Fotó: Mediafax
2010. február 08., 09:292010. február 08., 09:29
A rendelet értelmében februártól kezdődően a nehéz helyzetben levő cégeknek nem kell feltétlenül elbocsátaniuk ideiglenesen feleslegessé vált alkalmazottaikat, hanem vállalaton belüli munkanélküli státusba helyezhetik őket.
Ebben az esetben az alkalmazott három hónapon keresztül alapfizetésének 75 százalékát kapja, s valamennyi társadalombiztosítási hozzájárulás fizetését átvállalja az állam. A vállalaton belüli munkanélküliek bére után nem kell majd jövedelemadót fizetni.
„Azért döntöttünk ezen intézkedés meghozatala mellett, mert 2010 első félévében nagyon nehéz lesz a gazdasági helyzet, s támogatni akarjuk a cégeket abban, hogy meg tudják őrizni a munkahelyeket, ezáltal az embereknek legyen munkájuk, hogy minél hamarabb és a lehető legkisebb költséggel vészeljük át ezt az időszakot” – jelentette ki Emil Boc. A kormányfő várakozásai szerint az intézkedéssel 200 ezer munkahelyet fognak megmenteni.
200 ezer haszonélvezővel számolva, a három hónapos vállalaton belüli munkanélküliség 493 millió lejjel fogja megterhelni az államkasszát, mondta a kormányülést követően Mihai Şeitan munkaügyi miniszter. Néhány óra múlva a kormány sajtóközleményt adott ki, melynek értelmében a vállalaton belüli munkanélküliség költségei csupán 439 millió lejt tesznek ki.
Abban az esetben, ha a 200 ezer állás megszűnne, és az alkalmazottaknak hat hónapon keresztül munkanélküli-segélyt kellene folyósítani, az államkasszát terhelő költségek 900 millió lejt tennének ki, hangsúlyozta Mihai Şeitan. A miniszter véleménye szerint a vállalaton belüli munkanélküliséggel mindegyik fél jól jár: az állam kevesebbet költ, az alkalmazott megkapja a bérét, a vállalat pedig megőrzi a szakembereit, akiket újra munkába tud állítani, ha javulnak a gazdasági feltételek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok