2013. január 02., 20:572013. január 02., 20:57
Júliusban tartották meg a fővárostól Brassó felé vezető pálya első, 55 kilométeres szakaszának átadását is, amelyet az eredeti tervek szerint 2011 decemberére kellett volna megépíteni. A hazai munkatempó és a soha be nem tartott határidők ismeretében mindez megszokottnak számít, ellenben tavaly ennek ellenkezőjére is volt példa: fél évvel a határidő előtt készült el a Bánságban a Temesvár–Lugos közötti pálya 9,5 kilométeres szakasza. Különben az erdélyi megyékben mindössze apró szakaszonként araszolnak előre az autópályák, ennek megfelelően jelenleg az országba Nagylaknál belépő gépkocsik Arad előtt hajthatnak fel a sztrádára, majd Temesvár és Lugos felé 53 kilométert haladhatnak azon.
Decemberben adtak át ugyanakkor egy Dévát elkerülő, 15 kilométeres szakaszt is az Európai Unió finanszírozásával épített pályán. Ezzel egy időben az építési munkálatok késése és súlyos szabálytalanságok miatt felbontották a magyar határ és Arad között épülő autópálya első, 22 kilométeres szakaszának 115,8 millió euró értékű kivitelezési szerződését. Az autópálya-építést 85 százalékban finanszírozó Európai Bizottság (EB) már a nyáron jelezte, hogy csalás gyanúja merült fel a közbeszerzési eljárásnál, októberben pedig Bukarest megkapta a hivatalos értesítést is arról, hogy Brüsszel befagyasztja a közlekedési operatív program finanszírozását. Az ügyben december elején letartóztatták az egyik legnagyobb román építőipari vállalkozónak számító Nelu Iordachét, a Romstrade tulajdonosa ugyanis a sztrádaépítésre kiutalt összeg jelentős részét elsikkasztotta.
A román hatóságok tervei szerint 2013-ban 230 kilométer autópálya-szakasz végén vágják át a szalagot. Ez azonban kincstári optimizmus, hiszen az építés alatt álló, mintegy 250 kilométernyi szakaszon rendkívül lassan haladnak a munkálatok, és az ütemterv felét sem teljesítették a vállalkozók. Egy nemrég közzétett bukaresti kormányzati jelentés szerint azért haladnak lassan az útépítések, mert a munkálatokat végző cégek párhuzamosan több helyen is dolgoznak ugyanazokkal a gépekkel, ugyanazokkal az alkalmazottakkal.
Továbbra is kilátástalan a Nagyváradot Brassóval összekötő, 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya kivitelezése, amelyből jelenleg Kolozsvár közelében járható egy 52 kilométeres szakasz. Az amerikai Bechtel társaság – amelynek a 2004-ben kötött megállapodás értelmében 2013 végéig kellett volna megépítenie a teljes pályát – erőgépei jelenleg csak a magyar–román határ közelében, egy 64 kilométeres Bihar megyei szakaszon dolgoznak, de idén valószínűleg még ezt sem adják át a forgalomnak, a többi szakasz kivitelezésére pedig a versenytárgyalást sem írták ki. Arról nem beszélve, hogy a decemberi parlamenti választásokon kétharmados többséget szerzett balliberálisok programjában kizárólag Kárpátokon túli sztrádaszakaszok megvalósítása a prioritás. Ráadásul autópálya-építésre csak 300 millió eurót különítettek el 2013-ra, ami a Romániában eddig alkalmazott tarifákat tekintve legtöbb negyven kilométer sztráda megépítésére elegendő. És akkor a korrupció jelentette akadályról nem is beszéltünk: egy nemrég kiszivárgott tenderfüzet alapján kiderült, hogy még az állami autópálya-kezelő is a kitételek egyikeként szabja meg a csúszópénzt a pályázóknak. Ebből is kitűnik, hogy a célként kitűzött, évenkénti 500 kilométer megvalósítása jó ideig lehetetlen lesz. Már csak azért is, mert tavaly egyetlen sztrádaépítési szerződést sem kötöttek, így fennáll a veszélye, hogy 2014-ben egyetlen centiméternyi betonkígyót sem avatnak fel.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.