes összeg pedig nem haladhatja meg a felvett pénz kétszeresét. 5001–10 000 lej közötti hitel esetén a napi költség nem haladhatja meg a 0,8 százalékot, és szintén a kölcsön legtöbb dupláját kérhetik vissza. Utóbbi igaz a 10 001–25 000 lej közötti összegekre is, miközben ezek esetében 0,6 százalékban maximálják a napi kamatot.
A jogszabály egyik előírása szerint a fogyasztóvédelmi szervezetek hivatalos módon képviselhetik a hiteleseket a hitelezőkkel szemben és a peren kívüli vitarendezést biztosító szervekkel folytatott tárgyalásokon.
A fogyasztási hitel a használati tárgyak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönök összefoglaló neve. Az ilyen konstrukciók általában (de nem kizárólag) szabad felhasználásúak és fedezet nélküliek, vagyis a hitelfelvevő jövedelme alapján lehet felvenni őket. A fogyasztási hiteleknek alapvetően négy típusát különböztetik meg: áruhitel, személyi kölcsön, folyószámlahitel és hitelkártya. A jelzáloghitel nem tartozik ide.
A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
Tavaly 17 százalékkal, 24,536 millióra nőtt a romániai repterek utasforgalma – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Harmincötmillió euróra nőtt az üzleti forgalma a különleges egységek, mentősök, tűzoltók számára speciális járműveket gyártó Deltamednek.
Az elektromos berendezések és készülékek helyes használata egy háztartásban 10–50 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást és ezáltal a havi számlákat – irányítja rá a figyelmet egy elemzés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!