Fotó: Rostás Szabolcs
Az infláció mértékével, azaz 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat – jelentette ki kedd este Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok megérdemlik ezt az erőfeszítést.
2022. október 26., 08:142022. október 26., 08:14
Az RMDSZ elnöke a TVR Infónak adott interjúban rámutatott, a tervek szerint még novemberben elküldik a parlamentnek a 2023-as állami költségvetés tervezetét, és a pénzügyminisztérium az illetékes tárcákkal együtt már dolgozik rajta, a koalícióban azonban még nem tárgyaltak róla, így a nyugdíjemelés mértékével kapcsolatban sem született még végleges döntés.
„Az álláspontunk az, hogy az infláció mértékével, 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat (…).
– nyomatékosította. Kelemen beszélt az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt azon vállalásról is, miszerint az állami nyugdíjakkal járó kiadások nem haladhatják meg az össztermék (GDP) 9,4 százalékát. Mint mondta, nem tudja, „miként jelent meg ez a kitétel” a PNRR-ben, mert a többi tagállam esetében nem létezik kötelező érvényű százalékos arány. „Nem tudom, honnan származik a 9,4 százalékról szóló ötlet, de ha végzünk egy számítást, kiderül, hogy az úgynevezett különleges nyugdíjakat leszámítva Románia illeszkedik ebbe a keretbe” – magyarázta.
A nyugdíjemelés mértékét az inflációhoz kell igazítani, jelentette ki pénteken az Aradra látogató miniszterelnök.
Mindenekelőtt a hozzájárulás elvét tiszteletben kell tartani, majd az államnak el kell döntenie, hogy ezen felül biztosít-e többletjuttatást bizonyos kategóriáknak a köz szolgálatában töltött évekért. Másik fontos tényező Kelemen szerint, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt senki ne részesüljön a szolgálati nyugdíjból.
– érvelt. A harmadik szempont, amelyet figyelembe kell venni a nyugdíjak helyzetének rendezésekor Kelemen szerint az, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg a fizetést, ami jelenleg fennáll a bírák és ügyészek egy részénél. Az elv a fontos, és az államnak meg kell hoznia ezeket a döntéseket, hogy többé ne legyenek viták ebben a témában – idézte a miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy méltányosnak tartaná, ha a 2023. január elsejétől esedékes nyugdíjemelés az infláció figyelembevételével történne, amely meghaladta a 15 százalékot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás