Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy méltányosnak tartaná, ha a 2023. január elsejétől esedékes nyugdíjemelés az infláció figyelembevételével történne, amely meghaladta a 15 százalékot. A kormány eddig legfeljebb 11 százalékos indexálást helyezett kilátásba.
2022. október 20., 17:312022. október 20., 17:31
2022. október 20., 18:212022. október 20., 18:21
Iohannis kifejtette, eddig 10-11 százalékos nyugdíjemelésről volt szó a közbeszédben, de mivel az infláció meghaladta a 15 százalékot, úgy tartja helyénvalónak és méltányosnak, ha a nyugdíjemelés is nagyobb mértékű lenne az eddig emlegetett 10-11 százaléknál.
Iohannis azt mondta, nem tudja, hogy a költségvetésből telik-e 15 százalékos nyugdíjemelésre, de szerinte érdemes fontolóra venni minden lehetőséget, és olyan nyugdíjemeléssel állni elő, amely nagymértékben kompenzálja az inflációt. Hozzátette, kiemelt figyelmet kell szentelni a kisnyugdíjasoknak, mert az ő esetükben a legnagyobbak a problémák.
Miközben a nyugdíjasszervezetek az időskori juttatás 26 százalékos emelését követelik – novemberi hatállyal –, a kormány eközben legfeljebb 11 százalékos növekedést helyezett kilátásba a jövő évtől. Nicolae Ciucă miniszterelnök nemrég kifejtette, a nyugdíjak és fizetések további emelése a költségvetés bevételeinek alakulásától függ. Leszögezte ugyanakkor, hogy legtöbb 11 százalékkal növekedhetnek jövő év januárjától a nyugdíjak, ennél nagyobb indexálás ugyanis növelné a nyugdíjalap deficitjét, és kihatna a társadalombiztosítási költségvetés hiányára is.
Nicolae Ciucă csütörtökön már úgy nyilatkozott, hogy az infláció mértékével emelik a nyugdíjakat 2023. január 1-jétől. A Dolj megyei látogatása végén nyilatkozó miniszterelnök rámutatott, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által legutóbb közölt adatok szerint a pénzromlás mértéke elérte a 15,9 százalékot, és a nyugdíjasok „nem érdemlik meg, hogy vállukon cipeljék az infláció terhét”.
„Meg kell vizsgálnunk a helyzetet, és biztosítanunk kell, hogy az infláció mértékével nőjenek a nyugdíjak” – fogalmazott az Agerpres szerint a kormányfő.
A hárompárti koalíció másik két alakulata, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ ugyanakkor ennél is nagyobb mértékű nyugdíjemelést támogat, amit szerintük elbírna a költeségvetés. A kormányfőhelyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég úgy nyilatkozott, a koalícióban egyelőre nem született megállapodás a januártól érvényes nyugdíjemelés mértékéről, aminek azonban szerinte fedeznie kell a pénzromlást.
Marius Budăi munkaügyi miniszter ugyancsak előrebocsátotta, hogy legkevesebb 10 százalékkal, de nem kizárt, hogy ennél is nagyobb mértékben nőnek a nyugdíjak január elsejétől, az intézkedés 11 milliárd lejes többletkiadást jelent az állami költségvetés számára, de ezt a terhet szerinte elbírja a büdzsé. A szociáldemokrata tárcavezető különben már hetekkel ezelőtt elengedhetetlennek nevezte az időskori juttatás és a közalkalmazotti bérek emelését, kiváltva ezáltal a liberális miniszterelnök rosszallását, aki felelőtlennek és populizmusnak nevezte minisztere elhamarkodott nyilatkozatát, mivel a kérdésben még nem született döntés a koalícióban.
Egyébként a hatályos nyugdíjtörvény alapján a kormánynak 2023 januárjától az inflációval megegyező mértékben kell emelnie az öregkori juttatásokat, csakhogy a referenciaérték nem az idén jegyzett pénzhígulás mértéke – amely szeptemberben elérte a 15,9 százalékot –, hanem a 2021-ben jegyzetté, amely 5,1 százalékos volt.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!