Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában, amelyet a Social Progress Imperative nevű nemzetközi nonprofit szervezet állított össze a Deloitte támogatásával.
2024. március 26., 15:052024. március 26., 15:05
Az Agerpres által szemlézett tanulmány szerint Románia az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében az országok második kategóriájába maradt Argentína, Barbados és Bulgária után. Pontszámuk alapján a vizsgált országokat hat kategóriába osztották. Románia 2022-ben jutott fel a másodikba.
A nonprofit szervezet tanulmányából kiderül, hogy a társadalmi haladást mérő mutató több mint egy évtizedig tartó folyamatos növekedése után
Románia a múlt évhez képest egy helyet előrelépve a 43-ik lett idén az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 169 ország rangsorában.
A kutatás módszertana szerint a Social Progress Imperative három szempontból vizsgálta meg a 170 országot az úgynevezett Társadalmi Haladás Index kiszámításához. Pontozták 1-től 100-ig terjedő skálán az alapvető szükségletek kielégíthetőségét, azaz az élelemhez, alapvető egészségügyi ellátáshoz, ivóvízhez és csatornázáshoz, köztisztasági szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és biztonsághoz való hozzáférést. A jólétet az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és információhoz való hozzáférés, a jó egészségi állapot és a környezet minősége alapján értékelték. Emellett pontozták a vizsgált ország polgárainak lehetőségeit az emberi jogok, az egyéni szabadságjogok, a választás szabadsága, a társadalmi felzárkóztatás és a felsőoktatáshoz való hozzáférés alapján. Az országokat a kapott pontszám alapján hat kategóriára osztva rangsorolták.
A legjobb pozíciót, a 28. helyet az ország az élelemhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve a lakhatás (43.), a személyes biztonság (45.), illetve az információk és távközlés (46.) terén érte el. A leggyengébben Románia a társadalmi felzárkóztatás (71.), illetve az ivóvízhez és csatornázáshoz való hozzáférés (67.) terén teljesített.
Az utolsó három helyre Csád, a Közép-Afrikai Köztársaság és Dél-Szudán került. Az EU összes tagállama az első két kategóriába került.
A közép- és kelet-európai országok közül Észtország (18.) érte el a legjobb helyezést. A balti államot követi Csehország (19.), Szlovénia (20.), Litvánia (31.), Lettország (32.), Horvátország (33.), Szlovákia (35.), Lengyelország (36.), Magyarország (40.), Bulgária (43.) és Románia (44.).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!