Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában, amelyet a Social Progress Imperative nevű nemzetközi nonprofit szervezet állított össze a Deloitte támogatásával.
2024. március 26., 15:052024. március 26., 15:05
Az Agerpres által szemlézett tanulmány szerint Románia az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében az országok második kategóriájába maradt Argentína, Barbados és Bulgária után. Pontszámuk alapján a vizsgált országokat hat kategóriába osztották. Románia 2022-ben jutott fel a másodikba.
A nonprofit szervezet tanulmányából kiderül, hogy a társadalmi haladást mérő mutató több mint egy évtizedig tartó folyamatos növekedése után
Románia a múlt évhez képest egy helyet előrelépve a 43-ik lett idén az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 169 ország rangsorában.
A kutatás módszertana szerint a Social Progress Imperative három szempontból vizsgálta meg a 170 országot az úgynevezett Társadalmi Haladás Index kiszámításához. Pontozták 1-től 100-ig terjedő skálán az alapvető szükségletek kielégíthetőségét, azaz az élelemhez, alapvető egészségügyi ellátáshoz, ivóvízhez és csatornázáshoz, köztisztasági szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és biztonsághoz való hozzáférést. A jólétet az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és információhoz való hozzáférés, a jó egészségi állapot és a környezet minősége alapján értékelték. Emellett pontozták a vizsgált ország polgárainak lehetőségeit az emberi jogok, az egyéni szabadságjogok, a választás szabadsága, a társadalmi felzárkóztatás és a felsőoktatáshoz való hozzáférés alapján. Az országokat a kapott pontszám alapján hat kategóriára osztva rangsorolták.
A legjobb pozíciót, a 28. helyet az ország az élelemhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve a lakhatás (43.), a személyes biztonság (45.), illetve az információk és távközlés (46.) terén érte el. A leggyengébben Románia a társadalmi felzárkóztatás (71.), illetve az ivóvízhez és csatornázáshoz való hozzáférés (67.) terén teljesített.
Az utolsó három helyre Csád, a Közép-Afrikai Köztársaság és Dél-Szudán került. Az EU összes tagállama az első két kategóriába került.
A közép- és kelet-európai országok közül Észtország (18.) érte el a legjobb helyezést. A balti államot követi Csehország (19.), Szlovénia (20.), Litvánia (31.), Lettország (32.), Horvátország (33.), Szlovákia (35.), Lengyelország (36.), Magyarország (40.), Bulgária (43.) és Románia (44.).
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!